Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Brazília Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Brazília-ban 62,1 %. A Munkaerő-részvételi ráta Brazília-ban 2024. 06. 01.-án/én 62,1 %-ra emelkedett, miután 2024. 05. 01.-án/én 62 % volt. 2012. 03. 01. és 2024. 07. 01. között az átlagos GDP Brazília-ban 61,10 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2022. 07. 01.-án/én volt 62,70 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 07. 01.-án/én jegyezték fel 54,70 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2012. 03. 01. | 61,10 % |
2012. 04. 01. | 61,50 % |
2012. 05. 01. | 61,70 % |
2012. 06. 01. | 61,70 % |
2012. 07. 01. | 61,60 % |
2012. 08. 01. | 61,60 % |
2012. 09. 01. | 61,50 % |
2012. 10. 01. | 61,40 % |
2012. 11. 01. | 61,30 % |
2012. 12. 01. | 61,30 % |
2013. 01. 01. | 61,20 % |
2013. 02. 01. | 61,20 % |
2013. 03. 01. | 61,20 % |
2013. 04. 01. | 61,30 % |
2013. 05. 01. | 61,40 % |
2013. 06. 01. | 61,50 % |
2013. 07. 01. | 61,50 % |
2013. 08. 01. | 61,40 % |
2013. 09. 01. | 61,30 % |
2013. 10. 01. | 61,20 % |
2013. 11. 01. | 61,20 % |
2013. 12. 01. | 61,00 % |
2014. 01. 01. | 60,90 % |
2014. 02. 01. | 61,10 % |
2014. 03. 01. | 61,10 % |
2014. 04. 01. | 61,20 % |
2014. 05. 01. | 61,10 % |
2014. 06. 01. | 61,10 % |
2014. 07. 01. | 61,00 % |
2014. 08. 01. | 60,90 % |
2014. 09. 01. | 60,90 % |
2014. 10. 01. | 60,90 % |
2014. 11. 01. | 60,90 % |
2014. 12. 01. | 60,90 % |
2015. 01. 01. | 60,80 % |
2015. 02. 01. | 60,90 % |
2015. 03. 01. | 61,00 % |
2015. 04. 01. | 61,20 % |
2015. 05. 01. | 61,10 % |
2015. 06. 01. | 61,30 % |
2015. 07. 01. | 61,40 % |
2015. 08. 01. | 61,40 % |
2015. 09. 01. | 61,40 % |
2015. 10. 01. | 61,60 % |
2015. 11. 01. | 61,40 % |
2015. 12. 01. | 61,40 % |
2016. 01. 01. | 61,30 % |
2016. 02. 01. | 61,40 % |
2016. 03. 01. | 61,40 % |
2016. 04. 01. | 61,50 % |
2016. 05. 01. | 61,60 % |
2016. 06. 01. | 61,60 % |
2016. 07. 01. | 61,50 % |
2016. 08. 01. | 61,40 % |
2016. 09. 01. | 61,20 % |
2016. 10. 01. | 61,20 % |
2016. 11. 01. | 61,30 % |
2016. 12. 01. | 61,40 % |
2017. 01. 01. | 61,40 % |
2017. 02. 01. | 61,40 % |
2017. 03. 01. | 61,60 % |
2017. 04. 01. | 61,60 % |
2017. 05. 01. | 61,60 % |
2017. 06. 01. | 61,70 % |
2017. 07. 01. | 61,80 % |
2017. 08. 01. | 61,80 % |
2017. 09. 01. | 61,80 % |
2017. 10. 01. | 61,80 % |
2017. 11. 01. | 61,90 % |
2017. 12. 01. | 61,80 % |
2018. 01. 01. | 61,70 % |
2018. 02. 01. | 61,60 % |
2018. 03. 01. | 61,70 % |
2018. 04. 01. | 61,50 % |
2018. 05. 01. | 61,40 % |
2018. 06. 01. | 61,40 % |
2018. 07. 01. | 61,50 % |
2018. 08. 01. | 61,60 % |
2018. 09. 01. | 61,70 % |
2018. 10. 01. | 61,80 % |
2018. 11. 01. | 61,80 % |
2018. 12. 01. | 61,70 % |
2019. 01. 01. | 61,60 % |
