Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Katar Kormányzati Bevétel
Árfolyam
A jelenlegi Kormányzati Bevétel Katar-ban/ben 193,726 milliárd QAR. A Kormányzati Bevétel Katar-ban/ben 193,726 milliárd QAR-ra nőtt 2021. 01. 01.-n, miután 2020. 01. 01.-n 171,975 milliárd QAR volt. 1974. 01. 01.-tól 2022. 01. 01.-ig az átlagos GDP Katar-ban/ben 81,37 milliárd QAR volt. A mindenkori csúcsot 2013. 01. 01.-n érték el 342,76 milliárd QAR-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1986. 01. 01.-n rögzítették 5,88 milliárd QAR-val/vel.
Kormányzati Bevétel ·
Max
Állami bevételek | |
---|---|
1974. 01. 01. | 7,32 milliárd QAR |
1975. 01. 01. | 7,14 milliárd QAR |
1976. 01. 01. | 8,59 milliárd QAR |
1977. 01. 01. | 8,15 milliárd QAR |
1978. 01. 01. | 8,23 milliárd QAR |
1979. 01. 01. | 12,09 milliárd QAR |
1980. 01. 01. | 19,00 milliárd QAR |
1981. 01. 01. | 14,83 milliárd QAR |
1982. 01. 01. | 14,96 milliárd QAR |
1983. 01. 01. | 12,85 milliárd QAR |
1984. 01. 01. | 13,61 milliárd QAR |
1985. 01. 01. | 10,39 milliárd QAR |
1986. 01. 01. | 5,88 milliárd QAR |
1987. 01. 01. | 7,09 milliárd QAR |
1988. 01. 01. | 7,69 milliárd QAR |
1989. 01. 01. | 9,50 milliárd QAR |
1990. 01. 01. | 12,01 milliárd QAR |
1991. 01. 01. | 10,37 milliárd QAR |
1992. 01. 01. | 12,33 milliárd QAR |
1993. 01. 01. | 10,64 milliárd QAR |
1994. 01. 01. | 10,19 milliárd QAR |
1995. 01. 01. | 12,23 milliárd QAR |
1996. 01. 01. | 13,46 milliárd QAR |
1997. 01. 01. | 14,74 milliárd QAR |
1998. 01. 01. | 15,22 milliárd QAR |
1999. 01. 01. | 15,74 milliárd QAR |
2000. 01. 01. | 24,95 milliárd QAR |
2001. 01. 01. | 22,76 milliárd QAR |
2002. 01. 01. | 29,45 milliárd QAR |
2003. 01. 01. | 30,56 milliárd QAR |
2004. 01. 01. | 55,06 milliárd QAR |
2005. 01. 01. | 65,69 milliárd QAR |
2006. 01. 01. | 86,06 milliárd QAR |
2007. 01. 01. | 117,87 milliárd QAR |
2008. 01. 01. | 140,98 milliárd QAR |
2009. 01. 01. | 169,26 milliárd QAR |
2010. 01. 01. | 156,03 milliárd QAR |
2011. 01. 01. | 222,63 milliárd QAR |
2012. 01. 01. | 284,32 milliárd QAR |
2013. 01. 01. | 342,76 milliárd QAR |
2014. 01. 01. | 336,56 milliárd QAR |
2015. 01. 01. | 187,21 milliárd QAR |
2016. 01. 01. | 170,86 milliárd QAR |
2017. 01. 01. | 163,27 milliárd QAR |
2018. 01. 01. | 207,91 milliárd QAR |
2019. 01. 01. | 215,43 milliárd QAR |
2020. 01. 01. | 171,98 milliárd QAR |
2021. 01. 01. | 193,73 milliárd QAR |
Kormányzati Bevétel Története
Dátum | Érték |
---|---|
2021. 01. 01. | 193,726 milliárd QAR |
2020. 01. 01. | 171,975 milliárd QAR |
2019. 01. 01. | 215,43 milliárd QAR |
2018. 01. 01. | 207,912 milliárd QAR |
2017. 01. 01. | 163,272 milliárd QAR |
2016. 01. 01. | 170,856 milliárd QAR |
2015. 01. 01. | 187,212 milliárd QAR |
2014. 01. 01. | 336,557 milliárd QAR |
2013. 01. 01. | 342,758 milliárd QAR |
2012. 01. 01. | 284,323 milliárd QAR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati Bevétel-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇶🇦 államháztartás | 0 % of GDP | 0,2 % of GDP | Évente |
🇶🇦 Állami kiadások | 208,742 milliárd QAR | 192,135 milliárd QAR | Évente |
🇶🇦 Állami kiadások | 110,481 milliárd QAR | 108,921 milliárd QAR | Évente |
🇶🇦 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 46,9 % of GDP | 58,4 % of GDP | Évente |
🇶🇦 Az államháztartás értéke | 1,4 milliárd QAR | 12 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Korrupciós index | 58 Points | 58 Points | Évente |
🇶🇦 Korrupciós rangsor | 40 | 40 | Évente |
A kormányzati bevételek olyan bevételeket jelentenek, amelyeket a kormány kap, beleértve az adókat, a vámokat, az állami tulajdonú vállalatok bevételeit, a tőke bevételeit és a külföldi segélyeket. A kormányzati bevételek a kormányzati költségvetési egyenleg számításának részét képezik.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kormányzati Bevétel?
