Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható 
Egyesült Királyság Jelzáloghitel kamatláb
Árfolyam
A Jelzáloghitel kamatláb jelenlegi értéke Egyesült Királyság-ban/ben 7,83 %. A Jelzáloghitel kamatláb Egyesült Királyság-ban/ben 7,83 %-ra csökkent 2024. 08. 01.-án/én, miután 7,98 % volt 2024. 07. 01.-án/én. 1995. 01. 01. és 2024. 09. 01. között az átlagos GDP Egyesült Királyság-ban/ben 5,73 % volt. A történelmi csúcsot 1998. 09. 01.-án/én érték el 8,87 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2021. 11. 01.-án/én rögzítették 3,59 %-val/vel.
Jelzáloghitel kamatláb ·
Max
| Jelzálogkamat | |
|---|---|
| 1995. 01. 01. | 8,21 % |
| 1995. 02. 01. | 8,33 % |
| 1995. 03. 01. | 8,36 % |
| 1995. 04. 01. | 8,36 % |
| 1995. 05. 01. | 8,36 % |
| 1995. 06. 01. | 8,35 % |
| 1995. 07. 01. | 8,36 % |
| 1995. 08. 01. | 8,36 % |
| 1995. 09. 01. | 8,36 % |
| 1995. 10. 01. | 8,00 % |
| 1995. 11. 01. | 7,96 % |
| 1995. 12. 01. | 7,95 % |
| 1996. 01. 01. | 7,72 % |
| 1996. 02. 01. | 7,50 % |
| 1996. 03. 01. | 7,46 % |
| 1996. 04. 01. | 7,30 % |
| 1996. 05. 01. | 7,17 % |
| 1996. 06. 01. | 7,15 % |
| 1996. 07. 01. | 7,15 % |
| 1996. 08. 01. | 6,99 % |
| 1996. 09. 01. | 6,93 % |
| 1996. 10. 01. | 6,92 % |
| 1996. 11. 01. | 6,92 % |
| 1996. 12. 01. | 7,01 % |
| 1997. 01. 01. | 7,18 % |
| 1997. 02. 01. | 7,22 % |
| 1997. 03. 01. | 7,21 % |
| 1997. 04. 01. | 7,22 % |
| 1997. 05. 01. | 7,27 % |
| 1997. 06. 01. | 7,64 % |
| 1997. 07. 01. | 7,86 % |
| 1997. 08. 01. | 8,15 % |
| 1997. 09. 01. | 8,33 % |
| 1997. 10. 01. | 8,36 % |
| 1997. 11. 01. | 8,37 % |
| 1997. 12. 01. | 8,50 % |
| 1998. 01. 01. | 8,56 % |
| 1998. 02. 01. | 8,59 % |
| 1998. 03. 01. | 8,59 % |
| 1998. 04. 01. | 8,59 % |
| 1998. 05. 01. | 8,59 % |
| 1998. 06. 01. | 8,59 % |
| 1998. 07. 01. | 8,80 % |
| 1998. 08. 01. | 8,83 % |
| 1998. 09. 01. | 8,87 % |
| 1998. 10. 01. | 8,85 % |
| 1998. 11. 01. | 8,58 % |
| 1998. 12. 01. | 8,00 % |
| 1999. 01. 01. | 7,60 % |
| 1999. 02. 01. | 7,35 % |
| 1999. 03. 01. | 6,85 % |
| 1999. 04. 01. | 6,83 % |
| 1999. 05. 01. | 6,75 % |
| 1999. 06. 01. | 6,73 % |
| 1999. 07. 01. | 6,72 % |
| 1999. 08. 01. | 6,72 % |
| 1999. 09. 01. | 6,72 % |
| 1999. 10. 01. | 6,82 % |
| 1999. 11. 01. | 6,87 % |
| 1999. 12. 01. | 7,10 % |
| 2000. 01. 01. | 7,13 % |
| 2000. 02. 01. | 7,38 % |
| 2000. 03. 01. | 7,62 % |
| 2000. 04. 01. | 7,63 % |
| 2000. 05. 01. | 7,64 % |
| 2000. 06. 01. | 7,64 % |
| 2000. 07. 01. | 7,64 % |
