Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Lettország Bankhitel-kamatláb
Árfolyam
A Bankhitel-kamatláb jelenlegi értéke Lettország-ban 6,93 %. A Bankhitel-kamatláb Lettország-ban 2024. 07. 01.-án/-én 6,93 %-ra csökkent, miután 2024. 06. 01.-án/-én 7,12 % volt. 2004. 01. 01. és 2024. 08. 01. között az átlagos GDP Lettország-ban 5,01 % volt. A történelmi csúcsot 2010. 04. 01.-án/-én érték el 9,99 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2022. 04. 01.-án/-én jegyezték fel 2,90 %-val/vel.
Bankhitel-kamatláb ·
Max
Banki hitelkamatláb | |
---|---|
2004. 01. 01. | 6,22 % |
2004. 02. 01. | 5,55 % |
2004. 03. 01. | 5,71 % |
2004. 04. 01. | 6,27 % |
2004. 05. 01. | 6,15 % |
2004. 06. 01. | 5,69 % |
2004. 07. 01. | 5,56 % |
2004. 08. 01. | 5,42 % |
2004. 09. 01. | 5,33 % |
2004. 10. 01. | 5,22 % |
2004. 11. 01. | 5,39 % |
2004. 12. 01. | 5,39 % |
2005. 01. 01. | 5,39 % |
2005. 02. 01. | 5,35 % |
2005. 03. 01. | 4,93 % |
2005. 04. 01. | 4,89 % |
2005. 05. 01. | 4,90 % |
2005. 06. 01. | 4,68 % |
2005. 07. 01. | 4,68 % |
2005. 08. 01. | 5,01 % |
2005. 09. 01. | 4,69 % |
2005. 10. 01. | 4,61 % |
2005. 11. 01. | 4,54 % |
2005. 12. 01. | 5,00 % |
2006. 01. 01. | 4,68 % |
2006. 02. 01. | 4,66 % |
2006. 03. 01. | 4,96 % |
2006. 04. 01. | 4,94 % |
2006. 05. 01. | 5,21 % |
2006. 06. 01. | 5,33 % |
2006. 07. 01. | 5,42 % |
2006. 08. 01. | 5,67 % |
2006. 09. 01. | 5,67 % |
2006. 10. 01. | 5,91 % |
2006. 11. 01. | 5,87 % |
2006. 12. 01. | 6,19 % |
2007. 01. 01. | 6,02 % |
2007. 02. 01. | 6,15 % |
2007. 03. 01. | 6,44 % |
2007. 04. 01. | 6,66 % |
2007. 05. 01. | 6,53 % |
2007. 06. 01. | 7,08 % |
2007. 07. 01. | 6,91 % |
2007. 08. 01. | 7,20 % |
2007. 09. 01. | 7,44 % |
2007. 10. 01. | 7,29 % |
2007. 11. 01. | 7,42 % |
2007. 12. 01. | 7,71 % |
2008. 01. 01. | 7,31 % |
2008. 02. 01. | 7,38 % |
2008. 03. 01. | 7,35 % |
2008. 04. 01. | 7,91 % |
2008. 05. 01. | 7,63 % |
2008. 06. 01. | 7,86 % |
2008. 07. 01. | 8,04 % |
2008. 08. 01. | 8,19 % |
2008. 09. 01. | 9,02 % |
2008. 10. 01. | 8,57 % |
2008. 11. 01. | 8,69 % |
2008. 12. 01. | 8,09 % |
2009. 01. 01. | 7,81 % |
2009. 02. 01. | 6,97 % |
2009. 03. 01. | 6,56 % |
2009. 04. 01. | 6,22 % |
2009. 05. 01. | 6,63 % |
2009. 06. 01. | 6,55 % |
2009. 07. 01. | 6,18 % |
2009. 08. 01. | 6,07 % |
2009. 09. 01. | 6,43 % |
2009. 10. 01. | 5,49 % |
2009. 11. 01. | 7,06 % |
2009. 12. 01. | 7,82 % |
2010. 01. 01. | 5,23 % |
2010. 02. 01. | 6,15 % |
2010. 03. 01. | 6,09 % |
2010. 04. 01. | 9,99 % |
2010. 05. 01. | 6,34 % |
2010. 06. 01. | 6,15 % |
2010. 07. 01. | 6,17 % |
2010. 08. 01. | 6,10 % |
2010. 09. 01. | 6,12 % |
2010. 10. 01. | 5,65 % |
2010. 11. 01. | 5,70 % |
2010. 12. 01. | 5,82 % |
