Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Brazília Gyártási termelés
Árfolyam
A Brazília jelenlegi Gyártási termelés értéke 7,3 %. A Brazília Gyártási termelés növekedett 7,3 %-ra 2024. 07. 01.-án, miután 2024. 06. 01.-án 3,6 % volt. 1992. 01. 01.-tól 2024. 08. 01.-ig a GDP átlaga Brazília-ban 1,14 % volt. A történelmi csúcsot 2021. 04. 01.-án érték el 40,30 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án rögzítették -31,80 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1992. 02. 01. | 13,57 % |
1992. 03. 01. | 6,83 % |
1992. 11. 01. | 0,31 % |
1992. 12. 01. | 8,51 % |
1993. 01. 01. | 5,14 % |
1993. 03. 01. | 14,23 % |
1993. 04. 01. | 9,13 % |
1993. 05. 01. | 13,72 % |
1993. 06. 01. | 8,30 % |
1993. 07. 01. | 8,06 % |
1993. 08. 01. | 10,83 % |
1993. 09. 01. | 6,86 % |
1993. 10. 01. | 5,03 % |
1993. 11. 01. | 7,19 % |
1993. 12. 01. | 8,77 % |
1994. 01. 01. | 9,14 % |
1994. 02. 01. | 3,18 % |
1994. 03. 01. | 4,65 % |
1994. 04. 01. | 0,42 % |
1994. 05. 01. | 4,73 % |
1994. 06. 01. | 3,80 % |
1994. 07. 01. | 1,43 % |
1994. 08. 01. | 10,50 % |
1994. 09. 01. | 12,27 % |
1994. 10. 01. | 11,57 % |
1994. 11. 01. | 13,20 % |
1994. 12. 01. | 18,89 % |
1995. 01. 01. | 17,55 % |
1995. 02. 01. | 18,28 % |
1995. 03. 01. | 13,71 % |
1995. 04. 01. | 12,13 % |
1995. 05. 01. | 1,59 % |
1995. 06. 01. | 3,47 % |
1996. 05. 01. | 2,99 % |
1996. 07. 01. | 10,60 % |
1996. 08. 01. | 6,77 % |
1996. 09. 01. | 8,66 % |
1996. 10. 01. | 9,08 % |
1996. 11. 01. | 6,07 % |
1996. 12. 01. | 7,14 % |
1997. 01. 01. | 7,12 % |
1997. 02. 01. | 3,58 % |
1997. 03. 01. | 4,40 % |
1997. 04. 01. | 8,44 % |
1997. 05. 01. | 2,30 % |
1997. 06. 01. | 9,91 % |
1997. 07. 01. | 0,70 % |
1997. 08. 01. | 1,43 % |
1997. 09. 01. | 6,76 % |
1997. 10. 01. | 5,54 % |
1998. 03. 01. | 2,80 % |
1998. 05. 01. | 0,66 % |
1999. 10. 01. | 2,73 % |
1999. 11. 01. | 4,81 % |
1999. 12. 01. | 9,28 % |
2000. 01. 01. | 5,18 % |
2000. 02. 01. | 16,83 % |
2000. 03. 01. | 3,40 % |
2000. 04. 01. | 2,96 % |
2000. 05. 01. | 6,17 % |
2000. 06. 01. | 6,83 % |
2000. 07. 01. | 6,72 % |
2000. 08. 01. | 7,77 % |
2000. 09. 01. | 2,24 % |
2000. 10. 01. | 6,17 % |
2000. 11. 01. | 3,94 % |
2000. 12. 01. | 6,31 % |
2001. 01. 01. | 12,03 % |
2001. 02. 01. | 0,89 % |
2001. 03. 01. | 8,68 % |
2001. 04. 01. | 6,06 % |
2001. 05. 01. | 4,93 % |
2001. 07. 01. | 0,91 % |
2002. 04. 01. | 3,71 % |
2002. 09. 01. | 3,56 % |
2002. 10. 01. | 7,85 % |
2002. 11. 01. | 5,52 % |
