Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Fülöp-szigetek Készpénztartalék-ráta
Árfolyam
A jelenlegi Készpénztartalék-ráta Fülöp-szigetek országban 9,5 %. A Készpénztartalék-ráta Fülöp-szigetek országban 2024. 04. 01. napján csökkent 9,5 %-re, miután 2024. 03. 01. napján még 9,5 % volt. 1986. 05. 01. és 2024. 05. 01. között az átlagos GDP Fülöp-szigetek országban 18,33 % volt. A az eddigi legmagasabb értéket 1990. 12. 01. napján érték el, melynek értéke 25,00 % volt, míg a legalacsonyabb értéket 2023. 06. 01. napján regisztrálták, 9,50 %.
Készpénztartalék-ráta ·
Max
Készpénzarány | |
---|---|
1986. 05. 01. | 22,00 % |
1986. 06. 01. | 22,00 % |
1986. 07. 01. | 22,00 % |
1986. 08. 01. | 21,00 % |
1986. 09. 01. | 21,00 % |
1986. 10. 01. | 21,00 % |
1986. 11. 01. | 21,00 % |
1986. 12. 01. | 21,00 % |
1987. 01. 01. | 21,00 % |
1987. 02. 01. | 21,00 % |
1987. 03. 01. | 21,00 % |
1987. 04. 01. | 21,00 % |
1987. 05. 01. | 21,00 % |
1987. 06. 01. | 21,00 % |
1987. 07. 01. | 21,00 % |
1987. 08. 01. | 21,00 % |
1987. 09. 01. | 21,00 % |
1987. 10. 01. | 21,00 % |
1987. 11. 01. | 21,00 % |
1987. 12. 01. | 21,00 % |
1988. 01. 01. | 21,00 % |
1988. 02. 01. | 21,00 % |
1988. 03. 01. | 21,00 % |
1988. 04. 01. | 21,00 % |
1988. 05. 01. | 21,00 % |
1988. 06. 01. | 21,00 % |
1988. 07. 01. | 21,00 % |
1988. 08. 01. | 21,00 % |
1988. 09. 01. | 21,00 % |
1988. 10. 01. | 21,00 % |
1988. 11. 01. | 21,00 % |
1988. 12. 01. | 21,00 % |
1989. 01. 01. | 21,00 % |
1989. 02. 01. | 21,00 % |
1989. 03. 01. | 21,00 % |
1989. 04. 01. | 21,00 % |
1989. 05. 01. | 21,00 % |
1989. 06. 01. | 21,00 % |
1989. 07. 01. | 21,00 % |
1989. 08. 01. | 21,00 % |
1989. 09. 01. | 21,00 % |
1989. 10. 01. | 20,00 % |
1989. 11. 01. | 20,00 % |
1989. 12. 01. | 20,00 % |
1990. 01. 01. | 20,00 % |
1990. 02. 01. | 20,00 % |
1990. 03. 01. | 21,00 % |
1990. 04. 01. | 21,00 % |
1990. 05. 01. | 21,00 % |
1990. 06. 01. | 21,00 % |
1990. 07. 01. | 21,00 % |
1990. 08. 01. | 21,00 % |
1990. 09. 01. | 21,00 % |
1990. 10. 01. | 21,00 % |
1990. 11. 01. | 22,00 % |
1990. 12. 01. | 25,00 % |
1991. 01. 01. | 25,00 % |
1991. 02. 01. | 25,00 % |
1991. 03. 01. | 25,00 % |
1991. 04. 01. | 25,00 % |
1991. 05. 01. | 25,00 % |
1991. 06. 01. | 25,00 % |
1991. 07. 01. | 25,00 % |
1991. 08. 01. | 25,00 % |
1991. 09. 01. | 25,00 % |
1991. 10. 01. | 25,00 % |
1991. 11. 01. | 25,00 % |