2011. 01. 01. | 5,16 % |
2011. 02. 01. | 5,92 % |
2011. 03. 01. | 5,57 % |
2011. 04. 01. | 5,86 % |
2011. 05. 01. | 5,55 % |
2011. 06. 01. | 5,55 % |
2011. 07. 01. | 5,50 % |
2011. 08. 01. | 5,49 % |
2011. 09. 01. | 4,84 % |
2011. 10. 01. | 5,10 % |
2011. 11. 01. | 5,25 % |
2011. 12. 01. | 5,15 % |
2012. 01. 01. | 5,63 % |
2012. 02. 01. | 4,98 % |
2012. 03. 01. | 4,58 % |
2012. 04. 01. | 4,84 % |
2012. 05. 01. | 4,38 % |
2012. 06. 01. | 4,41 % |
2012. 07. 01. | 4,67 % |
2012. 08. 01. | 4,32 % |
2012. 09. 01. | 3,86 % |
2012. 10. 01. | 3,72 % |
2012. 11. 01. | 3,81 % |
2012. 12. 01. | 3,98 % |
2013. 01. 01. | 4,08 % |
2013. 02. 01. | 4,29 % |
2013. 03. 01. | 4,21 % |
2013. 04. 01. | 4,18 % |
2013. 05. 01. | 3,74 % |
2013. 06. 01. | 4,11 % |
2013. 07. 01. | 5,02 % |
2013. 08. 01. | 4,09 % |
2013. 09. 01. | 4,32 % |
2013. 10. 01. | 4,49 % |
2013. 11. 01. | 4,01 % |
2013. 12. 01. | 4,46 % |
2014. 01. 01. | 4,24 % |
2014. 02. 01. | 4,65 % |
2014. 03. 01. | 4,22 % |
2014. 04. 01. | 4,63 % |
2014. 05. 01. | 4,11 % |
2014. 06. 01. | 4,47 % |
2014. 07. 01. | 4,31 % |
2014. 08. 01. | 4,62 % |
2014. 09. 01. | 4,41 % |
2014. 10. 01. | 4,77 % |
2014. 11. 01. | 4,22 % |
2014. 12. 01. | 4,28 % |
2015. 01. 01. | 4,26 % |
2015. 02. 01. | 4,52 % |
2015. 03. 01. | 4,24 % |
2015. 04. 01. | 3,77 % |
2015. 05. 01. | 3,95 % |
2015. 06. 01. | 4,11 % |
2015. 07. 01. | 4,14 % |
2015. 08. 01. | 4,00 % |
2015. 09. 01. | 4,04 % |
2015. 10. 01. | 4,21 % |
2015. 11. 01. | 4,56 % |
2015. 12. 01. | 4,41 % |
2016. 01. 01. | 4,04 % |
2016. 02. 01. | 4,01 % |
2016. 03. 01. | 3,99 % |
2016. 04. 01. | 4,06 % |
2016. 05. 01. | 3,89 % |
2016. 06. 01. | 3,83 % |
2016. 07. 01. | 3,76 % |
2016. 08. 01. | 4,16 % |
2016. 09. 01. | 4,24 % |
2016. 10. 01. | 4,16 % |
2016. 11. 01. | 4,05 % |
2016. 12. 01. | 4,11 % |
2017. 01. 01. | 3,90 % |
2017. 02. 01. | 3,54 % |
2017. 03. 01. | 3,48 % |
2017. 04. 01. | 3,66 % |
2017. 05. 01. | 3,21 % |
2017. 06. 01. | 3,79 % |
2017. 07. 01. | 3,63 % |
2017. 08. 01. | 3,72 % |
2017. 09. 01. | 3,59 % |
2017. 10. 01. | 3,52 % |
2017. 11. 01. | 3,97 % |
2017. 12. 01. | 3,96 % |
2018. 01. 01. | 3,44 % |
2018. 02. 01. | 3,45 % |
2018. 03. 01. | 3,67 % |
2018. 04. 01. | 3,59 % |
2018. 05. 01. | 3,79 % |
2018. 06. 01. | 3,55 % |
2018. 07. 01. | 3,20 % |
2018. 08. 01. | 3,61 % |
2018. 09. 01. | 3,43 % |
2018. 10. 01. | 3,62 % |
2018. 11. 01. | 3,52 % |
2018. 12. 01. | 3,77 % |
2019. 01. 01. | 3,39 % |
2019. 02. 01. | 3,30 % |
2019. 03. 01. | 3,48 % |
2019. 04. 01. | 3,87 % |
2019. 05. 01. | 3,67 % |
2019. 06. 01. | 3,84 % |
2019. 07. 01. | 3,78 % |
2019. 08. 01. | 3,16 % |
2019. 09. 01. | 3,44 % |
2019. 10. 01. | 3,73 % |
2019. 11. 01. | 3,92 % |
