Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Izland Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Izland jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 177,784 milliárd ISK. A Izland Kormányzati kiadások 2023. 12. 01.-re 177,784 milliárd ISK-ra növekedett, miután 2023. 09. 01. 170,948 milliárd ISK volt. 1997. 03. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Izland-ban 133,64 milliárd ISK volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2023. 12. 01. érték el, 177,78 milliárd ISK, míg a legalacsonyabb értéket 1997. 03. 01. mérték, 85,85 milliárd ISK.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1997. 03. 01. | 85,85 milliárd ISK |
1997. 06. 01. | 88,83 milliárd ISK |
1997. 09. 01. | 90,37 milliárd ISK |
1997. 12. 01. | 94,93 milliárd ISK |
1998. 03. 01. | 92,32 milliárd ISK |
1998. 06. 01. | 93,30 milliárd ISK |
1998. 09. 01. | 94,87 milliárd ISK |
1998. 12. 01. | 97,28 milliárd ISK |
1999. 03. 01. | 95,60 milliárd ISK |
1999. 06. 01. | 97,64 milliárd ISK |
1999. 09. 01. | 99,61 milliárd ISK |
1999. 12. 01. | 104,02 milliárd ISK |
2000. 03. 01. | 99,17 milliárd ISK |
2000. 06. 01. | 102,00 milliárd ISK |
2000. 09. 01. | 108,83 milliárd ISK |
2000. 12. 01. | 108,59 milliárd ISK |
2001. 03. 01. | 108,20 milliárd ISK |
2001. 06. 01. | 109,40 milliárd ISK |
2001. 09. 01. | 110,51 milliárd ISK |
2001. 12. 01. | 112,89 milliárd ISK |
2002. 03. 01. | 112,16 milliárd ISK |
2002. 06. 01. | 114,18 milliárd ISK |
2002. 09. 01. | 117,24 milliárd ISK |
2002. 12. 01. | 120,37 milliárd ISK |
2003. 03. 01. | 116,12 milliárd ISK |
2003. 06. 01. | 117,47 milliárd ISK |
2003. 09. 01. | 119,22 milliárd ISK |
2003. 12. 01. | 120,16 milliárd ISK |
2004. 03. 01. | 118,88 milliárd ISK |
2004. 06. 01. | 121,10 milliárd ISK |
2004. 09. 01. | 122,83 milliárd ISK |
2004. 12. 01. | 121,35 milliárd ISK |
2005. 03. 01. | 123,26 milliárd ISK |
2005. 06. 01. | 127,08 milliárd ISK |
2005. 09. 01. | 129,27 milliárd ISK |
2005. 12. 01. | 128,37 milliárd ISK |
2006. 03. 01. | 130,92 milliárd ISK |
2006. 06. 01. | 132,33 milliárd ISK |
2006. 09. 01. | 135,67 milliárd ISK |
2006. 12. 01. | 135,14 milliárd ISK |
2007. 03. 01. | 138,30 milliárd ISK |
2007. 06. 01. | 145,83 milliárd ISK |
2007. 09. 01. | 129,98 milliárd ISK |
2007. 12. 01. | 141,06 milliárd ISK |
2008. 03. 01. | 144,88 milliárd ISK |
2008. 06. 01. | 147,66 milliárd ISK |
2008. 09. 01. | 137,42 milliárd ISK |
2008. 12. 01. | 155,13 milliárd ISK |
2009. 03. 01. | 140,27 milliárd ISK |
2009. 06. 01. | 146,58 milliárd ISK |
2009. 09. 01. | 137,59 milliárd ISK |
2009. 12. 01. | 142,88 milliárd ISK |
2010. 03. 01. | 133,78 milliárd ISK |
2010. 06. 01. | 137,97 milliárd ISK |
2010. 09. 01. | 135,63 milliárd ISK |
2010. 12. 01. | 140,51 milliárd ISK |
2011. 03. 01. | 134,28 milliárd ISK |
2011. 06. 01. | 138,46 milliárd ISK |
2011. 09. 01. | 135,41 milliárd ISK |
2011. 12. 01. | 139,10 milliárd ISK |
2012. 03. 01. | 129,50 milliárd ISK |
2012. 06. 01. | 135,72 milliárd ISK |
2012. 09. 01. | 134,69 milliárd ISK |