1991. 12. 01. | 25,00 % |
1992. 01. 01. | 25,00 % |
1992. 02. 01. | 25,00 % |
1992. 03. 01. | 25,00 % |
1992. 04. 01. | 25,00 % |
1992. 05. 01. | 25,00 % |
1992. 06. 01. | 25,00 % |
1992. 07. 01. | 25,00 % |
1992. 08. 01. | 25,00 % |
1992. 09. 01. | 25,00 % |
1992. 10. 01. | 25,00 % |
1992. 11. 01. | 25,00 % |
1992. 12. 01. | 25,00 % |
1993. 01. 01. | 24,00 % |
1993. 02. 01. | 24,00 % |
1993. 03. 01. | 24,00 % |
1993. 04. 01. | 23,00 % |
1993. 05. 01. | 23,00 % |
1993. 06. 01. | 23,00 % |
1993. 07. 01. | 22,00 % |
1993. 08. 01. | 22,00 % |
1993. 09. 01. | 22,00 % |
1993. 10. 01. | 22,00 % |
1993. 11. 01. | 22,00 % |
1993. 12. 01. | 22,00 % |
1994. 01. 01. | 22,00 % |
1994. 02. 01. | 22,00 % |
1994. 03. 01. | 22,00 % |
1994. 04. 01. | 22,00 % |
1994. 05. 01. | 22,00 % |
1994. 06. 01. | 22,00 % |
1994. 07. 01. | 22,00 % |
1994. 08. 01. | 19,00 % |
1994. 09. 01. | 19,00 % |
1994. 10. 01. | 19,00 % |
1994. 11. 01. | 19,00 % |
1994. 12. 01. | 19,00 % |
1995. 01. 01. | 19,00 % |
1995. 02. 01. | 19,00 % |
1995. 03. 01. | 19,00 % |
1995. 04. 01. | 19,00 % |
1995. 05. 01. | 17,00 % |
1995. 06. 01. | 17,00 % |
1995. 07. 01. | 17,00 % |
1995. 08. 01. | 17,00 % |
1995. 09. 01. | 17,00 % |
1995. 10. 01. | 17,00 % |
1995. 11. 01. | 17,00 % |
1995. 12. 01. | 17,00 % |
1996. 01. 01. | 17,00 % |
1996. 02. 01. | 17,00 % |
1996. 03. 01. | 17,00 % |
1996. 04. 01. | 17,00 % |
1996. 05. 01. | 17,00 % |
1996. 06. 01. | 17,00 % |
1996. 07. 01. | 17,00 % |
1996. 08. 01. | 17,00 % |
1996. 09. 01. | 17,00 % |
1996. 10. 01. | 17,00 % |
1996. 11. 01. | 17,00 % |
1996. 12. 01. | 17,00 % |
1997. 01. 01. | 16,00 % |
1997. 02. 01. | 16,00 % |
1997. 03. 01. | 16,00 % |
1997. 04. 01. | 16,00 % |
1997. 05. 01. | 16,00 % |
1997. 06. 01. | 16,00 % |
1997. 07. 01. | 15,00 % |
1997. 08. 01. | 18,00 % |
1997. 09. 01. | 20,00 % |
1997. 10. 01. | 18,00 % |
1997. 11. 01. | 17,00 % |
1997. 12. 01. | 17,00 % |
1998. 01. 01. | 17,00 % |
1998. 02. 01. | 17,00 % |
1998. 03. 01. | 17,00 % |
1998. 04. 01. | 17,00 % |
1998. 05. 01. | 15,00 % |
1998. 06. 01. | 15,00 % |
1998. 07. 01. | 15,00 % |
1998. 08. 01. | 15,00 % |
1998. 09. 01. | 15,00 % |
1998. 10. 01. | 17,00 % |
1998. 11. 01. | 17,00 % |
1998. 12. 01. | 17,00 % |
1999. 01. 01. | 17,00 % |
1999. 02. 01. | 16,00 % |
1999. 03. 01. | 15,00 % |
1999. 04. 01. | 14,00 % |
1999. 05. 01. | 14,00 % |