2019. 12. 01. | 3,71 % |
2020. 01. 01. | 3,59 % |
2020. 02. 01. | 3,73 % |
2020. 03. 01. | 3,45 % |
2020. 04. 01. | 3,68 % |
2020. 05. 01. | 4,36 % |
2020. 06. 01. | 4,10 % |
2020. 07. 01. | 3,37 % |
2020. 08. 01. | 3,76 % |
2020. 09. 01. | 3,85 % |
2020. 10. 01. | 4,03 % |
2020. 11. 01. | 3,67 % |
2020. 12. 01. | 4,05 % |
2021. 01. 01. | 3,71 % |
2021. 02. 01. | 3,69 % |
2021. 03. 01. | 3,79 % |
2021. 04. 01. | 3,57 % |
2021. 05. 01. | 3,59 % |
2021. 06. 01. | 3,69 % |
2021. 07. 01. | 3,92 % |
2021. 08. 01. | 3,90 % |
2021. 09. 01. | 3,29 % |
2021. 10. 01. | 3,40 % |
2021. 11. 01. | 3,57 % |
2021. 12. 01. | 3,70 % |
2022. 01. 01. | 3,24 % |
2022. 02. 01. | 3,35 % |
2022. 03. 01. | 3,31 % |
2022. 04. 01. | 2,90 % |
2022. 05. 01. | 2,98 % |
2022. 06. 01. | 3,32 % |
2022. 07. 01. | 3,55 % |
2022. 08. 01. | 3,60 % |
2022. 09. 01. | 4,41 % |
2022. 10. 01. | 4,35 % |
2022. 11. 01. | 4,84 % |
2022. 12. 01. | 4,97 % |
2023. 01. 01. | 5,61 % |
2023. 02. 01. | 5,70 % |
2023. 03. 01. | 6,00 % |
2023. 04. 01. | 5,45 % |
2023. 05. 01. | 6,07 % |
2023. 06. 01. | 6,00 % |
2023. 07. 01. | 6,38 % |
2023. 08. 01. | 6,75 % |
2023. 09. 01. | 6,72 % |
2023. 10. 01. | 6,79 % |
2023. 11. 01. | 7,22 % |
2023. 12. 01. | 6,87 % |
2024. 01. 01. | 7,39 % |
2024. 02. 01. | 7,39 % |
2024. 03. 01. | 7,24 % |
2024. 04. 01. | 7,46 % |
2024. 05. 01. | 7,12 % |
2024. 06. 01. | 7,12 % |
2024. 07. 01. | 6,93 % |
Bankhitel-kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 07. 01. | 6,93 % |
2024. 06. 01. | 7,12 % |
2024. 05. 01. | 7,12 % |
2024. 04. 01. | 7,46 % |
2024. 03. 01. | 7,24 % |
2024. 02. 01. | 7,39 % |
2024. 01. 01. | 7,39 % |
2023. 12. 01. | 6,87 % |
2023. 11. 01. | 7,22 % |
2023. 10. 01. | 6,79 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bankhitel-kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇱🇻 Benzinárak | 1,8 USD/Liter | 1,78 USD/Liter | Havi |
🇱🇻 Fogyasztói bizalom | -6,4 points | -9,4 points | Havi |
🇱🇻 Fogyasztói kiadások | 4,273 milliárd EUR | 4,481 milliárd EUR | Negyedév |
🇱🇻 Gazdasági Optimizmus Index | 98,4 points | 97,3 points | Havi |
🇱🇻 Háztartások eladósodottsága a jövedelemhez képest | 28,55 % | 30,47 % | Évente |
🇱🇻 Kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban | -2,1 % | 0,6 % | Havi |
🇱🇻 Kiskereskedelmi forgalom Hónap-Hónapra | -1,7 % | 0,3 % | Havi |
🇱🇻 Személyes megtakarítások | 3,48 % | 10,74 % | Évente |
Lettországban a banki hitelkamat a kereskedelmi bankok által magánszemélyeknek és vállalatoknak nyújtott hitelekre felszámított átlagos kamatláb.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Bankhitel-kamatláb?