A kormányzati bevételek meghatározó szerepet játszanak egy ország gazdasági politikájának megértésében és elemzésében. Az Eulerpool - makrogazdasági adatokat bemutató professzionális weboldalunk célja, hogy átfogó és részletes képet nyújtson a makrogazdasági mutatók jelentőségéről, különösen a kormányzati bevételek kategóriájában. Ebben az elemzésben kivesézzük, hogy miként határozzák meg a kormányzati bevételek az ország gazdasági stabilitását, növekedését, és jólétét. A kormányzati bevételek forrását több tényező határozza meg, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az adók, a társadalombiztosítási járulékok, az állami vállalatok nyereségei és az állami vagyon értékesítése. Az adók a bevételek legnagyobb részét teszik ki, és ezek közé tartoznak a jövedelemadók, a társasági adók, a fogyasztási és földhasználati adók, valamint az egyéb szektorokat érintő adók. Az adórendszer formája és struktúrája jelentős mértékben befolyásolják a bevételek nagyságát és stabilitását. A progresszív adórendszerek, ahol a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben adóznak, eltérő hatást gyakorolhatnak egy ország bevételére és gazdasági egyensúlyára, mint a propozíciós adórendszerek. A társadalombiztosítási járulékok az egyik legfontosabb bevételi források közé tartoznak, amelyek a különböző társadalmi programok - mint például a nyugdíjak, egészségügyi szolgáltatások, és szociális támogatások - finanszírozását szolgálják. Az ilyen járulékok mértékének és struktúrájának meghatározása kormányzati döntéshozatal tárgyát képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú fiskális fenntarthatóság elérésében. Az állami vállalatok nyereségéből származó bevételek szintén jelentős tényező lehetnek, különösen olyan országokban, ahol az állami tulajdonú vállalatok meghatározó iparágakban működnek. Az ilyen bevételek nagysága és fenntarthatósága függ az adott vállalatok piaci teljesítményétől, vezetési hatékonyságától, és a nemzetközi versenyképességtől. Az állami tulajdonú vállalatok hozadékainak menedzselése különleges szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel a kormányzat részéről. Az állami vagyon értékesítése, mint például állami ingatlanok, természetes erőforrások, vagy egyéb vagyontárgyak eladása egy másik forrása lehet a kormányzati bevételeknek. Az ilyen alkalmi bevételek rendszerint ad hoc jellegűek és nem tekinthetők fenntartható forrásnak hosszú távon. Az ilyen tranzakciók során fontos szerepet játszanak a transzparencia, a megfelelő piaci értékelés, és a stratégiai tervezés annak érdekében, hogy az eladások ne rövid távú költségvetési szükségleteket szolgáljanak, hanem hozzájáruljanak a hosszú távú gazdasági növekedéshez. A kormányzati bevételek elemzése és menedzselése kulcsfontosságú a közgazdasági politikák alakításában, különösen a költségvetési politika és a monetáris politika összehangolásánál. Például, az adóbevétel csökkenése gyakran kényszeríti a kormányzatokat arra, hogy költségvetési hiányokat találjanak egyensúlyba, ami gyakran államadósság növekedésével jár. Az államadósság szintje pedig hatással lehet a nemzetközi pénzügyi piacok általi megítélésére, kockázati prémiumaira, valamint a hitelfelvételi költségekre. Egy másik fontos szempont a kormányzati bevételek szerkezetének és stabilitásának értékelésénél a gazdasági ciklusokhoz való alkalmazkodási képesség. Az olyan források, amelyek a gazdasági ciklusok csúcs- és mélypontjain kevésbé ingadoznak, stabilabb bevételi alapot nyújtanak, míg az érzékenyebb bevételi források, mint például a fogyasztási adók, nagyobb volatilitást mutathatnak. Ez különösen fontos lehet gazdasági válságok idején, amikor a kormányzatoknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük költségvetési deficitek kezelése terén. Az inflációs számok és a nominál GDP növekedése szintén befolyásolják a kormányzati bevételeket. Az infláció közvetlen hatással lehet az adóbevételekre, mert növeli az adóalap névleges értékét, fokozva ezzel a bevételek összegét. Ugyanakkor figyelembe kell venni az infláció által okozott valós értékcsökkenést is, ami az állami kiadások növekedéséhez vezethet. Az e-fizetési rendszerek és digitális adófizetés növekvő szerepvállalása az egyik legújabb fejlemény a kormányzati bevételek beszedésének hatékonyságában és átláthatóságában. Az ilyen technológiák lehetővé teszik a kormányzatok számára, hogy pontosabb és gyorsabb módon vizsgálják felül adóbevételeiket, valamint csökkentik az adóelkerülés és adócsalás lehetőségeit. Összességében a kormányzati bevételek monitorozása és elemzése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás fenntartásában, a gazdasági politikák előrejelzésében és hatékony alkalmazásában. Az Eulerpool weboldalán rendelkezésre álló adataink segítségével felhasználóink részletes betekintést nyerhetnek a kormányzati bevételek különböző forrásaiba, változóiba és trendjeibe, ezáltal segítve őket a makrogazdasági környezet pontosabb megértésében és a megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.