1999. 06. 01. | 14,00 % |
1999. 07. 01. | 12,00 % |
1999. 08. 01. | 12,00 % |
1999. 09. 01. | 12,00 % |
1999. 10. 01. | 12,00 % |
1999. 11. 01. | 12,00 % |
1999. 12. 01. | 12,00 % |
2000. 01. 01. | 12,00 % |
2000. 02. 01. | 12,00 % |
2000. 03. 01. | 12,00 % |
2000. 04. 01. | 12,00 % |
2000. 05. 01. | 12,00 % |
2000. 06. 01. | 12,00 % |
2000. 07. 01. | 12,00 % |
2000. 08. 01. | 12,00 % |
2000. 09. 01. | 12,00 % |
2000. 10. 01. | 14,00 % |
2000. 11. 01. | 16,00 % |
2000. 12. 01. | 16,00 % |
2001. 01. 01. | 16,00 % |
2001. 02. 01. | 16,00 % |
2001. 03. 01. | 16,00 % |
2001. 04. 01. | 16,00 % |
2001. 05. 01. | 16,00 % |
2001. 06. 01. | 16,00 % |
2001. 07. 01. | 18,00 % |
2001. 08. 01. | 20,00 % |
2001. 09. 01. | 20,00 % |
2001. 10. 01. | 20,00 % |
2001. 11. 01. | 20,00 % |
2001. 12. 01. | 18,00 % |
2002. 01. 01. | 16,00 % |
2002. 02. 01. | 16,00 % |
2002. 03. 01. | 16,00 % |
2002. 04. 01. | 16,00 % |
2002. 05. 01. | 16,00 % |
2002. 06. 01. | 16,00 % |
2002. 07. 01. | 16,00 % |
2002. 08. 01. | 16,00 % |
2002. 09. 01. | 16,00 % |
2002. 10. 01. | 16,00 % |
2002. 11. 01. | 16,00 % |
2002. 12. 01. | 16,00 % |
2003. 01. 01. | 16,00 % |
2003. 02. 01. | 16,00 % |
2003. 03. 01. | 17,00 % |
2003. 04. 01. | 17,00 % |
2003. 05. 01. | 17,00 % |
2003. 06. 01. | 17,00 % |
2003. 07. 01. | 17,00 % |
2003. 08. 01. | 17,00 % |
2003. 09. 01. | 17,00 % |
2003. 10. 01. | 17,00 % |
2003. 11. 01. | 17,00 % |
2003. 12. 01. | 17,00 % |
2004. 01. 01. | 17,00 % |
2004. 02. 01. | 19,00 % |
2004. 03. 01. | 19,00 % |
2004. 04. 01. | 19,00 % |
2004. 05. 01. | 19,00 % |
2004. 06. 01. | 19,00 % |
2004. 07. 01. | 19,00 % |
2004. 08. 01. | 19,00 % |
2004. 09. 01. | 19,00 % |
2004. 10. 01. | 19,00 % |
2004. 11. 01. | 19,00 % |
2004. 12. 01. | 19,00 % |
2005. 01. 01. | 19,00 % |
2005. 02. 01. | 19,00 % |
2005. 03. 01. | 19,00 % |
2005. 04. 01. | 19,00 % |
2005. 05. 01. | 19,00 % |
2005. 06. 01. | 19,00 % |
2005. 07. 01. | 21,00 % |
2005. 08. 01. | 21,00 % |
2005. 09. 01. | 21,00 % |
2005. 10. 01. | 21,00 % |
2005. 11. 01. | 21,00 % |
2005. 12. 01. | 21,00 % |
2006. 01. 01. | 21,00 % |
2006. 02. 01. | 21,00 % |
2006. 03. 01. | 21,00 % |
2006. 04. 01. | 21,00 % |
2006. 05. 01. | 21,00 % |
2006. 06. 01. | 21,00 % |
2006. 07. 01. | 21,00 % |
2006. 08. 01. | 21,00 % |
2006. 09. 01. | 21,00 % |
2006. 10. 01. | 21,00 % |
2006. 11. 01. | 21,00 % |
