Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Franciaország Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás
Árfolyam
A Franciaország jelenlegi Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás értéke 0,1 %. A Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás Franciaország országban 2023. 09. 01. -én/-án 0,1 % -ra/-re csökkent, miután 2023. 03. 01. -én/-án még 0,6 % volt. 1950. 06. 01. és 2024. 03. 01. között a Franciaország -ban az átlagos GDP -0,00 % volt. A történelmi csúcsot 1950. 12. 01. -én/-án érték el 1,20 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01. -én/-án regisztrálták -1,90 % értékkel.
Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás ·
Max
GDP-hozzájárulás a külső kereslettől | |
---|---|
1950. 06. 01. | 0,80 % |
1950. 09. 01. | 0,30 % |
1950. 12. 01. | 1,20 % |
1952. 06. 01. | 0,60 % |
1952. 12. 01. | 0,30 % |
1953. 06. 01. | 0,10 % |
1953. 12. 01. | 0,80 % |
1954. 06. 01. | 0,20 % |
1954. 09. 01. | 0,50 % |
1954. 12. 01. | 0,10 % |
1955. 03. 01. | 0,10 % |
1957. 03. 01. | 0,20 % |
1957. 06. 01. | 0,10 % |
1957. 09. 01. | 0,20 % |
1957. 12. 01. | 0,50 % |
1958. 03. 01. | 0,10 % |
1958. 09. 01. | 0,50 % |
1958. 12. 01. | 0,90 % |
1959. 03. 01. | 0,10 % |
1959. 06. 01. | 0,50 % |
1959. 09. 01. | 0,50 % |
1960. 03. 01. | 0,60 % |
1960. 06. 01. | 0,30 % |
1961. 03. 01. | 0,20 % |
1962. 06. 01. | 0,50 % |
1962. 12. 01. | 0,10 % |
1963. 03. 01. | 0,20 % |
1963. 09. 01. | 0,20 % |
1964. 09. 01. | 0,10 % |
1964. 12. 01. | 0,50 % |
1965. 03. 01. | 0,60 % |
1965. 09. 01. | 0,20 % |
1965. 12. 01. | 0,10 % |
1967. 06. 01. | 0,60 % |
1967. 12. 01. | 0,30 % |
1968. 03. 01. | 0,20 % |
1968. 09. 01. | 0,80 % |
1969. 09. 01. | 0,60 % |
1969. 12. 01. | 0,90 % |
1970. 03. 01. | 0,40 % |
1970. 06. 01. | 0,10 % |
1970. 12. 01. | 0,20 % |
1971. 03. 01. | 0,60 % |
1971. 12. 01. | 0,10 % |
1972. 06. 01. | 0,50 % |
1973. 06. 01. | 0,20 % |
1973. 12. 01. | 0,40 % |
1974. 03. 01. | 0,30 % |
1974. 09. 01. | 0,60 % |
1974. 12. 01. | 0,90 % |
1975. 03. 01. | 0,70 % |
1976. 12. 01. | 0,60 % |
1977. 03. 01. | 0,40 % |
1977. 06. 01. | 0,40 % |
1977. 09. 01. | 0,50 % |
1977. 12. 01. | 0,30 % |
1978. 09. 01. | 0,20 % |
1979. 12. 01. | 0,10 % |
1980. 12. 01. | 0,70 % |
1981. 03. 01. | 0,60 % |
1981. 06. 01. | 0,80 % |
1982. 09. 01. | 0,20 % |
1982. 12. 01. | 0,90 % |
1983. 06. 01. | 1,20 % |
1983. 09. 01. | 0,20 % |
1983. 12. 01. | 0,30 % |
1984. 06. 01. | 0,20 % |
1984. 09. 01. | 0,60 % |
1985. 06. 01. | 0,40 % |
1986. 12. 01. | 0,30 % |
1987. 09. 01. | 0,30 % |
1988. 06. 01. | 0,20 % |
1989. 03. 01. | 0,50 % |
1990. 03. 01. | 0,30 % |
1990. 09. 01. | 0,20 % |
1990. 12. 01. | 0,40 % |
1991. 06. 01. | 0,60 % |
1991. 09. 01. | 0,60 % |
1991. 12. 01. | 0,60 % |
1992. 06. 01. | 0,30 % |
1992. 09. 01. | 0,10 % |
