Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Fülöp-szigetek Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Fülöp-szigetek-ban 75,3 %. A Kapacitáskihasználtság Fülöp-szigetek-ban megnőtt 75,3 %-ra 2024. 03. 01.-án, miután 75,1 % volt 2024. 02. 01.-án. 1999. 01. 01.-től 2024. 04. 01.-ig az átlagos GDP Fülöp-szigetek-ban 79,34 % volt. A rekordmagas értéket 2020. 02. 01. érte el 84,55 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 12. 01. rögzítették 56,86 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1999. 01. 01. | 80,30 % |
1999. 02. 01. | 80,60 % |
1999. 03. 01. | 81,50 % |
1999. 04. 01. | 81,70 % |
1999. 05. 01. | 78,00 % |
1999. 06. 01. | 80,30 % |
1999. 07. 01. | 77,80 % |
1999. 08. 01. | 79,10 % |
1999. 09. 01. | 80,40 % |
1999. 10. 01. | 80,30 % |
1999. 11. 01. | 78,60 % |
1999. 12. 01. | 79,30 % |
2000. 01. 01. | 77,70 % |
2000. 02. 01. | 78,70 % |
2000. 03. 01. | 81,70 % |
2000. 04. 01. | 79,10 % |
2000. 05. 01. | 80,20 % |
2000. 06. 01. | 81,20 % |
2000. 07. 01. | 79,20 % |
2000. 08. 01. | 81,50 % |
2000. 09. 01. | 81,00 % |
2000. 10. 01. | 82,60 % |
2000. 11. 01. | 79,50 % |
2000. 12. 01. | 79,20 % |
2001. 01. 01. | 77,10 % |
2001. 02. 01. | 77,80 % |
2001. 03. 01. | 79,90 % |
2001. 04. 01. | 77,70 % |
2001. 05. 01. | 78,70 % |
2001. 06. 01. | 78,80 % |
2001. 07. 01. | 79,20 % |
2001. 08. 01. | 78,60 % |
2001. 09. 01. | 76,70 % |
2001. 10. 01. | 76,70 % |
2001. 11. 01. | 76,10 % |
2001. 12. 01. | 76,50 % |
2002. 01. 01. | 74,60 % |
2002. 02. 01. | 75,60 % |
2002. 03. 01. | 75,80 % |
2002. 04. 01. | 76,00 % |
2002. 05. 01. | 75,50 % |
2002. 06. 01. | 75,60 % |
2002. 07. 01. | 74,30 % |
2002. 08. 01. | 74,30 % |
2002. 09. 01. | 75,00 % |
2002. 10. 01. | 75,70 % |
2002. 11. 01. | 75,70 % |
2002. 12. 01. | 74,50 % |
2003. 01. 01. | 76,60 % |
2003. 02. 01. | 76,70 % |
2003. 03. 01. | 80,10 % |
2003. 04. 01. | 77,00 % |
2003. 05. 01. | 78,50 % |
2003. 06. 01. | 78,60 % |
2003. 07. 01. | 78,70 % |
2003. 08. 01. | 78,70 % |
2003. 09. 01. | 78,70 % |
2003. 10. 01. | 78,70 % |
2003. 11. 01. | 78,40 % |
2003. 12. 01. | 78,00 % |
2004. 01. 01. | 78,10 % |
2004. 02. 01. | 78,50 % |
2004. 03. 01. | 78,70 % |
2004. 04. 01. | 78,80 % |
2004. 05. 01. | 79,50 % |
2004. 06. 01. | 79,80 % |
2004. 07. 01. | 79,80 % |
2004. 08. 01. | 79,40 % |
2004. 09. 01. | 79,90 % |
2004. 10. 01. | 80,10 % |
2004. 11. 01. | 80,00 % |
2004. 12. 01. | 80,10 % |
2005. 01. 01. | 79,80 % |
2005. 02. 01. | 79,80 % |
2005. 03. 01. | 79,80 % |
2005. 04. 01. | 80,00 % |
2005. 05. 01. | 80,10 % |
2005. 06. 01. | 80,10 % |
2005. 07. 01. | 80,20 % |
2005. 08. 01. | 80,20 % |
2005. 09. 01. | 80,20 % |
2005. 10. 01. | 80,40 % |
2005. 11. 01. | 80,40 % |
2005. 12. 01. | 80,40 % |
2006. 01. 01. | 80,00 % |
2006. 02. 01. | 80,00 % |
2006. 03. 01. | 80,10 % |
2006. 04. 01. | 80,10 % |
2006. 05. 01. | 80,20 % |
2006. 06. 01. | 80,20 % |
2006. 07. 01. | 80,20 % |
2006. 08. 01. | 80,30 % |
2006. 09. 01. | 80,20 % |
2006. 10. 01. | 80,20 % |
2006. 11. 01. | 80,20 % |
2006. 12. 01. | 80,30 % |
2007. 01. 01. | 79,60 % |