2006. 12. 01. | 21,00 % |
2007. 01. 01. | 21,00 % |
2007. 02. 01. | 21,00 % |
2007. 03. 01. | 21,00 % |
2007. 04. 01. | 21,00 % |
2007. 05. 01. | 21,00 % |
2007. 06. 01. | 21,00 % |
2007. 07. 01. | 21,00 % |
2007. 08. 01. | 21,00 % |
2007. 09. 01. | 21,00 % |
2007. 10. 01. | 21,00 % |
2007. 11. 01. | 21,00 % |
2007. 12. 01. | 21,00 % |
2008. 01. 01. | 21,00 % |
2008. 02. 01. | 21,00 % |
2008. 03. 01. | 21,00 % |
2008. 04. 01. | 21,00 % |
2008. 05. 01. | 21,00 % |
2008. 06. 01. | 21,00 % |
2008. 07. 01. | 21,00 % |
2008. 08. 01. | 21,00 % |
2008. 09. 01. | 21,00 % |
2008. 10. 01. | 21,00 % |
2008. 11. 01. | 19,00 % |
2008. 12. 01. | 19,00 % |
2009. 01. 01. | 19,00 % |
2009. 02. 01. | 19,00 % |
2009. 03. 01. | 19,00 % |
2009. 04. 01. | 19,00 % |
2009. 05. 01. | 19,00 % |
2009. 06. 01. | 19,00 % |
2009. 07. 01. | 19,00 % |
2009. 08. 01. | 19,00 % |
2009. 09. 01. | 19,00 % |
2009. 10. 01. | 19,00 % |
2009. 11. 01. | 19,00 % |
2009. 12. 01. | 19,00 % |
2010. 01. 01. | 19,00 % |
2010. 02. 01. | 19,00 % |
2010. 03. 01. | 19,00 % |
2010. 04. 01. | 19,00 % |
2010. 05. 01. | 19,00 % |
2010. 06. 01. | 19,00 % |
2010. 07. 01. | 19,00 % |
2010. 08. 01. | 19,00 % |
2010. 09. 01. | 19,00 % |
2010. 10. 01. | 19,00 % |
2010. 11. 01. | 19,00 % |
2010. 12. 01. | 19,00 % |
2011. 01. 01. | 19,00 % |
2011. 02. 01. | 19,00 % |
2011. 03. 01. | 19,00 % |
2011. 04. 01. | 19,00 % |
2011. 05. 01. | 19,00 % |
2011. 06. 01. | 20,00 % |
2011. 07. 01. | 20,00 % |
2011. 08. 01. | 21,00 % |
2011. 09. 01. | 18,00 % |
2011. 10. 01. | 18,00 % |
2011. 11. 01. | 18,00 % |
2011. 12. 01. | 18,00 % |
2012. 01. 01. | 18,00 % |
2012. 02. 01. | 18,00 % |
2012. 03. 01. | 18,00 % |
2012. 04. 01. | 18,00 % |
2012. 05. 01. | 19,00 % |
2012. 06. 01. | 19,00 % |
2012. 07. 01. | 19,00 % |
2012. 08. 01. | 19,00 % |
2012. 09. 01. | 19,00 % |
2012. 10. 01. | 19,00 % |
2012. 11. 01. | 19,00 % |
2012. 12. 01. | 19,00 % |
2013. 01. 01. | 19,00 % |
2013. 02. 01. | 19,00 % |
2013. 03. 01. | 19,00 % |
2013. 04. 01. | 19,00 % |
2013. 05. 01. | 19,00 % |
2013. 06. 01. | 19,00 % |
2013. 07. 01. | 19,00 % |
2013. 08. 01. | 19,00 % |
2013. 09. 01. | 19,00 % |
2013. 10. 01. | 19,00 % |
2013. 11. 01. | 19,00 % |
2013. 12. 01. | 19,00 % |
2014. 01. 01. | 19,00 % |
2014. 02. 01. | 19,00 % |
2014. 03. 01. | 19,00 % |
2014. 04. 01. | 19,00 % |
2014. 05. 01. | 20,00 % |
2014. 06. 01. | 20,00 % |