2002. 12. 01. | 8,71 % |
2003. 01. 01. | 1,80 % |
2003. 02. 01. | 2,70 % |
2003. 09. 01. | 4,20 % |
2003. 10. 01. | 0,80 % |
2003. 11. 01. | 0,70 % |
2003. 12. 01. | 4,10 % |
2004. 01. 01. | 4,00 % |
2004. 02. 01. | 3,10 % |
2004. 03. 01. | 13,00 % |
2004. 04. 01. | 7,80 % |
2004. 05. 01. | 8,90 % |
2004. 06. 01. | 13,10 % |
2004. 07. 01. | 10,90 % |
2004. 08. 01. | 13,20 % |
2004. 09. 01. | 7,60 % |
2004. 10. 01. | 3,80 % |
2004. 11. 01. | 8,60 % |
2004. 12. 01. | 8,90 % |
2005. 01. 01. | 5,40 % |
2005. 02. 01. | 3,30 % |
2005. 03. 01. | 1,00 % |
2005. 04. 01. | 5,40 % |
2005. 05. 01. | 4,90 % |
2005. 06. 01. | 5,60 % |
2005. 08. 01. | 3,50 % |
2005. 11. 01. | 0,20 % |
2005. 12. 01. | 1,80 % |
2006. 01. 01. | 2,60 % |
2006. 02. 01. | 4,60 % |
2006. 03. 01. | 4,50 % |
2006. 05. 01. | 4,50 % |
2006. 07. 01. | 3,40 % |
2006. 08. 01. | 3,00 % |
2006. 09. 01. | 1,10 % |
2006. 10. 01. | 3,90 % |
2006. 11. 01. | 3,40 % |
2007. 01. 01. | 3,90 % |
2007. 02. 01. | 2,80 % |
2007. 03. 01. | 4,30 % |
2007. 04. 01. | 5,80 % |
2007. 05. 01. | 4,80 % |
2007. 06. 01. | 6,20 % |
2007. 07. 01. | 6,40 % |
2007. 08. 01. | 6,40 % |
2007. 09. 01. | 5,60 % |
2007. 10. 01. | 11,00 % |
2007. 11. 01. | 7,00 % |
2007. 12. 01. | 6,20 % |
2008. 01. 01. | 9,00 % |
2008. 02. 01. | 10,30 % |
2008. 03. 01. | 1,20 % |
2008. 04. 01. | 9,80 % |
2008. 05. 01. | 2,30 % |
2008. 06. 01. | 6,60 % |
2008. 07. 01. | 8,70 % |
2008. 08. 01. | 1,50 % |
2008. 09. 01. | 9,10 % |
2008. 10. 01. | 0,20 % |
2009. 11. 01. | 5,60 % |
2009. 12. 01. | 18,90 % |
2010. 01. 01. | 15,60 % |
2010. 02. 01. | 16,70 % |
2010. 03. 01. | 18,90 % |
2010. 04. 01. | 16,50 % |
2010. 05. 01. | 14,20 % |
2010. 06. 01. | 11,30 % |
2010. 07. 01. | 9,30 % |
2010. 08. 01. | 8,40 % |
2010. 09. 01. | 6,00 % |
2010. 10. 01. | 1,60 % |
2010. 11. 01. | 5,00 % |
2010. 12. 01. | 2,20 % |
2011. 01. 01. | 2,00 % |
2011. 02. 01. | 7,40 % |
2011. 05. 01. | 2,70 % |
2011. 06. 01. | 0,10 % |
2011. 08. 01. | 2,60 % |
2012. 08. 01. | 1,10 % |
2012. 10. 01. | 5,40 % |
2012. 11. 01. | 1,40 % |
2013. 01. 01. | 7,10 % |
2013. 04. 01. | 11,80 % |
2013. 05. 01. | 3,90 % |
2013. 06. 01. | 4,40 % |
2013. 07. 01. | 4,20 % |
2013. 08. 01. | 0,80 % |
2013. 09. 01. | 4,20 % |
2013. 10. 01. | 1,30 % |
2013. 11. 01. | 1,10 % |
2014. 02. 01. | 5,20 % |
2017. 01. 01. | 0,40 % |
2017. 03. 01. | 1,10 % |
2017. 05. 01. | 4,40 % |
2017. 06. 01. | 0,10 % |
2017. 07. 01. | 2,70 % |
2017. 08. 01. | 4,20 % |
