Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Montenegró Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Montenegró jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 327,943 Mió. EUR. A Montenegró Kormányzati kiadások 2023. 12. 01.-re 327,943 Mió. EUR-ra növekedett, miután 2023. 09. 01. 265,687 Mió. EUR volt. 2011. 03. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Montenegró-ban 203,65 Mió. EUR volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2023. 12. 01. érték el, 327,94 Mió. EUR, míg a legalacsonyabb értéket 2011. 03. 01. mérték, 132,12 Mió. EUR.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
2011. 03. 01. | 132,12 Mió. EUR |
2011. 06. 01. | 168,63 Mió. EUR |
2011. 09. 01. | 189,80 Mió. EUR |
2011. 12. 01. | 197,75 Mió. EUR |
2012. 03. 01. | 145,61 Mió. EUR |
2012. 06. 01. | 171,15 Mió. EUR |
2012. 09. 01. | 191,41 Mió. EUR |
2012. 12. 01. | 199,89 Mió. EUR |
2013. 03. 01. | 140,90 Mió. EUR |
2013. 06. 01. | 166,85 Mió. EUR |
2013. 09. 01. | 182,90 Mió. EUR |
2013. 12. 01. | 189,30 Mió. EUR |
2014. 03. 01. | 136,91 Mió. EUR |
2014. 06. 01. | 162,13 Mió. EUR |
2014. 09. 01. | 177,32 Mió. EUR |
2014. 12. 01. | 187,55 Mió. EUR |
2015. 03. 01. | 139,91 Mió. EUR |
2015. 06. 01. | 165,58 Mió. EUR |
2015. 09. 01. | 182,02 Mió. EUR |
2015. 12. 01. | 195,18 Mió. EUR |
2016. 03. 01. | 147,69 Mió. EUR |
2016. 06. 01. | 170,50 Mió. EUR |
2016. 09. 01. | 173,63 Mió. EUR |
2016. 12. 01. | 215,64 Mió. EUR |
2017. 03. 01. | 154,92 Mió. EUR |
2017. 06. 01. | 185,11 Mió. EUR |
2017. 09. 01. | 182,14 Mió. EUR |
2017. 12. 01. | 242,63 Mió. EUR |
2018. 03. 01. | 170,16 Mió. EUR |
2018. 06. 01. | 202,58 Mió. EUR |
2018. 09. 01. | 204,07 Mió. EUR |
2018. 12. 01. | 265,23 Mió. EUR |
2019. 03. 01. | 169,28 Mió. EUR |
2019. 06. 01. | 223,19 Mió. EUR |
2019. 09. 01. | 195,45 Mió. EUR |
2019. 12. 01. | 283,52 Mió. EUR |
2020. 03. 01. | 173,16 Mió. EUR |
2020. 06. 01. | 216,92 Mió. EUR |
2020. 09. 01. | 214,35 Mió. EUR |
2020. 12. 01. | 283,54 Mió. EUR |
2021. 03. 01. | 223,57 Mió. EUR |
2021. 06. 01. | 220,02 Mió. EUR |
2021. 09. 01. | 241,47 Mió. EUR |
2021. 12. 01. | 265,24 Mió. EUR |
2022. 03. 01. | 235,30 Mió. EUR |
2022. 06. 01. | 234,19 Mió. EUR |
2022. 09. 01. | 242,93 Mió. EUR |
2022. 12. 01. | 278,53 Mió. EUR |
2023. 03. 01. | 244,34 Mió. EUR |
2023. 06. 01. | 252,35 Mió. EUR |
2023. 09. 01. | 265,69 Mió. EUR |
2023. 12. 01. | 327,94 Mió. EUR |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 327,943 Mió. EUR |
2023. 09. 01. | 265,687 Mió. EUR |
2023. 06. 01. | 252,348 Mió. EUR |
2023. 03. 01. | 244,337 Mió. EUR |
2022. 12. 01. | 278,525 Mió. EUR |
2022. 09. 01. | 242,934 Mió. EUR |
2022. 06. 01. | 234,185 Mió. EUR |
2022. 03. 01. | 235,301 Mió. EUR |
2021. 12. 01. | 265,236 Mió. EUR |
2021. 09. 01. | 241,468 Mió. EUR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇪 Államadósság | 4,668 milliárd EUR | 4,06 milliárd EUR | Negyedév |
🇲🇪 államháztartás | 0,2 % of GDP | -5,1 % of GDP | Évente |
🇲🇪 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 60,3 % of GDP | 70,8 % of GDP | Évente |
🇲🇪 Katonai kiadások | 114,5 Mió. USD | 98 Mió. USD | Évente |
🇲🇪 Korrupciós index | 46 Points | 45 Points | Évente |
🇲🇪 Korrupciós rangsor | 63 | 65 | Évente |
A kormányzati kiadások az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik, és a GDP egyik jelentős összetevőjét képezik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célkitűzések meghatározása, az adózás kiigazítása, a közkiadások növelése és a közmunkák bevezetése nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolására.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.