2014. 07. 01. | 20,00 % |
2014. 08. 01. | 20,00 % |
2014. 09. 01. | 20,00 % |
2014. 10. 01. | 20,00 % |
2014. 11. 01. | 20,00 % |
2014. 12. 01. | 20,00 % |
2015. 01. 01. | 20,00 % |
2015. 02. 01. | 20,00 % |
2015. 03. 01. | 20,00 % |
2015. 04. 01. | 20,00 % |
2015. 05. 01. | 20,00 % |
2015. 06. 01. | 20,00 % |
2015. 07. 01. | 20,00 % |
2015. 08. 01. | 20,00 % |
2015. 09. 01. | 20,00 % |
2015. 10. 01. | 20,00 % |
2015. 11. 01. | 20,00 % |
2015. 12. 01. | 20,00 % |
2016. 01. 01. | 20,00 % |
2016. 02. 01. | 20,00 % |
2016. 03. 01. | 20,00 % |
2016. 04. 01. | 20,00 % |
2016. 05. 01. | 20,00 % |
2016. 06. 01. | 20,00 % |
2016. 07. 01. | 20,00 % |
2016. 08. 01. | 20,00 % |
2016. 09. 01. | 20,00 % |
2016. 10. 01. | 20,00 % |
2016. 11. 01. | 20,00 % |
2016. 12. 01. | 20,00 % |
2017. 01. 01. | 20,00 % |
2017. 02. 01. | 20,00 % |
2017. 03. 01. | 20,00 % |
2017. 04. 01. | 20,00 % |
2017. 05. 01. | 20,00 % |
2017. 06. 01. | 20,00 % |
2017. 07. 01. | 20,00 % |
2017. 08. 01. | 20,00 % |
2017. 09. 01. | 20,00 % |
2017. 10. 01. | 20,00 % |
2017. 11. 01. | 20,00 % |
2017. 12. 01. | 20,00 % |
2018. 01. 01. | 20,00 % |
2018. 02. 01. | 19,00 % |
2018. 03. 01. | 19,00 % |
2018. 04. 01. | 19,00 % |
2018. 05. 01. | 19,00 % |
2018. 06. 01. | 18,00 % |
2018. 07. 01. | 18,00 % |
2018. 08. 01. | 18,00 % |
2018. 09. 01. | 18,00 % |
2018. 10. 01. | 18,00 % |
2018. 11. 01. | 18,00 % |
2018. 12. 01. | 18,00 % |
2019. 01. 01. | 18,00 % |
2019. 02. 01. | 18,00 % |
2019. 03. 01. | 18,00 % |
2019. 04. 01. | 18,00 % |
2019. 05. 01. | 18,00 % |
2019. 06. 01. | 17,00 % |
2019. 07. 01. | 16,00 % |
2019. 08. 01. | 16,00 % |
2019. 09. 01. | 16,00 % |
2019. 10. 01. | 16,00 % |
2019. 11. 01. | 15,00 % |
2019. 12. 01. | 14,00 % |
2020. 01. 01. | 14,00 % |
2020. 02. 01. | 14,00 % |
2020. 03. 01. | 12,00 % |
2020. 04. 01. | 12,00 % |
2020. 05. 01. | 12,00 % |
2020. 06. 01. | 12,00 % |
2020. 07. 01. | 12,00 % |
2020. 08. 01. | 12,00 % |
2020. 09. 01. | 12,00 % |
2020. 10. 01. | 12,00 % |
2020. 11. 01. | 12,00 % |
2020. 12. 01. | 12,00 % |
2021. 01. 01. | 12,00 % |
2021. 02. 01. | 12,00 % |
2021. 03. 01. | 12,00 % |
2021. 04. 01. | 12,00 % |
2021. 05. 01. | 12,00 % |
2021. 06. 01. | 12,00 % |
2021. 07. 01. | 12,00 % |
2021. 08. 01. | 12,00 % |
2021. 09. 01. | 12,00 % |
2021. 10. 01. | 12,00 % |
2021. 11. 01. | 12,00 % |
2021. 12. 01. | 12,00 % |