2012. 12. 01. | 138,50 milliárd ISK |
2013. 03. 01. | 133,21 milliárd ISK |
2013. 06. 01. | 138,24 milliárd ISK |
2013. 09. 01. | 134,23 milliárd ISK |
2013. 12. 01. | 137,53 milliárd ISK |
2014. 03. 01. | 133,09 milliárd ISK |
2014. 06. 01. | 136,91 milliárd ISK |
2014. 09. 01. | 133,66 milliárd ISK |
2014. 12. 01. | 138,17 milliárd ISK |
2015. 03. 01. | 131,83 milliárd ISK |
2015. 06. 01. | 136,40 milliárd ISK |
2015. 09. 01. | 132,51 milliárd ISK |
2015. 12. 01. | 140,63 milliárd ISK |
2016. 03. 01. | 132,78 milliárd ISK |
2016. 06. 01. | 137,26 milliárd ISK |
2016. 09. 01. | 135,22 milliárd ISK |
2016. 12. 01. | 140,82 milliárd ISK |
2017. 03. 01. | 136,76 milliárd ISK |
2017. 06. 01. | 142,36 milliárd ISK |
2017. 09. 01. | 138,12 milliárd ISK |
2017. 12. 01. | 144,81 milliárd ISK |
2018. 03. 01. | 142,08 milliárd ISK |
2018. 06. 01. | 147,92 milliárd ISK |
2018. 09. 01. | 145,12 milliárd ISK |
2018. 12. 01. | 153,62 milliárd ISK |
2019. 03. 01. | 147,82 milliárd ISK |
2019. 06. 01. | 154,16 milliárd ISK |
2019. 09. 01. | 151,19 milliárd ISK |
2019. 12. 01. | 158,53 milliárd ISK |
2020. 03. 01. | 158,25 milliárd ISK |
2020. 06. 01. | 161,60 milliárd ISK |
2020. 09. 01. | 158,39 milliárd ISK |
2020. 12. 01. | 165,20 milliárd ISK |
2021. 03. 01. | 160,23 milliárd ISK |
2021. 06. 01. | 164,93 milliárd ISK |
2021. 09. 01. | 163,75 milliárd ISK |
2021. 12. 01. | 169,33 milliárd ISK |
2022. 03. 01. | 164,45 milliárd ISK |
2022. 06. 01. | 168,61 milliárd ISK |
2022. 09. 01. | 167,49 milliárd ISK |
2022. 12. 01. | 172,85 milliárd ISK |
2023. 03. 01. | 167,78 milliárd ISK |
2023. 06. 01. | 171,68 milliárd ISK |
2023. 09. 01. | 170,95 milliárd ISK |
2023. 12. 01. | 177,78 milliárd ISK |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 177,784 milliárd ISK |
2023. 09. 01. | 170,948 milliárd ISK |
2023. 06. 01. | 171,683 milliárd ISK |
2023. 03. 01. | 167,777 milliárd ISK |
2022. 12. 01. | 172,85 milliárd ISK |
2022. 09. 01. | 167,485 milliárd ISK |
2022. 06. 01. | 168,605 milliárd ISK |
2022. 03. 01. | 164,453 milliárd ISK |
2021. 12. 01. | 169,331 milliárd ISK |
2021. 09. 01. | 163,752 milliárd ISK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇸 államháztartás | -2 % of GDP | -4 % of GDP | Évente |
🇮🇸 Állami bevételek | 473,3 milliárd ISK | 536,2 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Állami kiadások | 530,2 milliárd ISK | 469,8 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 68,9 % of GDP | 75,3 % of GDP | Évente |
🇮🇸 Az államháztartás értéke | 700 Mió. ISK | 5,9 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 45,1 % of GDP | 46,5 % of GDP | Évente |
🇮🇸 Korrupciós index | 72 Points | 74 Points | Évente |
🇮🇸 Korrupciós rangsor | 19 | 14 | Évente |
🇮🇸 Menekültügyi kérelmek | 165 persons | 180 persons | Havi |
A kormányzati kiadások az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik, és a GDP egyik fő összetevőjét képezik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák megszervezése, nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.