| 2000. 08. 01. | 7,63 % |
| 2000. 09. 01. | 7,59 % |
| 2000. 10. 01. | 7,59 % |
| 2000. 11. 01. | 7,59 % |
| 2000. 12. 01. | 7,55 % |
| 2001. 01. 01. | 7,56 % |
| 2001. 02. 01. | 7,56 % |
| 2001. 03. 01. | 7,27 % |
| 2001. 04. 01. | 7,30 % |
| 2001. 05. 01. | 7,03 % |
| 2001. 06. 01. | 6,81 % |
| 2001. 07. 01. | 6,81 % |
| 2001. 08. 01. | 6,80 % |
| 2001. 09. 01. | 6,54 % |
| 2001. 10. 01. | 6,32 % |
| 2001. 11. 01. | 6,06 % |
| 2001. 12. 01. | 5,67 % |
| 2002. 01. 01. | 5,66 % |
| 2002. 02. 01. | 5,66 % |
| 2002. 03. 01. | 5,65 % |
| 2002. 04. 01. | 5,65 % |
| 2002. 05. 01. | 5,66 % |
| 2002. 06. 01. | 5,66 % |
| 2002. 07. 01. | 5,66 % |
| 2002. 08. 01. | 5,66 % |
| 2002. 09. 01. | 5,65 % |
| 2002. 10. 01. | 5,66 % |
| 2002. 11. 01. | 5,65 % |
| 2002. 12. 01. | 5,64 % |
| 2003. 01. 01. | 5,64 % |
| 2003. 02. 01. | 5,63 % |
| 2003. 03. 01. | 5,49 % |
| 2003. 04. 01. | 5,51 % |
| 2003. 05. 01. | 5,50 % |
| 2003. 06. 01. | 5,50 % |
| 2003. 07. 01. | 5,50 % |
| 2003. 08. 01. | 5,32 % |
| 2003. 09. 01. | 5,31 % |
| 2003. 10. 01. | 5,30 % |
| 2003. 11. 01. | 5,32 % |
| 2003. 12. 01. | 5,59 % |
| 2004. 01. 01. | 5,59 % |
| 2004. 02. 01. | 5,59 % |
| 2004. 03. 01. | 5,81 % |
| 2004. 04. 01. | 5,81 % |
| 2004. 05. 01. | 5,82 % |
| 2004. 06. 01. | 6,08 % |
| 2004. 07. 01. | 6,32 % |
| 2004. 08. 01. | 6,32 % |
| 2004. 09. 01. | 6,59 % |
| 2004. 10. 01. | 6,61 % |
| 2004. 11. 01. | 6,60 % |
| 2004. 12. 01. | 6,60 % |
| 2005. 01. 01. | 6,61 % |
| 2005. 02. 01. | 6,61 % |
| 2005. 03. 01. | 6,61 % |
| 2005. 04. 01. | 6,62 % |
| 2005. 05. 01. | 6,62 % |
| 2005. 06. 01. | 6,62 % |
| 2005. 07. 01. | 6,61 % |
| 2005. 08. 01. | 6,58 % |
| 2005. 09. 01. | 6,40 % |
| 2005. 10. 01. | 6,35 % |
| 2005. 11. 01. | 6,35 % |
| 2005. 12. 01. | 6,35 % |
| 2006. 01. 01. | 6,36 % |
| 2006. 02. 01. | 6,37 % |
| 2006. 03. 01. | 6,41 % |
| 2006. 04. 01. | 6,41 % |
| 2006. 05. 01. | 6,40 % |
| 2006. 06. 01. | 6,40 % |
| 2006. 07. 01. | 6,40 % |
| 2006. 08. 01. | 6,40 % |
| 2006. 09. 01. | 6,65 % |
| 2006. 10. 01. | 6,68 % |
| 2006. 11. 01. | 6,70 % |
| 2006. 12. 01. | 6,98 % |
| 2007. 01. 01. | 7,01 % |
| 2007. 02. 01. | 7,20 % |
| 2007. 03. 01. | 7,19 % |
| 2007. 04. 01. | 7,22 % |
| 2007. 05. 01. | 7,23 % |
| 2007. 06. 01. | 7,46 % |
| 2007. 07. 01. | 7,44 % |
| 2007. 08. 01. | 7,69 % |
| 2007. 09. 01. | 7,74 % |
| 2007. 10. 01. | 7,74 % |
| 2007. 11. 01. | 7,72 % |
| 2007. 12. 01. | 7,68 % |