2007. 02. 01. | 79,00 % |
2007. 03. 01. | 79,60 % |
2007. 04. 01. | 79,50 % |
2007. 05. 01. | 79,60 % |
2007. 06. 01. | 79,90 % |
2007. 07. 01. | 80,30 % |
2007. 08. 01. | 80,00 % |
2007. 09. 01. | 80,20 % |
2007. 10. 01. | 80,20 % |
2007. 11. 01. | 80,20 % |
2007. 12. 01. | 80,30 % |
2008. 01. 01. | 80,20 % |
2008. 02. 01. | 80,40 % |
2008. 03. 01. | 80,40 % |
2008. 04. 01. | 80,60 % |
2008. 05. 01. | 81,70 % |
2008. 06. 01. | 81,90 % |
2008. 07. 01. | 82,20 % |
2008. 08. 01. | 81,90 % |
2008. 09. 01. | 82,20 % |
2008. 10. 01. | 82,30 % |
2008. 11. 01. | 81,60 % |
2008. 12. 01. | 81,30 % |
2009. 01. 01. | 78,10 % |
2009. 02. 01. | 78,50 % |
2009. 03. 01. | 80,70 % |
2009. 04. 01. | 80,70 % |
2009. 05. 01. | 81,40 % |
2009. 06. 01. | 81,50 % |
2009. 07. 01. | 81,60 % |
2009. 08. 01. | 81,70 % |
2009. 09. 01. | 82,00 % |
2009. 10. 01. | 82,20 % |
2009. 11. 01. | 82,50 % |
2009. 12. 01. | 82,70 % |
2010. 01. 01. | 82,40 % |
2010. 02. 01. | 82,50 % |
2010. 03. 01. | 82,70 % |
2010. 04. 01. | 82,70 % |
2010. 05. 01. | 83,10 % |
2010. 06. 01. | 83,10 % |
2010. 07. 01. | 83,10 % |
2010. 08. 01. | 83,20 % |
2010. 09. 01. | 83,10 % |
2010. 10. 01. | 83,30 % |
2010. 11. 01. | 83,30 % |
2010. 12. 01. | 83,40 % |
2011. 01. 01. | 82,80 % |
2011. 02. 01. | 82,80 % |
2011. 03. 01. | 83,20 % |
2011. 04. 01. | 82,80 % |
2011. 05. 01. | 83,00 % |
2011. 06. 01. | 83,10 % |
2011. 07. 01. | 83,20 % |
2011. 08. 01. | 83,20 % |
2011. 09. 01. | 83,20 % |
2011. 10. 01. | 82,70 % |
2011. 11. 01. | 83,20 % |
2011. 12. 01. | 83,30 % |
2012. 01. 01. | 83,00 % |
2012. 02. 01. | 83,40 % |
2012. 03. 01. | 82,70 % |
2012. 04. 01. | 82,60 % |
2012. 05. 01. | 82,50 % |
2012. 06. 01. | 82,60 % |
2012. 07. 01. | 82,80 % |
2012. 08. 01. | 82,80 % |
2012. 09. 01. | 83,20 % |
2012. 10. 01. | 83,10 % |
2012. 11. 01. | 83,10 % |
2012. 12. 01. | 83,10 % |
2013. 01. 01. | 82,80 % |
2013. 02. 01. | 82,90 % |
2013. 03. 01. | 83,10 % |
2013. 04. 01. | 82,90 % |
2013. 05. 01. | 83,00 % |
2013. 06. 01. | 83,10 % |
2013. 07. 01. | 83,20 % |
2013. 08. 01. | 83,20 % |
2013. 09. 01. | 83,30 % |
2013. 10. 01. | 83,40 % |
2013. 11. 01. | 83,30 % |
2013. 12. 01. | 83,40 % |
2014. 01. 01. | 83,10 % |
2014. 02. 01. | 83,20 % |
2014. 03. 01. | 83,10 % |
2014. 04. 01. | 83,30 % |
2014. 05. 01. | 83,40 % |
2014. 06. 01. | 83,40 % |
2014. 07. 01. | 83,40 % |
2014. 08. 01. | 83,40 % |
2014. 09. 01. | 83,50 % |
2014. 10. 01. | 83,60 % |
2014. 11. 01. | 83,60 % |
2014. 12. 01. | 83,50 % |
2015. 01. 01. | 83,30 % |
2015. 02. 01. | 83,30 % |
2015. 03. 01. | 83,30 % |
2015. 04. 01. | 83,20 % |
2015. 05. 01. | 83,30 % |
2015. 06. 01. | 83,30 % |
2015. 07. 01. | 83,30 % |
2015. 08. 01. | 83,30 % |
2015. 09. 01. | 83,40 % |
2015. 10. 01. | 83,40 % |
2015. 11. 01. | 83,60 % |
2015. 12. 01. | 83,50 % |
2016. 01. 01. | 83,50 % |
2016. 02. 01. | 83,30 % |
2016. 03. 01. | 83,40 % |
2016. 04. 01. | 83,40 % |
2016. 05. 01. | 83,30 % |
2016. 06. 01. | 83,50 % |
2016. 07. 01. | 83,50 % |
2016. 08. 01. | 83,60 % |
2016. 09. 01. | 83,60 % |
