Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Maldív-szigetek Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Maldív-szigetek jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 63,2 %. A Maldív-szigetek Kapacitáskihasználtság értéke 2024. 04. 01.-kor 63,2 %-ra csökkent, miután 2024. 03. 01.-kor még 72,4 % volt. 2012. 06. 01. és 2024. 05. 01. között a GDP átlaga Maldív-szigetek esetében 60,85 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2013. 02. 01.-án érték el 89,40 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án regisztrálták, 2,50 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
2012. 06. 01. | 51,20 % |
2012. 07. 01. | 62,90 % |
2012. 08. 01. | 68,00 % |
2012. 09. 01. | 60,30 % |
2012. 10. 01. | 76,70 % |
2012. 11. 01. | 70,90 % |
2012. 12. 01. | 72,90 % |
2013. 01. 01. | 78,40 % |
2013. 02. 01. | 89,40 % |
2013. 03. 01. | 83,10 % |
2013. 04. 01. | 74,80 % |
2013. 05. 01. | 66,60 % |
2013. 06. 01. | 55,30 % |
2013. 07. 01. | 65,70 % |
2013. 08. 01. | 75,50 % |
2013. 09. 01. | 68,00 % |
2013. 10. 01. | 80,90 % |
2013. 11. 01. | 73,40 % |
2013. 12. 01. | 76,40 % |
2014. 01. 01. | 82,50 % |
2014. 02. 01. | 88,80 % |
2014. 03. 01. | 80,10 % |
2014. 04. 01. | 79,90 % |
2014. 05. 01. | 67,60 % |
2014. 06. 01. | 59,00 % |
2014. 07. 01. | 69,10 % |
2014. 08. 01. | 75,50 % |
2014. 09. 01. | 66,80 % |
2014. 10. 01. | 80,50 % |
2014. 11. 01. | 68,20 % |
2014. 12. 01. | 74,00 % |
2015. 01. 01. | 73,30 % |
2015. 02. 01. | 86,80 % |
2015. 03. 01. | 75,60 % |
2015. 04. 01. | 73,40 % |
2015. 05. 01. | 63,60 % |
2015. 06. 01. | 52,80 % |
2015. 07. 01. | 66,50 % |
2015. 08. 01. | 71,00 % |
2015. 09. 01. | 62,70 % |
2015. 10. 01. | 71,30 % |
2015. 11. 01. | 63,00 % |
2015. 12. 01. | 67,40 % |
2016. 01. 01. | 65,30 % |
2016. 02. 01. | 78,90 % |
2016. 03. 01. | 73,30 % |
2016. 04. 01. | 65,90 % |
2016. 05. 01. | 55,60 % |
2016. 06. 01. | 44,60 % |
2016. 07. 01. | 60,50 % |
2016. 08. 01. | 64,90 % |
2016. 09. 01. | 57,90 % |
2016. 10. 01. | 66,80 % |
2016. 11. 01. | 60,70 % |
2016. 12. 01. | 60,40 % |
2017. 01. 01. | 71,30 % |
2017. 02. 01. | 74,30 % |
2017. 03. 01. | 64,10 % |
2017. 04. 01. | 65,40 % |
2017. 05. 01. | 50,70 % |
2017. 06. 01. | 41,50 % |
2017. 07. 01. | 56,90 % |
2017. 08. 01. | 61,60 % |
2017. 09. 01. | 51,30 % |
2017. 10. 01. | 64,80 % |
2017. 11. 01. | 62,90 % |
2017. 12. 01. | 68,70 % |
2018. 01. 01. | 74,20 % |
2018. 02. 01. | 81,00 % |
2018. 03. 01. | 68,50 % |
2018. 04. 01. | 63,50 % |
2018. 05. 01. | 49,90 % |
2018. 06. 01. | 43,70 % |
2018. 07. 01. | 57,70 % |
2018. 08. 01. | 63,50 % |
2018. 09. 01. | 51,00 % |
2018. 10. 01. | 62,30 % |
2018. 11. 01. | 62,80 % |
2018. 12. 01. | 66,70 % |
2019. 01. 01. | 72,80 % |
2019. 02. 01. | 81,50 % |
2019. 03. 01. | 71,80 % |
2019. 04. 01. | 71,20 % |
2019. 05. 01. | 49,10 % |
2019. 06. 01. | 50,20 % |
2019. 07. 01. | 53,10 % |
2019. 08. 01. | 62,40 % |
2019. 09. 01. | 48,00 % |
2019. 10. 01. | 59,80 % |
2019. 11. 01. | 59,50 % |
2019. 12. 01. | 67,90 % |
2020. 01. 01. | 72,70 % |
2020. 02. 01. | 69,10 % |
2020. 03. 01. | 35,60 % |
2020. 04. 01. | 3,80 % |
2020. 05. 01. | 5,20 % |
2020. 06. 01. | 2,50 % |
2020. 07. 01. | 8,10 % |
2020. 08. 01. | 12,00 % |
2020. 09. 01. | 9,90 % |
2020. 10. 01. | 16,80 % |
2020. 11. 01. | 24,90 % |
2020. 12. 01. | 47,70 % |
2021. 01. 01. | 61,30 % |
2021. 02. 01. | 60,10 % |
2021. 03. 01. | 60,80 % |
2021. 04. 01. | 51,50 % |
2021. 05. 01. | 40,30 % |
2021. 06. 01. | 32,10 % |
2021. 07. 01. | 50,90 % |
2021. 08. 01. | 64,90 % |
2021. 09. 01. | 48,30 % |
2021. 10. 01. | 63,70 % |
2021. 11. 01. | 68,80 % |
2021. 12. 01. | 71,10 % |
2022. 01. 01. | 68,60 % |
2022. 02. 01. | 72,60 % |
2022. 03. 01. | 67,20 % |
2022. 04. 01. | 65,30 % |
2022. 05. 01. | 48,20 % |
2022. 06. 01. | 45,10 % |
2022. 07. 01. | 55,20 % |
2022. 08. 01. | 58,80 % |
2022. 09. 01. | 45,80 % |
2022. 10. 01. | 58,40 % |
2022. 11. 01. | 59,50 % |
2022. 12. 01. | 62,10 % |
2023. 01. 01. | 71,80 % |
2023. 02. 01. | 75,90 % |
2023. 03. 01. | 66,20 % |
2023. 04. 01. | 64,00 % |
2023. 05. 01. | 43,80 % |
2023. 06. 01. | 43,40 % |
2023. 07. 01. | 47,60 % |
2023. 08. 01. | 57,50 % |
2023. 09. 01. | 45,10 % |
2023. 10. 01. | 55,70 % |
2023. 11. 01. | 60,60 % |
2023. 12. 01. | 59,50 % |
2024. 01. 01. | 73,10 % |
2024. 02. 01. | 83,70 % |
2024. 03. 01. | 72,40 % |
2024. 04. 01. | 63,20 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 63,2 % |
2024. 03. 01. | 72,4 % |
2024. 02. 01. | 83,7 % |
2024. 01. 01. | 73,1 % |
2023. 12. 01. | 59,5 % |
2023. 11. 01. | 60,6 % |
2023. 10. 01. | 55,7 % |
2023. 09. 01. | 45,1 % |
2023. 08. 01. | 57,5 % |
2023. 07. 01. | 47,6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇻 Üzleti hangulat | 62 points | 74 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.