Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Franciaország Nyugdíjkorhatár férfiak
Árfolyam
A Nyugdíjkorhatár férfiak jelenlegi értéke Franciaország országban 62 évs. A Nyugdíjkorhatár férfiak Franciaország országban 2022. 01. 01. napján 62 évs-ra csökkent, miután 2021. 01. 01. napján 62 évs volt. 2009. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Franciaország országban 61,75 évs volt. Az eddigi legmagasabb érték 2023. 01. 01. napján 62,25 évs volt, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 01. 01. napján rögzítették 60,00 évs-val.
Nyugdíjkorhatár férfiak ·
Max
Nyugdíjkorhatár férfiaknak | |
---|---|
2009. 01. 01. | 60,00 Years |
2010. 01. 01. | 60,00 Years |
2011. 01. 01. | 62,00 Years |
2012. 01. 01. | 62,00 Years |
2013. 01. 01. | 62,00 Years |
2014. 01. 01. | 62,00 Years |
2015. 01. 01. | 62,00 Years |
2016. 01. 01. | 62,00 Years |
2017. 01. 01. | 62,00 Years |
2018. 01. 01. | 62,00 Years |
2019. 01. 01. | 62,00 Years |
2020. 01. 01. | 62,00 Years |
2021. 01. 01. | 62,00 Years |
2022. 01. 01. | 62,00 Years |
Nyugdíjkorhatár férfiak Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 62 évs |
2021. 01. 01. | 62 évs |
2020. 01. 01. | 62 évs |
2019. 01. 01. | 62 évs |
2018. 01. 01. | 62 évs |
2017. 01. 01. | 62 évs |
2016. 01. 01. | 62 évs |
2015. 01. 01. | 62 évs |
2014. 01. 01. | 62 évs |
2013. 01. 01. | 62 évs |
Hasonló makrogazdasági mutatók Nyugdíjkorhatár férfiak-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇫🇷 Állami bérszámfejtés és fizetési kimutatások | 6,036 Mió. | 6,02 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Állásajánlatok | 309 900 | 305 000 | Havi |
🇫🇷 Átlagos heti munkaórák | 31,1 Hours | 31,3 Hours | Negyedév |
🇫🇷 Az elsődleges munkanélküli segély iránti kérelmek | -12 700 | -26 100 | Havi |
🇫🇷 Bérek | 3466 EUR/Month | 3321 EUR/Month | Évente |
🇫🇷 Bérnövekedés | 2,9 % | 3,3 % | Negyedév |
🇫🇷 Foglalkoztatási ráta | 69 % | 68,8 % | Negyedév |
🇫🇷 Foglalkoztatottak | 27,774 Mió. | 27,663 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Foglalkoztatottsági változás | 0,2 % | 0,1 % | Negyedév |
🇫🇷 Gyártási bérek | 2,86 Mió. | 2,857 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Gyártási bérek | 119,9 points | 119,2 points | Negyedév |
🇫🇷 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,7 % | 1,8 % | Negyedév |
🇫🇷 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 17,7 % | 17,3 % | Havi |
🇫🇷 Mezőgazdaságon kívüli magánszektori foglalkoztatás. | 21,155 Mió. | 21,163 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Minimálbérek | 1766,92 EUR/Month | 1766,92 EUR/Month | Negyedév |
🇫🇷 Munkaerőköltségek | 119,2 points | 118,5 points | Negyedév |
🇫🇷 Munkanélküli személyek | 2,835 Mió. | 2,816 Mió. | Havi |
🇫🇷 Munkanélküliségi ráta | 7,3 % | 7,5 % | Negyedév |
🇫🇷 Munkavállalási arány | 74,5 % | 74,5 % | Negyedév |
🇫🇷 Nem mezőgazdasági bérszámfejtések | 27,13 Mió. | 27,142 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Népesség | 68,14 Mió. | 67,93 Mió. | Évente |
🇫🇷 Női nyugdíjkorhatár | 62,5 Years | 62,25 Years | Évente |
🇫🇷 Részmunkaidő | 4,801 Mió. | 4,768 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 23,647 Mió. | 23,376 Mió. | Negyedév |
🇫🇷 Termelékenység | 100,152 points | 100,052 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Nyugdíjkorhatár férfiak?