2016. 10. 01. | 83,65 % |
2016. 11. 01. | 83,75 % |
2016. 12. 01. | 83,85 % |
2017. 01. 01. | 83,82 % |
2017. 02. 01. | 83,69 % |
2017. 03. 01. | 83,78 % |
2017. 04. 01. | 83,69 % |
2017. 05. 01. | 83,76 % |
2017. 06. 01. | 83,82 % |
2017. 07. 01. | 83,75 % |
2017. 08. 01. | 83,83 % |
2017. 09. 01. | 83,79 % |
2017. 10. 01. | 83,82 % |
2017. 11. 01. | 83,95 % |
2017. 12. 01. | 83,95 % |
2018. 01. 01. | 84,06 % |
2018. 02. 01. | 84,18 % |
2018. 03. 01. | 84,21 % |
2018. 04. 01. | 84,30 % |
2018. 05. 01. | 84,25 % |
2018. 06. 01. | 84,34 % |
2018. 07. 01. | 84,23 % |
2018. 08. 01. | 84,28 % |
2018. 09. 01. | 84,22 % |
2018. 10. 01. | 84,31 % |
2018. 11. 01. | 84,30 % |
2018. 12. 01. | 84,25 % |
2019. 01. 01. | 84,28 % |
2019. 02. 01. | 84,26 % |
2019. 03. 01. | 84,38 % |
2019. 04. 01. | 84,26 % |
2019. 05. 01. | 84,41 % |
2019. 06. 01. | 84,27 % |
2019. 07. 01. | 84,25 % |
2019. 08. 01. | 84,35 % |
2019. 09. 01. | 84,45 % |
2019. 10. 01. | 84,53 % |
2019. 11. 01. | 84,48 % |
2019. 12. 01. | 84,45 % |
2020. 01. 01. | 84,48 % |
2020. 02. 01. | 84,55 % |
2020. 03. 01. | 77,07 % |
2020. 04. 01. | 71,16 % |
2020. 05. 01. | 57,44 % |
2020. 06. 01. | 61,62 % |
2020. 07. 01. | 61,49 % |
2020. 08. 01. | 61,52 % |
2020. 09. 01. | 61,78 % |
2020. 10. 01. | 59,96 % |
2020. 11. 01. | 58,73 % |
2020. 12. 01. | 56,86 % |
2021. 01. 01. | 64,46 % |
2021. 02. 01. | 64,26 % |
2021. 03. 01. | 64,17 % |
2021. 04. 01. | 64,81 % |
2021. 05. 01. | 65,16 % |
2021. 06. 01. | 65,67 % |
2021. 07. 01. | 65,76 % |
2021. 08. 01. | 65,76 % |
2021. 09. 01. | 66,45 % |
2021. 10. 01. | 67,36 % |
2021. 11. 01. | 68,18 % |
2021. 12. 01. | 67,49 % |
2022. 01. 01. | 69,26 % |
2022. 02. 01. | 70,06 % |
2022. 03. 01. | 70,76 % |
2022. 04. 01. | 69,45 % |
2022. 05. 01. | 70,88 % |
2022. 06. 01. | 71,21 % |
2022. 07. 01. | 71,44 % |
2022. 08. 01. | 71,46 % |
2022. 09. 01. | 71,66 % |
2022. 10. 01. | 72,46 % |
2022. 11. 01. | 72,61 % |
2022. 12. 01. | 71,47 % |
2023. 01. 01. | 72,95 % |
2023. 02. 01. | 72,69 % |
2023. 03. 01. | 73,61 % |
2023. 04. 01. | 72,48 % |
2023. 05. 01. | 73,53 % |
2023. 06. 01. | 73,27 % |
2023. 07. 01. | 73,60 % |
2023. 08. 01. | 73,96 % |
2023. 09. 01. | 74,36 % |
2023. 10. 01. | 74,28 % |
2023. 11. 01. | 74,77 % |
2023. 12. 01. | 74,35 % |
2024. 01. 01. | 74,47 % |
2024. 02. 01. | 75,10 % |
2024. 03. 01. | 75,30 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 75,3 % |
2024. 02. 01. | 75,1 % |
2024. 01. 01. | 74,47 % |
2023. 12. 01. | 74,35 % |
2023. 11. 01. | 74,77 % |
2023. 10. 01. | 74,28 % |
2023. 09. 01. | 74,36 % |
2023. 08. 01. | 73,96 % |
2023. 07. 01. | 73,6 % |
2023. 06. 01. | 73,27 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇭 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 53,7 points | 51,2 points | Havi |
🇵🇭 Ipari termelés | 5,9 % | -6,8 % | Havi |
🇵🇭 Készletváltozások | 18,057 milliárd PHP | 17,41 milliárd PHP | Negyedév |
🇵🇭 Teljes járműértékesítés | 10 967 Units | 10 069 Units | Havi |
🇵🇭 Üzleti hangulat | 32,9 points | 32,1 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.