A banki hitelkamatláb, más néven banki kölcsön kamata, a pénzintézetek által kínált hitelek kamatlába, amely szorosan összefügg a gazdasági környezet és a pénzügyi piacok állapotával. Különböző típusú banki hitelkamatlábak léteznek, amelyek közé tartozik a rövid távú, középtávú és hosszú távú kölcsönökre alkalmazott kamatlábak. A banki hitelkamatláb a gazdasági ciklus különböző szakaszaiban jelentős szerepet játszik, és meghatározó tényező a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából. A banki hitelkamatlábak nagysága számos tényezőtől függ, beleértve a jegybanki alapkamatot, az inflációs rátát, a gazdasági növekedést, a hitelfelvevők hitelképességét, valamint a hitelpiac kínálatát és keresletét. A jegybankok, mint például a Magyar Nemzeti Bank, fontos szerepet játszanak a banki hitelkamatlábak szabályozásában a monetáris politika révén. A jegybanki alapkamat emelése vagy csökkentése közvetlen hatást gyakorol a bankok által kínált hitelek kamatlábára. Az inflációs ráták és a gazdasági növekedés szoros összefüggésben állnak a banki hitelkamatlábakkal. Magas inflációs környezetben a jegybankok általában emelik az alapkamatot, hogy megfékezzék az inflációt, ami végső soron magasabb hitelkamatokat eredményez. Ezzel szemben alacsony inflációs környezetben és lassú gazdasági növekedés esetén a jegybankok csökkenthetik az alapkamatot, hogy ösztönözzék a gazdasági aktivitást, ami alacsonyabb hitelkamatokat eredményezhet. A hitelfelvevők hitelképessége szintén kulcsfontosságú tényező a banki hitelkamatlábak meghatározásában. A hitelképességi mutatók, mint például a hitelfelvevő jövedelme, adósságszintje és hiteltörténete, befolyásolják kamatlábakat. A kevésbé kockázatos hitelfelvevők általában alacsonyabb kamatlábakat kapnak, mivel kisebb a valószínűsége annak, hogy nem teljesítik a hitel fizetési kötelezettségeiket. A hitelkínálat és -kereslet szintén jelentős hatással van a banki hitelkamatlábakra. Amikor a hitelkereslet megnő, a bankok magasabb kamatlábakat kínálhatnak, hogy maximalizálják a profitjukat. Ezzel szemben alacsony hitelkereslet esetén a bankok csökkenthetik a kamatlábakat, hogy ösztönözzék a hitelfelvételt. Hazánkban a banki hitelkamatlábak alakulása fontos gazdasági mutató, amelyet mind a pénzügyi intézmények, mind a magánszemélyek figyelemmel követnek. A lakossági és vállalati hitelfelvétel költsége jelentős hatást gyakorol a gazdasági működésre és a lakossági fogyasztásra. Magyarországon a banki hitelkamatlábak az európai és nemzetközi pénzügyi piacok fejleményeit is tükrözik, amelyek befolyásolhatják a hazai gazdasági feltételeket. Az Eulerpool weboldalán kiemelt figyelmet fordítunk a banki hitelkamatlábak folyamatos nyomon követésére és elemzésére. Célunk, hogy a felhasználók