Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kirgizisztán Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Kirgizisztán jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 45,733 milliárd KGS. A Kirgizisztán Kormányzati kiadások értéke 2023. 09. 01.-en 45,733 milliárd KGS-ra csökkent, miután 2023. 06. 01.-en 51,157 milliárd KGS volt. 2008. 03. 01.-től 2023. 12. 01.-ig az átlagos GDP Kirgizisztán-ban 36,11 milliárd KGS volt. A mindenkori csúcsot 2022. 12. 01.-en 91,31 milliárd KGS-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2008. 03. 01.-en 5,80 milliárd KGS rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
2008. 03. 01. | 5,80 milliárd KGS |
2008. 06. 01. | 14,21 milliárd KGS |
2008. 09. 01. | 22,06 milliárd KGS |
2008. 12. 01. | 32,94 milliárd KGS |
2009. 03. 01. | 6,90 milliárd KGS |
2009. 06. 01. | 16,96 milliárd KGS |
2009. 09. 01. | 25,19 milliárd KGS |
2009. 12. 01. | 37,09 milliárd KGS |
2010. 03. 01. | 7,34 milliárd KGS |
2010. 06. 01. | 18,45 milliárd KGS |
2010. 09. 01. | 28,41 milliárd KGS |
2010. 12. 01. | 39,95 milliárd KGS |
2011. 03. 01. | 9,49 milliárd KGS |
2011. 06. 01. | 23,95 milliárd KGS |
2011. 09. 01. | 37,82 milliárd KGS |
2011. 12. 01. | 52,13 milliárd KGS |
2012. 03. 01. | 11,59 milliárd KGS |
2012. 06. 01. | 27,84 milliárd KGS |
2012. 09. 01. | 43,31 milliárd KGS |
2012. 12. 01. | 62,42 milliárd KGS |
2013. 03. 01. | 11,56 milliárd KGS |
2013. 06. 01. | 29,99 milliárd KGS |
2013. 09. 01. | 44,71 milliárd KGS |
2013. 12. 01. | 65,54 milliárd KGS |
2014. 03. 01. | 12,78 milliárd KGS |
2014. 06. 01. | 31,10 milliárd KGS |
2014. 09. 01. | 47,31 milliárd KGS |
2014. 12. 01. | 70,01 milliárd KGS |
2015. 03. 01. | 13,56 milliárd KGS |
2015. 06. 01. | 34,39 milliárd KGS |
2015. 09. 01. | 51,18 milliárd KGS |
2015. 12. 01. | 76,44 milliárd KGS |
2016. 03. 01. | 14,52 milliárd KGS |
2016. 06. 01. | 39,35 milliárd KGS |
2016. 09. 01. | 57,38 milliárd KGS |
2016. 12. 01. | 83,04 milliárd KGS |
2017. 03. 01. | 16,14 milliárd KGS |
2017. 06. 01. | 41,75 milliárd KGS |
2017. 09. 01. | 61,38 milliárd KGS |
2017. 12. 01. | 90,48 milliárd KGS |
2018. 03. 01. | 9,89 milliárd KGS |
2018. 06. 01. | 24,29 milliárd KGS |
2018. 09. 01. | 34,10 milliárd KGS |
2018. 12. 01. | 49,86 milliárd KGS |
2019. 03. 01. | 9,39 milliárd KGS |
2019. 06. 01. | 24,12 milliárd KGS |
2019. 09. 01. | 34,26 milliárd KGS |
2019. 12. 01. | 51,55 milliárd KGS |
2020. 03. 01. | 12,57 milliárd KGS |
2020. 06. 01. | 28,68 milliárd KGS |
2020. 09. 01. | 40,86 milliárd KGS |
2020. 12. 01. | 59,83 milliárd KGS |
2021. 03. 01. | 13,04 milliárd KGS |
2021. 06. 01. | 30,97 milliárd KGS |
2021. 09. 01. | 44,96 milliárd KGS |
2021. 12. 01. | 67,59 milliárd KGS |
2022. 03. 01. | 12,74 milliárd KGS |
2022. 06. 01. | 39,75 milliárd KGS |
2022. 09. 01. | 37,48 milliárd KGS |
2022. 12. 01. | 91,31 milliárd KGS |
2023. 03. 01. | 19,60 milliárd KGS |
2023. 06. 01. | 51,16 milliárd KGS |
2023. 09. 01. | 45,73 milliárd KGS |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 45,733 milliárd KGS |
2023. 06. 01. | 51,157 milliárd KGS |
2023. 03. 01. | 19,601 milliárd KGS |
2022. 12. 01. | 91,31 milliárd KGS |
2022. 09. 01. | 37,478 milliárd KGS |
2022. 06. 01. | 39,748 milliárd KGS |
2022. 03. 01. | 12,745 milliárd KGS |
2021. 12. 01. | 67,589 milliárd KGS |
2021. 09. 01. | 44,956 milliárd KGS |
2021. 06. 01. | 30,967 milliárd KGS |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇰🇬 Államadósság | 628,054 milliárd USD | 611,599 milliárd USD | Havi |
🇰🇬 államháztartás | -1,1 % of GDP | -1,9 % of GDP | Évente |
🇰🇬 Állami bevételek | 126,37 milliárd KGS | 89,091 milliárd KGS | Havi |
🇰🇬 Állami kiadások | 113,455 milliárd KGS | 79,969 milliárd KGS | Havi |
🇰🇬 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 63,3 % of GDP | 60,3 % of GDP | Évente |
🇰🇬 Az államháztartás értéke | 12,978 milliárd KGS | 9,169 milliárd KGS | Havi |
🇰🇬 Katonai kiadások | 464,6 Mió. USD | 352,1 Mió. USD | Évente |
🇰🇬 Korrupciós index | 26 Points | 27 Points | Évente |
🇰🇬 Korrupciós rangsor | 141 | 140 | Évente |
A kormányzati kiadások az állami javakra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik, és a GDP egyik fő összetevőjét képezik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok kitűzése, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák, nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolására.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.