2022. 01. 01. | 12,00 % |
2022. 02. 01. | 12,00 % |
2022. 03. 01. | 12,00 % |
2022. 04. 01. | 12,00 % |
2022. 05. 01. | 12,00 % |
2022. 06. 01. | 12,00 % |
2022. 07. 01. | 12,00 % |
2022. 08. 01. | 12,00 % |
2022. 09. 01. | 12,00 % |
2022. 10. 01. | 12,00 % |
2022. 11. 01. | 12,00 % |
2022. 12. 01. | 12,00 % |
2023. 01. 01. | 12,00 % |
2023. 02. 01. | 12,00 % |
2023. 03. 01. | 12,00 % |
2023. 04. 01. | 12,00 % |
2023. 05. 01. | 12,00 % |
2023. 06. 01. | 9,50 % |
2023. 07. 01. | 9,50 % |
2023. 08. 01. | 9,50 % |
2023. 09. 01. | 9,50 % |
2023. 10. 01. | 9,50 % |
2023. 11. 01. | 9,50 % |
2023. 12. 01. | 9,50 % |
2024. 01. 01. | 9,50 % |
2024. 02. 01. | 9,50 % |
2024. 03. 01. | 9,50 % |
2024. 04. 01. | 9,50 % |
Készpénztartalék-ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 9,5 % |
2024. 03. 01. | 9,5 % |
2024. 02. 01. | 9,5 % |
2024. 01. 01. | 9,5 % |
2023. 12. 01. | 9,5 % |
2023. 11. 01. | 9,5 % |
2023. 10. 01. | 9,5 % |
2023. 09. 01. | 9,5 % |
2023. 08. 01. | 9,5 % |
2023. 07. 01. | 9,5 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Készpénztartalék-ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇭 A magánszektor felé nyújtott hitelek | 10,212 Bio. PHP | 10,129 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Bankok mérlege | 1,103 Bio. PHP | 1,073 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Bankoknak nyújtott hitelek. | 344,917 milliárd PHP | 315,457 milliárd PHP | Havi |
🇵🇭 Befizetési kamatláb | 6 % | 6 % | Havi |
🇵🇭 Devizatartalékok | 104,48 milliárd USD | 103,4 milliárd USD | Havi |
🇵🇭 Hitelkamatláb | 7 % | 7 % | Havi |
🇵🇭 Kamatláb | 6,5 % | 6,5 % | frequency_daily |
🇵🇭 Készpénzállomány M0 | 2,036 Bio. PHP | 2,027 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Központi bank mérlege | 7,564 Bio. PHP | 7,489 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Pénzmennyiség M1 | 6,779 Bio. PHP | 6,809 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Pénzmennyiség M2 | 16,805 Bio. PHP | 16,75 Bio. PHP | Havi |
🇵🇭 Pénzmennyiség M3 | 17,209 Bio. PHP | 17,19 Bio. PHP | Havi |
A készpénztartalék-ráta az ügyfélek teljes betétállományának egy meghatározott minimális hányada, amelyet a kereskedelmi bankoknak készpénzben vagy a jegybanknál vezetett betétek formájában tartalékként kell tartaniuk.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Készpénztartalék-ráta?
