Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Egyesült Államok Tulajdonosi Lakásarány
Árfolyam
A Tulajdonosi Lakásarány jelenlegi értéke Egyesült Államok-ban/ben 65,6 %. A Tulajdonosi Lakásarány Egyesült Államok-ban/ben 65,6 %-ra csökkent 2024. 03. 01.-n/-an/-en, miután 2023. 12. 01.-n/-an/-en 65,7 % volt. 1965. 03. 01.-tól/től 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Egyesült Államok-ban/ben 65,27 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2004. 06. 01.-n/-an/-en értük el 69,20 %-val/-vel, míg a legalacsonyabb értéket 1965. 03. 01.-n/-an/-en mérték 62,90 %-val/-vel.
Tulajdonosi Lakásarány ·
Max
Önálló otthon tulajdonlási arány | |
---|---|
1965. 03. 01. | 62,90 % |
1965. 06. 01. | 62,90 % |
1965. 09. 01. | 62,90 % |
1965. 12. 01. | 63,40 % |
1966. 03. 01. | 63,50 % |
1966. 06. 01. | 63,20 % |
1966. 09. 01. | 63,30 % |
1966. 12. 01. | 63,80 % |
1967. 03. 01. | 63,30 % |
1967. 06. 01. | 63,90 % |
1967. 09. 01. | 63,80 % |
1967. 12. 01. | 63,50 % |
1968. 03. 01. | 63,60 % |
1968. 06. 01. | 64,10 % |
1968. 09. 01. | 64,10 % |
1968. 12. 01. | 63,60 % |
1969. 03. 01. | 64,10 % |
1969. 06. 01. | 64,40 % |
1969. 09. 01. | 64,40 % |
1969. 12. 01. | 64,40 % |
1970. 03. 01. | 64,30 % |
1970. 06. 01. | 64,00 % |
1970. 09. 01. | 64,40 % |
1970. 12. 01. | 64,00 % |
1971. 03. 01. | 64,00 % |
1971. 06. 01. | 64,10 % |
1971. 09. 01. | 64,40 % |
1971. 12. 01. | 64,50 % |
1972. 03. 01. | 64,30 % |
1972. 06. 01. | 64,50 % |
1972. 09. 01. | 64,30 % |
1972. 12. 01. | 64,40 % |
1973. 03. 01. | 64,90 % |
1973. 06. 01. | 64,40 % |
1973. 09. 01. | 64,40 % |
1973. 12. 01. | 64,40 % |
1974. 03. 01. | 64,80 % |
1974. 06. 01. | 64,80 % |
1974. 09. 01. | 64,60 % |
1974. 12. 01. | 64,40 % |
1975. 03. 01. | 64,40 % |
1975. 06. 01. | 64,90 % |
1975. 09. 01. | 64,60 % |
1975. 12. 01. | 64,50 % |
1976. 03. 01. | 64,60 % |
1976. 06. 01. | 64,60 % |
1976. 09. 01. | 64,90 % |
1976. 12. 01. | 64,80 % |
1977. 03. 01. | 64,80 % |
1977. 06. 01. | 64,50 % |
1977. 09. 01. | 65,00 % |
1977. 12. 01. | 64,90 % |
1978. 03. 01. | 64,80 % |
1978. 06. 01. | 64,40 % |
1978. 09. 01. | 65,20 % |
1978. 12. 01. | 65,40 % |
1979. 03. 01. | 64,80 % |
1979. 06. 01. | 64,90 % |
1979. 09. 01. | 65,80 % |
1979. 12. 01. | 65,40 % |
1980. 03. 01. | 65,50 % |
1980. 06. 01. | 65,50 % |
1980. 09. 01. | 65,80 % |
1980. 12. 01. | 65,50 % |
1981. 03. 01. | 65,60 % |
1981. 06. 01. | 65,30 % |
1981. 09. 01. | 65,60 % |
1981. 12. 01. | 65,20 % |