| 2008. 01. 01. | 7,51 % |
| 2008. 02. 01. | 7,50 % |
| 2008. 03. 01. | 7,24 % |
| 2008. 04. 01. | 7,23 % |
| 2008. 05. 01. | 6,95 % |
| 2008. 06. 01. | 6,92 % |
| 2008. 07. 01. | 6,92 % |
| 2008. 08. 01. | 6,93 % |
| 2008. 09. 01. | 6,95 % |
| 2008. 10. 01. | 6,91 % |
| 2008. 11. 01. | 6,34 % |
| 2008. 12. 01. | 5,38 % |
| 2009. 01. 01. | 4,73 % |
| 2009. 02. 01. | 4,38 % |
| 2009. 03. 01. | 4,06 % |
| 2009. 04. 01. | 3,82 % |
| 2009. 05. 01. | 3,83 % |
| 2009. 06. 01. | 3,95 % |
| 2009. 07. 01. | 4,11 % |
| 2009. 08. 01. | 3,93 % |
| 2009. 09. 01. | 3,91 % |
| 2009. 10. 01. | 3,91 % |
| 2009. 11. 01. | 3,98 % |
| 2009. 12. 01. | 3,97 % |
| 2010. 01. 01. | 4,08 % |
| 2010. 02. 01. | 4,05 % |
| 2010. 03. 01. | 4,04 % |
| 2010. 04. 01. | 3,99 % |
| 2010. 05. 01. | 3,94 % |
| 2010. 06. 01. | 3,92 % |
| 2010. 07. 01. | 3,92 % |
| 2010. 08. 01. | 3,94 % |
| 2010. 09. 01. | 3,93 % |
| 2010. 10. 01. | 3,91 % |
| 2010. 11. 01. | 3,91 % |
| 2010. 12. 01. | 3,91 % |
| 2011. 01. 01. | 4,04 % |
| 2011. 02. 01. | 4,07 % |
| 2011. 03. 01. | 4,07 % |
| 2011. 04. 01. | 4,00 % |
| 2011. 05. 01. | 4,00 % |
| 2011. 06. 01. | 4,05 % |
| 2011. 07. 01. | 4,10 % |
| 2011. 08. 01. | 4,11 % |
| 2011. 09. 01. | 4,12 % |
| 2011. 10. 01. | 4,14 % |
| 2011. 11. 01. | 4,13 % |
| 2011. 12. 01. | 4,12 % |
| 2012. 01. 01. | 4,18 % |
| 2012. 02. 01. | 4,14 % |
| 2012. 03. 01. | 4,10 % |
| 2012. 04. 01. | 4,10 % |
| 2012. 05. 01. | 4,16 % |
| 2012. 06. 01. | 4,22 % |
| 2012. 07. 01. | 4,24 % |
| 2012. 08. 01. | 4,27 % |
| 2012. 09. 01. | 4,29 % |
| 2012. 10. 01. | 4,32 % |
| 2012. 11. 01. | 4,32 % |
| 2012. 12. 01. | 4,35 % |
| 2013. 01. 01. | 4,38 % |
| 2013. 02. 01. | 4,38 % |
| 2013. 03. 01. | 4,34 % |
| 2013. 04. 01. | 4,35 % |
| 2013. 05. 01. | 4,38 % |
| 2013. 06. 01. | 4,38 % |
| 2013. 07. 01. | 4,37 % |
| 2013. 08. 01. | 4,36 % |
| 2013. 09. 01. | 4,35 % |
| 2013. 10. 01. | 4,37 % |
| 2013. 11. 01. | 4,41 % |
| 2013. 12. 01. | 4,39 % |
| 2014. 01. 01. | 4,41 % |
| 2014. 02. 01. | 4,43 % |
| 2014. 03. 01. | 4,43 % |
| 2014. 04. 01. | 4,43 % |
| 2014. 05. 01. | 4,42 % |
| 2014. 06. 01. | 4,36 % |
| 2014. 07. 01. | 4,45 % |
| 2014. 08. 01. | 4,45 % |
| 2014. 09. 01. | 4,52 % |
| 2014. 10. 01. | 4,53 % |
| 2014. 11. 01. | 4,49 % |
| 2014. 12. 01. | 4,48 % |
| 2015. 01. 01. | 4,56 % |
| 2015. 02. 01. | 4,51 % |
| 2015. 03. 01. | 4,51 % |
| 2015. 04. 01. | 4,53 % |
| 2015. 05. 01. | 4,55 % |
| 2015. 06. 01. | 4,49 % |