A "Cash Reserve Ratio" (CRR), vagy magyarul a "Készpénztartalék Ráta" a központi bankok által előírt szabályozás, amely meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak mekkora összeget kell készpénzben tartaniuk az ügyfélbetéteik egy meghatározott százalékában. Ezen aránynak a célja, hogy biztosítsa a bankok likviditását és stabilitását, miközben szerepet játszik a pénzkínálat szabályozásában is. Eulerpool, mint profi makrogazdasági adatokkal foglalkozó weboldal, részletesen bemutatja ezt a kulcsfontosságú gazdasági mutatót. Elsőként, nézzük meg, mit is jelent pontosan a Cash Reserve Ratio. A CRR egy mechanizmus, amelynek révén a központi bankok, mint például a Magyar Nemzeti Bank (MNB), szabályozzák a pénzmennyiséget a gazdaságban. A központi bank meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak az ügyféltől gyűjtött betéteik mekkora hányadát kell készpénzben vagy központi banknál vezetett számlán tartaniuk. Ez az arány lehet állandó vagy időszakosan változó, az ország gazdasági helyzetétől és a központi bank aktuális monetáris politikájától függően. A CRR-nek több fontos szerepe van a makrogazdaságban. Először is, szabályozza a bankok likviditását. Egy magas CRR biztosítja, hogy a bankok mindig elegendő készpénzzel rendelkezzenek a napi tranzakcióik gördülékeny lebonyolításához. Ha a CRR túl alacsony, fennáll a veszélye annak, hogy a bankok kimerítik készpénztartalékaikat, ami stresszhelyzetet okozhat a pénzügyi rendszerben. Másodszor, a Cash Reserve Ratio fontos eszköz a központi bankok kezében a pénzkínálat szabályozására. Ha a központi bank meg kívánja szigorítani a monetáris politikát, megnövelheti a CRR-t, ezáltal csökkentve a bankok által nyújtható hitelek összegét. Ez alapvetően összehúzza a pénzkínálatot, ami magasabb kamatlábakat eredményez és visszafogja az inflációt. Ezzel szemben, ha a központi bank könnyíteni akar a monetáris politikán, csökkentheti a CRR-t, így több pénzt engedve a bankoknak a hitelezésre, ami ösztönzi a gazdasági növekedést. Ezen kívül, a CRR fontos szerepet játszik a pénzügyi stabilitás megőrzésében is. A gazdasági válságok során a központi bankok gyakran emelik a CRR-t, hogy biztosítsák a bankok megfelelő likviditását és csökkentsék a pénzügyi rendszer kockázatát. Továbbá, egy magasabb CRR arra kényszeríti a bankokat, hogy jobban figyeljenek a kockázatkezelésükre, mivel kevesebb szabad forrással gazdálkodhatnak. A CRR bevezetése és változtatása hatással van az egész pénzügyi rendszerre és a gazdaságra. Például, ha a központi bank drasztikusan növeli a CRR-t, az a banki hitelek költségének emelkedéséhez vezethet, mivel a bankoknak kevesebb pénzük marad a hitelezésre. Ez közvetlen hatással van a vállalati beruházásokra és a fogyasztói költésekre, ami befolyásolja a gazdasági növekedést. Magyarországon a CRR szabályozása a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. Az MNB időről időre módosítja a CRR-t a gazdasági környezet és a monetáris célok elérése érdekében. Az MNB hivatalos közleményeiben és gazdasági jelentéseiben rendszeresen beszámol a CRR változásairól és azok gazdasági hatásairól. Az Eulerpool weboldalon részletes adatokat és elemzéseket találhatunk a CRR-ről és annak változásairól Magyarországon és más országokban. Az adatok grafikonokon és táblázatokban jelennek meg, amelyek segítenek a felhasználóknak átlátni és megérteni a CRR dinamikáját és annak hatását a gazdaságra. Emellett az Eulerpool szakértői elemzéseket és kommentárokat biztosít, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a CRR szerepébe és jelentőségében a gazdasági politikában. Összefoglalva, a Cash Reserve Ratio (Készpénztartalék Ráta) egy kulcsfontosságú eszköz a központi bankok kezében a pénzügyi stabilitás és a makrogazdasági egyensúly fenntartásában. Míg elsődleges célja a bankok likviditásának biztosítása, a CRR hatékonyan alkalmazható a pénzkínálat szabályozására és a gazdasági ciklus kiegyenlítésére. A CRR változásai közvetlenül hatnak a pénzpiacokra, a hitelezési költségekre és a gazdasági növekedésre, így figyelemmel kísérése elengedhetetlen mind a pénzügyi szakemberek, mind a gazdaság iránt érdeklődők számára. Az Eulerpool weboldal átfogó és naprakész adatbázisa kiváló forrást nyújt mindazok számára, akik mélyebben szeretnék megérteni e lényeges makrogazdasági mutató működését és hatását.