1982. 03. 01. | 64,80 % |
1982. 06. 01. | 64,90 % |
1982. 09. 01. | 64,90 % |
1982. 12. 01. | 64,50 % |
1983. 03. 01. | 64,70 % |
1983. 06. 01. | 64,70 % |
1983. 09. 01. | 64,80 % |
1983. 12. 01. | 64,40 % |
1984. 03. 01. | 64,60 % |
1984. 06. 01. | 64,60 % |
1984. 09. 01. | 64,60 % |
1984. 12. 01. | 64,10 % |
1985. 03. 01. | 64,10 % |
1985. 06. 01. | 64,10 % |
1985. 09. 01. | 63,90 % |
1985. 12. 01. | 63,50 % |
1986. 03. 01. | 63,60 % |
1986. 06. 01. | 63,80 % |
1986. 09. 01. | 63,80 % |
1986. 12. 01. | 63,90 % |
1987. 03. 01. | 63,80 % |
1987. 06. 01. | 63,80 % |
1987. 09. 01. | 64,20 % |
1987. 12. 01. | 64,10 % |
1988. 03. 01. | 63,70 % |
1988. 06. 01. | 63,70 % |
1988. 09. 01. | 64,00 % |
1988. 12. 01. | 63,80 % |
1989. 03. 01. | 63,90 % |
1989. 06. 01. | 63,80 % |
1989. 09. 01. | 64,10 % |
1989. 12. 01. | 63,80 % |
1990. 03. 01. | 64,00 % |
1990. 06. 01. | 63,70 % |
1990. 09. 01. | 64,00 % |
1990. 12. 01. | 64,10 % |
1991. 03. 01. | 63,90 % |
1991. 06. 01. | 63,90 % |
1991. 09. 01. | 64,20 % |
1991. 12. 01. | 64,20 % |
1992. 03. 01. | 64,00 % |
1992. 06. 01. | 63,90 % |
1992. 09. 01. | 64,30 % |
1992. 12. 01. | 64,40 % |
1993. 03. 01. | 63,70 % |
1993. 06. 01. | 63,90 % |
1993. 09. 01. | 64,20 % |
1993. 12. 01. | 64,20 % |
1994. 03. 01. | 63,80 % |
1994. 06. 01. | 63,80 % |
1994. 09. 01. | 64,10 % |
1994. 12. 01. | 64,20 % |
1995. 03. 01. | 64,20 % |
1995. 06. 01. | 64,70 % |
1995. 09. 01. | 65,00 % |
1995. 12. 01. | 65,10 % |
1996. 03. 01. | 65,10 % |
1996. 06. 01. | 65,40 % |
1996. 09. 01. | 65,60 % |
1996. 12. 01. | 65,40 % |
1997. 03. 01. | 65,40 % |
1997. 06. 01. | 65,70 % |
1997. 09. 01. | 66,00 % |
1997. 12. 01. | 65,70 % |
1998. 03. 01. | 65,90 % |
1998. 06. 01. | 66,00 % |
1998. 09. 01. | 66,80 % |
1998. 12. 01. | 66,40 % |
1999. 03. 01. | 66,70 % |
1999. 06. 01. | 66,60 % |
1999. 09. 01. | 67,00 % |
1999. 12. 01. | 66,90 % |
2000. 03. 01. | 67,10 % |
2000. 06. 01. | 67,20 % |
2000. 09. 01. | 67,70 % |
2000. 12. 01. | 67,50 % |
2001. 03. 01. | 67,50 % |
2001. 06. 01. | 67,70 % |
2001. 09. 01. | 68,10 % |
2001. 12. 01. | 68,00 % |
2002. 03. 01. | 67,80 % |
2002. 06. 01. | 67,60 % |
2002. 09. 01. | 68,00 % |
2002. 12. 01. | 68,30 % |
2003. 03. 01. | 68,00 % |
2003. 06. 01. | 68,00 % |
2003. 09. 01. | 68,40 % |
2003. 12. 01. | 68,60 % |
2004. 03. 01. | 68,60 % |
2004. 06. 01. | 69,20 % |
2004. 09. 01. | 69,00 % |
2004. 12. 01. | 69,20 % |
2005. 03. 01. | 69,10 % |
2005. 06. 01. | 68,60 % |
2005. 09. 01. | 68,80 % |