A "Nyugdíjkorhatár Férfiak" a makrogazdasági mutatók egyik legfontosabb kategóriája, amely jelentős hatással van a gazdasági politikákra, a munkaerőpiacra és az egyéni életkörülményekre. Az eulerpool weboldalon igyekszünk átfogó és részletes adatokat szolgáltatni ebben a kritikus kérdésben, hogy felhasználóink tájékozott döntéseket hozhassanak. Az alábbiakban a nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatásait, trendjeit és releváns gazdasági tényezőit tárgyaljuk. Az első és talán legismertebb hatás, amit a nyugdíjkorhatár emelkedésével kapcsolatban tapasztalhatunk, a munkaerőpiacon jelentkezik. Amikor a férfiak később vonulnak nyugdíjba, hosszabb ideig maradnak a munkaerőpiacon, ami befolyásolja a foglalkoztatás szintjét, a munkanélküliségi rátát és az általános gazdasági aktivitást. Ez a trend különösen fontos lehet a fejlett országokban, ahol a népesség elöregedik, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerre. A munkaerőpiacon való hosszabb tartózkodás segíthet enyhíteni ezt a nyomást, miközben fenntartja a gazdaság dinamizmusát. A nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatása azonban nem csupán a munkaerőpiaci mutatókban érhető tetten. Jelentős hatással van az egyének pénzügyi helyzetére és jólétére is. Például, ha valaki később vonul nyugdíjba, hosszabb időn keresztül részesülhet magasabb bérekből, ami javíthatja az életszínvonalát és növelheti a megtakarításait. Ezzel szemben, ha valaki korán nyugdíjba vonul, hosszabb időn keresztül kell támaszkodnia a nyugdíjból származó jövedelemre, ami kisebb anyagi mozgásteret biztosít. Nem szabad megfeledkezni a munkáltatókra gyakorolt hatásokról sem. A nyugdíjkorhatár emelkedése arra késztetheti a vállalatokat, hogy felülvizsgálják humánerőforrás-stratégiáikat, különös tekintettel az idősebb munkavállalók igényeire. Ebből következően, a továbbképzés és átképzés fontossága előtérbe kerülhet, hiszen az idősebb munkavállalóknak is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy modern és releváns készségekkel rendelkezzenek. Ez testedző lehet, mely hosszú távú versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára, akik felkészültek az idősödő munkaerő kezelésére. A nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatása továbbá szociális és egészségügyi kontextusban is vizsgálható. Minél tovább dolgozik valaki, annál nagyobb valószínűséggel maradnak aktívak és egészségesek. Az aktív életmód és a szellemi kihívások késleltethetik bizonyos betegségek kialakulását, ami hosszú távon csökkentheti az egészségügyi kiadásokat. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy bizonyos fizikai munkák esetében a hosszabb munkavégzés komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. A nyugdíjkorhatár és az állami nyugdíjrendszerek közötti kapcsolat szintén jelentős. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében számos országban megemelték a nyugdíjkorhatárt, ami hosszabb távon csökkentheti a nyugdíjrendszerre nehezedő terheket. Az állami nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából rendkívül fontos, hogy a férfiak hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon, mivel így több járulékot fizetnek, miközben később veszik igénybe a nyugdíjszolgáltatásokat. Nem elhanyagolható az intergenerációs kapcsolat és az idősebb generációk szerepe a családban, különösen az unokák nevelésében és a családi támogatásban. Ahogy a nyugdíjkorhatár emelkedik, a nagyszülők és idősebb férfi családtagok aktív szerepvállalása is változhat. Ez befolyásolhatja a gyermekgondozási rendszereket és a családi dinamizmust, különösen olyan társadalmakban, ahol a családi egységek fontosabbak a szociális ellátás tekintetében. Az eulerpool célja, hogy a makrogazdasági mutatók közül a "Nyugdíjkorhatár Férfiak" kategóriát átláthatóan és részletesen mutassa be, segítve a gazdasági elemzőket, politikai döntéshozókat és a társadalom tagjait, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott döntéseket hozhassanak. Az oldalunkon található adatok folyamatosan frissülnek, és lehetőséget biztosítanak a különböző országok, régiók és szektorok közötti összehasonlításra. Összefoglalva, a nyugdíjkorhatár emelése férfiak esetében egy rendkívül komplex és többdimenziós makrogazdasági jelenség, amely számos gazdasági, szociális és egészségügyi területet érint. Az eulerpool célja, hogy felhasználóinak a lehető legátfogóbb és legmegbízhatóbb adatokat nyújtsa, hogy minden érintett magabiztosan tájékozódhasson és döntéseket hozhasson. A "Nyugdíjkorhatár Férfiak" kategória alapos megértése nélkülözhetetlen eszköze lehet mind a gazdasági elemzőknek, mind a politikai döntéshozóknak a fenntartható és versenyképes gazdasági jövő megteremtésében.