| 2015. 07. 01. | 4,50 % |
| 2015. 08. 01. | 4,48 % |
| 2015. 09. 01. | 4,50 % |
| 2015. 10. 01. | 4,54 % |
| 2015. 11. 01. | 4,49 % |
| 2015. 12. 01. | 4,49 % |
| 2016. 01. 01. | 4,56 % |
| 2016. 02. 01. | 4,58 % |
| 2016. 03. 01. | 4,57 % |
| 2016. 04. 01. | 4,64 % |
| 2016. 05. 01. | 4,56 % |
| 2016. 06. 01. | 4,52 % |
| 2016. 07. 01. | 4,55 % |
| 2016. 08. 01. | 4,30 % |
| 2016. 09. 01. | 4,24 % |
| 2016. 10. 01. | 4,24 % |
| 2016. 11. 01. | 4,28 % |
| 2016. 12. 01. | 4,23 % |
| 2017. 01. 01. | 4,49 % |
| 2017. 02. 01. | 4,37 % |
| 2017. 03. 01. | 4,28 % |
| 2017. 04. 01. | 4,54 % |
| 2017. 05. 01. | 4,23 % |
| 2017. 06. 01. | 4,28 % |
| 2017. 07. 01. | 4,51 % |
| 2017. 08. 01. | 4,32 % |
| 2017. 09. 01. | 4,31 % |
| 2017. 10. 01. | 4,31 % |
| 2017. 11. 01. | 4,34 % |
| 2017. 12. 01. | 4,54 % |
| 2018. 01. 01. | 4,21 % |
| 2018. 02. 01. | 4,23 % |
| 2018. 03. 01. | 4,14 % |
| 2018. 04. 01. | 4,17 % |
| 2018. 05. 01. | 4,16 % |
| 2018. 06. 01. | 4,06 % |
| 2018. 07. 01. | 4,10 % |
| 2018. 08. 01. | 4,35 % |
| 2018. 09. 01. | 4,39 % |
| 2018. 10. 01. | 4,45 % |
| 2018. 11. 01. | 4,41 % |
| 2018. 12. 01. | 4,40 % |
| 2019. 01. 01. | 4,48 % |
| 2019. 02. 01. | 4,31 % |
| 2019. 03. 01. | 4,31 % |
| 2019. 04. 01. | 4,31 % |
| 2019. 05. 01. | 4,29 % |
| 2019. 06. 01. | 4,29 % |
| 2019. 07. 01. | 4,29 % |
| 2019. 08. 01. | 4,29 % |
| 2019. 09. 01. | 4,29 % |
| 2019. 10. 01. | 4,27 % |
| 2019. 11. 01. | 4,27 % |
| 2019. 12. 01. | 4,27 % |
| 2020. 01. 01. | 4,27 % |
| 2020. 02. 01. | 4,26 % |
| 2020. 03. 01. | 4,10 % |
| 2020. 04. 01. | 3,66 % |
| 2020. 05. 01. | 3,65 % |
| 2020. 06. 01. | 3,65 % |
| 2020. 07. 01. | 3,66 % |
| 2020. 08. 01. | 3,65 % |
| 2020. 09. 01. | 3,65 % |
| 2020. 10. 01. | 3,64 % |
| 2020. 11. 01. | 3,62 % |
| 2020. 12. 01. | 3,62 % |
| 2021. 01. 01. | 3,62 % |
| 2021. 02. 01. | 3,62 % |
| 2021. 03. 01. | 3,62 % |
| 2021. 04. 01. | 3,61 % |
| 2021. 05. 01. | 3,61 % |
| 2021. 06. 01. | 3,61 % |
| 2021. 07. 01. | 3,61 % |
| 2021. 08. 01. | 3,61 % |
| 2021. 09. 01. | 3,61 % |
| 2021. 10. 01. | 3,60 % |
| 2021. 11. 01. | 3,59 % |
| 2021. 12. 01. | 3,61 % |
| 2022. 01. 01. | 3,67 % |
| 2022. 02. 01. | 3,84 % |
| 2022. 03. 01. | 3,99 % |
| 2022. 04. 01. | 4,11 % |
| 2022. 05. 01. | 4,26 % |
| 2022. 06. 01. | 4,39 % |
| 2022. 07. 01. | 4,55 % |
| 2022. 08. 01. | 4,88 % |
| 2022. 09. 01. | 5,10 % |
| 2022. 10. 01. | 5,42 % |
| 2022. 11. 01. | 5,87 % |
| 2022. 12. 01. | 6,42 % |