2017. 09. 01. | 2,60 % |
2017. 10. 01. | 6,00 % |
2017. 11. 01. | 5,30 % |
2017. 12. 01. | 6,40 % |
2018. 01. 01. | 6,60 % |
2018. 02. 01. | 3,00 % |
2018. 03. 01. | 1,50 % |
2018. 04. 01. | 10,70 % |
2018. 06. 01. | 3,40 % |
2018. 07. 01. | 4,40 % |
2018. 08. 01. | 1,80 % |
2018. 10. 01. | 0,40 % |
2019. 02. 01. | 4,00 % |
2019. 05. 01. | 11,70 % |
2019. 09. 01. | 1,70 % |
2019. 10. 01. | 2,50 % |
2019. 12. 01. | 0,60 % |
2020. 01. 01. | 1,60 % |
2020. 09. 01. | 5,00 % |
2020. 10. 01. | 1,10 % |
2020. 11. 01. | 4,10 % |
2020. 12. 01. | 10,20 % |
2021. 01. 01. | 2,60 % |
2021. 02. 01. | 1,20 % |
2021. 03. 01. | 12,00 % |
2021. 04. 01. | 40,30 % |
2021. 05. 01. | 26,00 % |
2021. 06. 01. | 13,30 % |
2021. 07. 01. | 2,00 % |
2022. 05. 01. | 1,30 % |
2022. 06. 01. | 0,20 % |
2022. 07. 01. | 0,20 % |
2022. 08. 01. | 3,10 % |
2022. 11. 01. | 1,50 % |
2023. 03. 01. | 0,60 % |
2023. 05. 01. | 0,30 % |
2023. 10. 01. | 1,40 % |
2024. 01. 01. | 3,10 % |
2024. 02. 01. | 5,50 % |
2024. 04. 01. | 10,20 % |
2024. 06. 01. | 3,60 % |
2024. 07. 01. | 7,30 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 07. 01. | 7,3 % |
2024. 06. 01. | 3,6 % |
2024. 04. 01. | 10,2 % |
2024. 02. 01. | 5,5 % |
2024. 01. 01. | 3,1 % |
2023. 10. 01. | 1,4 % |
2023. 05. 01. | 0,3 % |
2023. 03. 01. | 0,6 % |
2022. 11. 01. | 1,5 % |
2022. 08. 01. | 3,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇷 Acélgyártás | 2,9 Mió. Tonnes | 2,6 Mió. Tonnes | Havi |
🇧🇷 Autógyártás | 259 613 Units | 246 721 Units | Havi |
🇧🇷 Bányászati termelés | 5,6 % | -0,4 % | Havi |
🇧🇷 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 52,5 points | 52,1 points | Havi |
🇧🇷 Ipari termelés | 3,2 % | -1,1 % | Havi |
🇧🇷 Ipari termelés hónapról hónapra | 0,1 % | -1,4 % | Havi |
🇧🇷 Járműbejegyzések | 237 382 Units | 241 336 Units | Havi |
🇧🇷 Kapacitáskihasználtság | 79,5 % | 79,5 % | Havi |
🇧🇷 Készletváltozások | 15,329 milliárd BRL | 29,242 milliárd BRL | Negyedév |
🇧🇷 Kisvállalkozások hangulatindexe | 49,3 points | 49,7 points | Havi |
🇧🇷 Korai jelző | -0,4 % | 1,4 % | Havi |
🇧🇷 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 55,2 points | 52,9 points | Havi |
🇧🇷 Összetett korai jelző | 102,095 points | 102,042 points | Havi |
🇧🇷 Szolgáltatások PMI | 55,8 points | 54,2 points | Havi |
🇧🇷 Teljes járműértékesítés | 178 047 Units | 163 799 Units | Havi |
🇧🇷 Üzleti hangulat | 51,4 points | 52,2 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.