naprakész információkat kapjanak a magyarországi banki hitelkamatok alakulásáról és az azt befolyásoló gazdasági tényezőkről. Felületünkön részletes adatokat és elemzéseket találhatnak a különböző típusú hitelkamatokról, beleértve a piaci átlagokat és trendeket. A banki hitelkamatlábak alakulása szoros összefüggésben van a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokkal, és fontos szerepet játszik a gazdaság stabilitásában és növekedésében. Weboldalunkon megtalálhatók a legfrissebb makrogazdasági adatok, amelyek segíthetnek a pénzügyi döntéshozóknak, vállalati vezetőknek és magánszemélyeknek tájékozott döntéseket hozni. Az átfogó és naprakész adatok biztosítása érdekében szakértői csapatunk folyamatosan monitorozza a gazdasági és pénzügyi fejleményeket. A banki hitelkamatlábak változásai különböző gazdasági hatásokat eredményeznek, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatással lehetnek a magyar gazdaságra. Például a magasabb hitelkamatok visszafoghatják a hitelkeresletet, ami csökkentheti a fogyasztói kiadásokat és a beruházásokat, lassítva ezzel a gazdasági növekedést. Ezzel szemben az alacsonyabb kamatok növelhetik a hitelfelvételt és ösztönözhetik a gazdasági aktivitást, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a banki hitelkamatlábak alakulása a lakáspiaci tendenciákra is jelentős hatást gyakorol. Az alacsonyabb jelzáloghitelek kamatlába növelheti a lakásvásárlási kedvet, ami élénkítheti a lakáspiaci forgalmat és növelheti az ingatlanárakat. Ugyanakkor, magas kamatlábak esetén csökkenhet az ingatlanpiaci aktivitás, ami stabilizálhatja vagy akár csökkentheti az ingatlanárakat. Az Eulerpool weboldalán többek között részletes információkat találhatnak az aktuális lakáshitelek kamatlábairól és azok változásairól. Elemzéseink során figyelembe vesszük a különböző makrogazdasági mutatókat, mint például az infláció, a GDP növekedés, és a munkanélküliség alakulását, hogy pontosabb képet adjunk a banki hitelkamatlábak trendjeiről és kilátásairól. Összefoglalva, a banki hitelkamatlábak Magyarországon és nemzetközi szinten is kulcsfontosságú szerepet játszanak a gazdasági folyamatokban. A banki hitelkamatlábak változásai számos tényezőtől függenek, beleértve a jegybanki politikát, az inflációt, a gazdasági növekedést, a hitelképességet és a hitelpiac kereslet-kínálati viszonyait. Az Eulerpool weboldalon elérhető részletes elemzések és naprakész adatok segítenek a felhasználóknak, hogy átfogóbb és mélyebb betekintést nyerjenek a banki hitelkamatlábak alakulásába és azok gazdasági hatásaiba. Reméljük, hogy információinkkal hozzájárulhatunk a pénzügyi döntéshozatal és a gazdasági tervezés sikerességéhez.