2005. 12. 01. | 69,00 % |
2006. 03. 01. | 68,50 % |
2006. 06. 01. | 68,70 % |
2006. 09. 01. | 69,00 % |
2006. 12. 01. | 68,90 % |
2007. 03. 01. | 68,40 % |
2007. 06. 01. | 68,20 % |
2007. 09. 01. | 68,20 % |
2007. 12. 01. | 67,80 % |
2008. 03. 01. | 67,80 % |
2008. 06. 01. | 68,10 % |
2008. 09. 01. | 67,90 % |
2008. 12. 01. | 67,50 % |
2009. 03. 01. | 67,30 % |
2009. 06. 01. | 67,40 % |
2009. 09. 01. | 67,60 % |
2009. 12. 01. | 67,20 % |
2010. 03. 01. | 67,10 % |
2010. 06. 01. | 66,90 % |
2010. 09. 01. | 66,90 % |
2010. 12. 01. | 66,50 % |
2011. 03. 01. | 66,40 % |
2011. 06. 01. | 65,90 % |
2011. 09. 01. | 66,30 % |
2011. 12. 01. | 66,00 % |
2012. 03. 01. | 65,40 % |
2012. 06. 01. | 65,50 % |
2012. 09. 01. | 65,50 % |
2012. 12. 01. | 65,40 % |
2013. 03. 01. | 65,00 % |
2013. 06. 01. | 65,00 % |
2013. 09. 01. | 65,30 % |
2013. 12. 01. | 65,20 % |
2014. 03. 01. | 64,80 % |
2014. 06. 01. | 64,70 % |
2014. 09. 01. | 64,40 % |
2014. 12. 01. | 64,00 % |
2015. 03. 01. | 63,70 % |
2015. 06. 01. | 63,40 % |
2015. 09. 01. | 63,70 % |
2015. 12. 01. | 63,80 % |
2016. 03. 01. | 63,50 % |
2016. 06. 01. | 62,90 % |
2016. 09. 01. | 63,50 % |
2016. 12. 01. | 63,70 % |
2017. 03. 01. | 63,60 % |
2017. 06. 01. | 63,70 % |
2017. 09. 01. | 63,90 % |
2017. 12. 01. | 64,20 % |
2018. 03. 01. | 64,20 % |
2018. 06. 01. | 64,30 % |
2018. 09. 01. | 64,40 % |
2018. 12. 01. | 64,80 % |
2019. 03. 01. | 64,20 % |
2019. 06. 01. | 64,10 % |
2019. 09. 01. | 64,80 % |
2019. 12. 01. | 65,10 % |
2020. 03. 01. | 65,30 % |
2020. 06. 01. | 67,90 % |
2020. 09. 01. | 67,40 % |
2020. 12. 01. | 65,80 % |
2021. 03. 01. | 65,60 % |
2021. 06. 01. | 65,40 % |
2021. 09. 01. | 65,40 % |
2021. 12. 01. | 65,50 % |
2022. 03. 01. | 65,40 % |
2022. 06. 01. | 65,80 % |
2022. 09. 01. | 66,00 % |
2022. 12. 01. | 65,90 % |
2023. 03. 01. | 66,00 % |
2023. 06. 01. | 65,90 % |
2023. 09. 01. | 66,00 % |
2023. 12. 01. | 65,70 % |
2024. 03. 01. | 65,60 % |
Tulajdonosi Lakásarány Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 65,6 % |
2023. 12. 01. | 65,7 % |
2023. 09. 01. | 66 % |
2023. 06. 01. | 65,9 % |
2023. 03. 01. | 66 % |
2022. 12. 01. | 65,9 % |
2022. 09. 01. | 66 % |
2022. 06. 01. | 65,8 % |
2022. 03. 01. | 65,4 % |
2021. 12. 01. | 65,5 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Tulajdonosi Lakásarány-hoz
A lakástulajdonlási arány a tulajdonos által lakott otthonok százalékát jelenti.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Tulajdonosi Lakásarány?