| 2023. 01. 01. | 6,61 % |
| 2023. 02. 01. | 6,97 % |
| 2023. 03. 01. | 7,16 % |
| 2023. 04. 01. | 7,30 % |
| 2023. 05. 01. | 7,38 % |
| 2023. 06. 01. | 7,47 % |
| 2023. 07. 01. | 7,64 % |
| 2023. 08. 01. | 7,91 % |
| 2023. 09. 01. | 7,98 % |
| 2023. 10. 01. | 8,02 % |
| 2023. 11. 01. | 8,00 % |
| 2023. 12. 01. | 7,92 % |
| 2024. 01. 01. | 7,94 % |
| 2024. 02. 01. | 7,94 % |
| 2024. 03. 01. | 7,93 % |
| 2024. 04. 01. | 7,93 % |
| 2024. 05. 01. | 7,93 % |
| 2024. 06. 01. | 7,98 % |
| 2024. 07. 01. | 7,98 % |
| 2024. 08. 01. | 7,83 % |
Jelzáloghitel kamatláb Története
| Dátum | Érték |
|---|---|
| 2024. 08. 01. | 7,83 % |
| 2024. 07. 01. | 7,98 % |
| 2024. 06. 01. | 7,98 % |
| 2024. 05. 01. | 7,93 % |
| 2024. 04. 01. | 7,93 % |
| 2024. 03. 01. | 7,93 % |
| 2024. 02. 01. | 7,94 % |
| 2024. 01. 01. | 7,94 % |
| 2023. 12. 01. | 7,92 % |
| 2023. 11. 01. | 8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Jelzáloghitel kamatláb-hoz
| Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
|---|---|---|---|
🇬🇧 Átlagos házárak | 291 268 GBP | 289 042 GBP | Havi |
🇬🇧 Bérleti díj-arány | 116,564 | 116,609 | Negyedév |
🇬🇧 Építési BMI (Beszerzési Menedzser Index) | 57,2 points | 53,6 points | Havi |
🇬🇧 Építési megrendelések | -2,9 % | -30,1 % | Negyedév |
🇬🇧 Építkezések kezdete | 22 990 units | 22 580 units | Negyedév |
🇬🇧 Építőipari termelés | -1,6 % | -1,7 % | Havi |
🇬🇧 Házárindex HóH | 0,3 % | 0,3 % | Havi |
🇬🇧 Házárindex YoY | 1,5 % | 1,1 % | Havi |
🇬🇧 Jelzálogbejegyzések | 64 860 | 62 500 | Havi |
🇬🇧 Jelzáloghitel | 2,861 milliárd GBP | 2,796 milliárd GBP | Havi |
🇬🇧 Lakásindex | 505,9 points | 504,5 points | Havi |
🇬🇧 Lakóingatlan-árak | -1,71 % | -0,79 % | Negyedév |
🇬🇧 Magánszektorban alkalmazott bérleti díjak | 8,9 % | 9,2 % | Havi |
🇬🇧 Önálló otthon tulajdonlási arány | 65,2 % | 65 % | Évente |
🇬🇧 Országos lakásárak | 530,83 points | 529,4 points | Havi |
🇬🇧 Országos lakásárak hónapról hónapra | 0,7 % | -0,2 % | Havi |
🇬🇧 Országos lakásárak YoY | 3,2 % | 2,4 % | Havi |
🇬🇧 RICS házárindex. | 1 % | -18 % | Havi |
Az Egyesült Királyságban a BBA jelzáloghitel-kamatláb az Egyesült Királyság monetáris pénzügyi intézményeinek (kivéve a Központi Bankot) háztartások számára nyújtott font alapú, súlyozott átlagos kamatlábát jelenti a hónap végén. A jelzáloghitel ára a szabványos változó kamatlábon van meghatározva.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Jelzáloghitel kamatláb?