1992. 12. 01. | 0,10 % |
1993. 03. 01. | 0,30 % |
1993. 06. 01. | 0,10 % |
1993. 09. 01. | 0,30 % |
1993. 12. 01. | 0,20 % |
1994. 06. 01. | 0,10 % |
1994. 12. 01. | 0,30 % |
1995. 03. 01. | 0,40 % |
1995. 12. 01. | 0,20 % |
1996. 03. 01. | 0,20 % |
1996. 09. 01. | 0,40 % |
1996. 12. 01. | 0,50 % |
1997. 03. 01. | 0,50 % |
1997. 06. 01. | 0,40 % |
1997. 12. 01. | 0,10 % |
1999. 09. 01. | 0,50 % |
2000. 12. 01. | 0,20 % |
2001. 03. 01. | 0,50 % |
2001. 09. 01. | 0,50 % |
2002. 06. 01. | 0,50 % |
2003. 09. 01. | 0,30 % |
2003. 12. 01. | 0,20 % |
2005. 09. 01. | 0,10 % |
2006. 03. 01. | 0,50 % |
2008. 03. 01. | 0,40 % |
2009. 03. 01. | 0,20 % |
2009. 06. 01. | 0,50 % |
2009. 09. 01. | 0,20 % |
2010. 03. 01. | 0,90 % |
2010. 12. 01. | 0,10 % |
2011. 06. 01. | 0,90 % |
2011. 09. 01. | 0,20 % |
2011. 12. 01. | 0,80 % |
2012. 12. 01. | 0,20 % |
2014. 12. 01. | 0,10 % |
2015. 06. 01. | 0,60 % |
2016. 06. 01. | 0,50 % |
2016. 12. 01. | 0,40 % |
2017. 06. 01. | 0,60 % |
2017. 12. 01. | 0,40 % |
2018. 09. 01. | 0,50 % |
2018. 12. 01. | 0,50 % |
2019. 12. 01. | 0,10 % |
2020. 09. 01. | 0,80 % |
2020. 12. 01. | 1,00 % |
2021. 09. 01. | 0,60 % |
2022. 12. 01. | 0,30 % |
2023. 03. 01. | 0,60 % |
2023. 09. 01. | 0,10 % |
Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 0,1 % |
2023. 03. 01. | 0,6 % |
2022. 12. 01. | 0,3 % |
2021. 09. 01. | 0,6 % |
2020. 12. 01. | 1 % |
2020. 09. 01. | 0,8 % |
2019. 12. 01. | 0,1 % |
2018. 12. 01. | 0,5 % |
2018. 09. 01. | 0,5 % |
2017. 12. 01. | 0,4 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇫🇷 Állandó árakon számított GDP | 649,184 milliárd EUR | 647,369 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 BIP | 3,031 Bio. USD | 2,779 Bio. USD | Évente |
🇫🇷 Bruttoberuházások | 144,176 milliárd EUR | 143,724 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Egy főre jutó GDP | 38 975,58 USD | 38 816,48 USD | Évente |
🇫🇷 Építőipari BIP | 29,271 milliárd EUR | 29,581 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Éves GDP-növekedés | 0,9 % | 2,5 % | Évente |
🇫🇷 Éves GDP-növekedési ráta | 1,1 % | 0,8 % | Negyedév |
🇫🇷 GDP-növekedési ráta | 0,2 % | 0,1 % | Negyedév |
🇫🇷 Gyártási BIP | 58,26 milliárd EUR | 58,887 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Közlekedési ágazat GDP-je | 26,242 milliárd EUR | 25,937 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Mezőgazdasági GDP | 8,816 milliárd EUR | 8,928 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 SZGYF a szolgáltatásokból | 342,054 milliárd EUR | 340,355 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték (BIP) a közműszektorbán | 11,754 milliárd EUR | 11,392 milliárd EUR | Negyedév |
🇫🇷 Vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP | 55 213,72 USD | 54 988,33 USD | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás?