A lakástulajdonlási ráta (Home Ownership Rate) központi szerepet játszik a makrogazdasági elemzésekben, mivel közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést, a pénzügyi stabilitást és az egyéni jólétet. Az Eulerpool weboldal egy professzionális platform, amely részletes makrogazdasági adatokat szolgáltat, és célja, hogy felhasználói számára átfogó képet nyújtson az olyan fontos mutatókról, mint a lakástulajdonlási ráta. Ebben a cikkben alapos elemzést nyújtunk a lakástulajdonlási ráta gazdasági jelentőségéről, az azt befolyásoló tényezőkről, valamint az elmúlt évek trendjeiről és kilátásairól. A lakástulajdonlási ráta egy olyan közgazdasági mutató, amely megmutatja, hogy egy adott populáción belül hány százalék a saját lakásban élők aránya. Ez a mutató elengedhetetlen a gazdaság egészségi állapotának felméréséhez, hiszen a magas lakástulajdonlási ráta általában a gazdasági jólét jele. Az elegendő jövedelemmel rendelkező háztartások képesek nagyobb mértékben beruházni az ingatlanpiacra, ami pozitív gazdasági hatásokkal jár. Az elemzések során számos tényezőt veszünk figyelembe, amelyek befolyásolják a lakástulajdonlási rátát. Ezek között a jelzáloghitelezés feltételei, a kamatlábak, a lakásárak, a jövedelmi szintek és a kormányzati lakástámogatási programok kiemelten fontosak. A kamatkörnyezet különösen meghatározó lehet: a magas kamatok megnehezítik a jelzáloghitelekhez való hozzáférést, így csökkenhet a lakástulajdonlásra való hajlandóság. Ezzel szemben alacsony kamatok esetén a hitelfelvétel könnyebb, ami növeli a lakástulajdonlási rátát. A lakásárak is kulcsfontosságúak. Amikor az ingatlanárak emelkednek, a lakásvásárlás nehezebb, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. A pénzügyi válság idején, például 2008-ban, a drasztikusan visszaeső ingatlanárak sok háztartást nehéz helyzetbe hoztak, és jelentős hatással voltak a lakástulajdonlási rátára. A bérleti piac fontossága is felértékelődik ilyen időszakokban, mivel sokan képtelenek saját ingatlant vásárolni. A jövedelmi szintek szintén nagyban meghatározzák a lakástulajdonlási rátát. Magasabb jövedelmi szintek esetén a hitelezési feltételek betartása könnyebb, és a háztartások nagyobb eséllyel tudnak saját lakást vásárolni. Ezenfelül a kormányzati lakástámogatási programok is jelentős hatással lehetnek. Hazánkban például a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) program jelentősen hozzájárult a lakástulajdonlás arányának növekedéséhez. Az Eulerpool makrogazdasági adatokat szolgáltató platformjaként különösen fontos számunkra, hogy pontos és naprakész információkkal szolgáljunk a lakástulajdonlási ráta alakulásáról. A rendszeres adatelemzés révén lehetőség nyílik trendek azonosítására és előrejelzések készítésére, amelyek nélkülözhetetlenek mind a gazdasági szakértők, mind a döntéshozók számára. A reménybeli és jelenlegi lakástulajdonosok pedig tájékozottabb döntéseket hozhatnak ezen információk birtokában. Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a globális trendek és válságok jelentős hatással voltak a lakástulajdonlási rátára. A 2008-as pénzügyi válság például világszerte jelentős visszaesést eredményezett ezen a területen, amit a kormányok különböző válságkezelő intézkedésekkel próbáltak ellensúlyozni. A közelmúltban a COVID-19 pandémia is jelentős kihívások elé állította a lakáspiacot; a gazdasági bizonytalanság és a megnövekedett munkanélküliség sokan számára tette elérhetetlenné a lakásvásárlást. A jövőre nézve a lakástulajdonlási ráta alakulása számos tényezőtől függ. A gazdasági növekedés fenntarthatósága, a pénzügyi szabályozások változásai, valamint az ingatlanpiacra irányuló befektetések mind-mind hatással lesznek erre a mutatóra. Az Eulerpool célja, hogy ezeket a tényezőket folyamatosan nyomon követve és analizálva segítse a felhasználókat a gazdasági változások megértésében és az ehhez alkalmazkodó stratégiák kialakításában. Összegezve, a lakástulajdonlási ráta egy összetett és sokrétű makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdasági és társadalmi jólétre. Az Eulerpool szakértői csapata elkötelezetten dolgozik azon, hogy pontos és megbízható adatokat nyújtson erről és más fontos gazdasági mutatókról. A weboldalunkon elérhető információk és elemzések segítenek a felhasználóknak a lakástulajdonlási terápiák megértésében és a legjobb döntések meghozatalában.