A "Mortgage Rate," azaz jelzáloghitel-kamatláb, alapvető része a makrogazdasági elemzéseknek és előrejelzéseknek, különös tekintettel a lakáspiaci dinamika megértésére. Az Eulerpool, mint professzionális makrogazdasági adatokkal foglalkozó weboldal, átfogó betekintést nyújt e fontos mutató működésébe és jelentőségére, kifejezetten a magyar piac szempontjából. A jelzáloghitel-kamatláb tulajdonképpen az a kamatráta, amelyet egy hitelfelvevő egy banktól vagy más hitelintézettől felvett lakáshitel után fizet. Ez az érték közvetlen hatással van mind az egyéni hitelfelvevőkre, mind a szélesebb gazdasági környezetre, hiszen a magasabb kamatlábak általában csökkentik a hitelfelvételi kedvet, és így lassítják a lakáspiaci aktivitást. Ezzel szemben az alacsonyabb kamatlábak növelhetik a hitelfelvételek számát, így serkentve a piaci forgalmat és végső soron a gazdasági növekedést. Magyarországon a jelzáloghitel-kamatlábak változásait számos tényező befolyásolja. Az első és legfontosabb az ország jegybankjának, azaz a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a monetáris politikája. Az MNB alapvető célja az árstabilitás fenntartása, amit az alapkamat változtatásán keresztül igyekszik elérni. Amennyiben az alapkamatot emelik, az általában növeli a kereskedelmi bankok által felkínált mortgage rate értékét, mivel drágábbá válik a bankok számára a forrásgyűjtés. Ezzel szemben az alapkamat csökkentése jellemzően alacsonyabb lakáshitel-kamatlábakat eredményez. Emellett a nemzetközi pénzpiacok állapota is nagyban befolyásolja a magyar jelzáloghitel-kamatlábak alakulását. A globális gazdasági helyzet, a nemzetközi kamatkörnyezet és az Európai Központi Bank (ECB) döntései mind-mind hatással vannak a magyar kamatlábpolitikára. Például a globális gazdasági válságok alkalmával a befektetők gyakran keresnek biztonságos menedéket alacsonyabb kockázatú eszközökben, ami nyomást gyakorolhat a kamatlábak csökkentésére. A gazdasági helyzet mellett a lakáspiaci kereslet és kínálat is nagy szerepet játszik a jelzáloghitel-kamatlábak kialakulásában. Amennyiben magas a lakások iránti kereslet, a bankok versenyezhetnek az ügyfelekért alacsonyabb kamatok felkínálásával. Ugyanakkor, ha túl sok új ingatlan jelenik meg a piacon, a bankok akár emelhetik is a kamatokat a kockázatok ellensúlyozására. Fontos megemlíteni a hitelképességi vizsgálatok szigorúságát is, amelyek közvetlen hatással vannak a felkínált kamatlábak mértékére. Minél jobb egy hitelfelvevő hitelképessége, annál alacsonyabb lehet a számára felkínált jelzáloghitel kamatláb. Magyarország látta, hogy a gazdasági válságok során megnőtt a rossz hitelek aránya, ami szigorúbb hitelképességi ellenőrzésekhez és ennek következtében magasabb kamatokhoz vezetett. Az Eulerpool oldalán található adatok és elemzések lehetővé teszik, hogy a felhasználók mélyebb megértést nyerjenek a jelzáloghitel-kamatlábak mozgatórugóiról. Rendszeresen frissítjük adatainkat, figyelve a nemzeti és nemzetközi trendeket, hogy pontos és naprakész információkat biztosítsunk látogatóink számára. Ezen kívül érdemes figyelembe venni a kormányzati szabályozások hatását is, amelyek időnként támogatják a lakásvásárlást különböző ösztönzőkkel. Például bizonyos időszakokban bevezetett állami támogatások vagy kedvezményes kamatozású hitelek jelentősen alakíthatják a jelzáloghitel-kamatlábak általános szintjét és elérhetőségét. Végezetül nem lehet elégszer hangsúlyozni a hitelfelvevők pénzügyi tudatosságának fontosságát. A felhasználóknak alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a jelenlegi kamatkörnyezet adta lehetőségekkel és kockázatokkal. Ehhez az Eulerpool platform segítséget nyújt, hiszen részletes elemzéseket kínál a különböző makrogazdasági tényezők, így a jelzáloghitel-kamatláb alakulásáról is. Összességében a jelzáloghitel-kamatlábak alakulása Magyarországon számos tényezőtől függ, beleértve a jegybanki politikát, a nemzetközi gazdasági helyzetet, a lakáspiaci keresletet és kínálatot, valamint a hitelképességi vizsgálatok szigorúságát. Az Eulerpool segítségével a felhasználók könnyen hozzáférhetnek a legfrissebb adatokhoz és elemzésekhez, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a lakáshitelek világában.