A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása magyarul A világgazdaság összetettsége és egymással összefüggő természetű részei mind hatással vannak egymásra, és minden egyes makrogazdasági mutatónak meghatározó szerepe van egy ország gazdasági egészségének felmérésében. Az Eulerpool, mint professzionális platform, részletes makrogazdasági adatokat szolgáltat, hogy segítsen megérteni a különböző gazdasági tényezők hatását. Az egyik ilyen alapvető mutató a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása (más néven nettó export vagy kereskedelmi egyenleg), amely lényegesen fontos minden olyan gazdasági elemzésben, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra és a kereskedelmi tevékenységekre fókuszál. A GDP, vagyis a bruttó hazai termék, egy adott időszak alatt egy országban előállított összes árut és szolgáltatást méri. A GDP különböző összetevőkből áll össze: fogyasztási kiadások, beruházások (befektetések), kormányzati kiadások és a nettó export, amely az export és az import különbsége. A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása tehát az áruk és szolgáltatások exportjának és importjának különbsége, ami jelzi, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben függ külföldi kereslettől. Az export a hazai termékek és szolgáltatások külföldi értékesítését jelenti, míg az import a külföldi termékek és szolgáltatások hazai beszerzését. Amikor egy ország exportja meghaladja az importját, a nettó export pozitív, más néven kereskedelmi többlet jön létre. Ha viszont az import nagyobb, mint az export, a nettó export negatív, ami kereskedelmi hiányt jelent. Ez a mutató kulcsfontosságú azért, mert az exportált javak és szolgáltatások növelik az ország GDP-jét, míg az importált termékek és szolgáltatások csökkentik azt, mivel ezen javak azokat az idegen gazdaságokat növelik, ahonnan származnak. Továbbá, a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása segítségével megérthetjük, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben függ a nemzetközi piacoktól. Az olyan gazdaságok, amelyek erősen export- és importorientáltak, sokkal jobban ki vannak téve a globális kereslet és kínálat ingadozásainak. Egy ország erős exportkapacitása javíthatja annak kereskedelmi egyenlegét, növelheti a külső tőkebeáramlást és előnyösebb helyzetbe hozhatja a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során. Ugyanakkor a tartós kereskedelmi hiány hosszabb távon külső adósságot és gazdasági sérülékenységet okozhat. Ugyanígy jelentős szerepe van a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok változásainak és a globális gazdasági trendeknek is az adott ország GDP-jére gyakorolt hatásainak elemzésében. Például egy világszintű gazdasági válság vagy bizonyos kereskedelmi partnerek gazdasági problémái jelentős hatást gyakorolhatnak egy olyan gazdaságra, amely nagymértékben függ az exporttól. Az export csökkenése csökkentheti az ország GDP-jét, ami befolyásolhatja a munkahelyek számát és az egyének jövedelmét is. Az import és export dinamikája továbbá befolyásolja az árfolyamokat is. Egy ország valutája emelkedhet vagy csökkenhet attól függően, hogy mennyire keresett az adott országban előállított termék vagy szolgáltatás. Az erős export gyakran erősítheti az adott ország valutáját, míg a magas import csökkentheti annak értékét. Az árfolyamok változásai további visszacsatolási hurkot képeznek a külkereskedelmi tevékenységek és a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása közötti kapcsolatban. A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása tehát nem csupán egy egyszerű statisztikai adat, hanem összetett és sokrétű mutató is, amely számtalan tényező hatását integrálja. Ezt a mutatót elemezve meg lehet érteni, hogy hogyan hatnak a külkereskedelmi egyenleg változásai az ország gazdasági növekedésére, és hogyan befolyásolja a nemzetközi gazdasági környezet az adott ország gazdasági stabilitását. Hol találhatók meg ezek az adatok? Az Eulerpool professzionális weboldala naprakész és részletes makrogazdasági adatokat kínál, így feltárja a GDP Külső Keresleti Hozzájárulásának változásait és trendjeit is. Az adatok elemzése révén a gazdasági elemzők, befektetők és döntéshozók informáltabb döntéseket hozhatnak, értelmezhetik a gazdasági folyamatokat és előrejelezhetik a potenciális gazdasági változásokat. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása jelentős mutatója egy ország gazdasági teljesítményének, amelyből következtetni lehet az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataira és az ezekből eredő gazdasági hatásokra. Az Eulerpool kínálta részletes makrogazdasági adatokat használva alaposan megérthetők ezek az összefüggések, és célzott gazdasági stratégiák alakíthatók ki a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.