2019. 02. 01. | 61,60 % |
2019. 03. 01. | 61,70 % |
2019. 04. 01. | 61,90 % |
2019. 05. 01. | 62,10 % |
2019. 06. 01. | 62,10 % |
2019. 07. 01. | 62,10 % |
2019. 08. 01. | 62,10 % |
2019. 09. 01. | 62,10 % |
2019. 10. 01. | 62,10 % |
2019. 11. 01. | 62,00 % |
2019. 12. 01. | 61,90 % |
2020. 01. 01. | 61,70 % |
2020. 02. 01. | 61,70 % |
2020. 03. 01. | 61,00 % |
2020. 04. 01. | 59,00 % |
2020. 05. 01. | 56,80 % |
2020. 06. 01. | 55,30 % |
2020. 07. 01. | 54,70 % |
2020. 08. 01. | 54,70 % |
2020. 09. 01. | 57,60 % |
2020. 10. 01. | 56,00 % |
2020. 11. 01. | 56,60 % |
2020. 12. 01. | 56,80 % |
2021. 01. 01. | 56,80 % |
2021. 02. 01. | 56,80 % |
2021. 03. 01. | 56,80 % |
2021. 04. 01. | 56,90 % |
2021. 05. 01. | 57,20 % |
2021. 06. 01. | 60,80 % |
2021. 07. 01. | 58,20 % |
2021. 08. 01. | 58,60 % |
2021. 09. 01. | 61,90 % |
2021. 10. 01. | 62,10 % |
2021. 11. 01. | 62,30 % |
2021. 12. 01. | 62,50 % |
2022. 01. 01. | 62,30 % |
2022. 02. 01. | 62,20 % |
2022. 03. 01. | 62,10 % |
2022. 04. 01. | 62,40 % |
2022. 05. 01. | 62,50 % |
2022. 06. 01. | 62,60 % |
2022. 07. 01. | 62,70 % |
2022. 08. 01. | 62,70 % |
2022. 09. 01. | 62,70 % |
2022. 10. 01. | 62,60 % |
2022. 11. 01. | 62,40 % |
2022. 12. 01. | 62,10 % |
2023. 01. 01. | 61,90 % |
2023. 02. 01. | 61,70 % |
2023. 03. 01. | 61,60 % |
2023. 04. 01. | 61,40 % |
2023. 05. 01. | 61,50 % |
2023. 06. 01. | 61,60 % |
2023. 07. 01. | 61,70 % |
2023. 08. 01. | 61,80 % |
2023. 09. 01. | 61,80 % |
2023. 10. 01. | 61,90 % |
2023. 11. 01. | 62,00 % |
2023. 12. 01. | 62,20 % |
2024. 01. 01. | 62,10 % |
2024. 02. 01. | 62,00 % |
2024. 03. 01. | 61,90 % |
2024. 04. 01. | 62,00 % |
2024. 05. 01. | 62,00 % |
2024. 06. 01. | 62,10 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 62,1 % |
2024. 05. 01. | 62 % |
2024. 04. 01. | 62 % |
2024. 03. 01. | 61,9 % |
2024. 02. 01. | 62 % |
2024. 01. 01. | 62,1 % |
2023. 12. 01. | 62,2 % |
2023. 11. 01. | 62 % |
2023. 10. 01. | 61,9 % |
2023. 09. 01. | 61,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇷 Bérek | 3228 BRL/Month | 3206 BRL/Month | Havi |
🇧🇷 Foglalkoztatási ráta | 58,1 % | 57,9 % | Havi |
🇧🇷 Foglalkoztatottak | 101,83 Mió. | 101,331 Mió. | Havi |
🇧🇷 Gyártási bérek | 3113 BRL/Month | 3083 BRL/Month | Havi |
🇧🇷 Minimálbérek | 1412 BRL/Month | 1412 BRL/Month | Havi |
🇧🇷 Munkaerőköltségek | 137,08 points | 125,74 points | Havi |
🇧🇷 Munkanélküli személyek | 7,431 Mió. | 7,541 Mió. | Havi |
🇧🇷 Munkanélküliségi ráta | 6,4 % | 6,6 % | Havi |
🇧🇷 Nem mezőgazdasági bérszámfejtések | 232 510 | 188 020 | Havi |
🇧🇷 Népesség | 216,28 Mió. | 214,83 Mió. | Évente |
🇧🇷 Női nyugdíjkorhatár | 62 Years | 62 Years | Évente |
🇧🇷 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇧🇷 Termelékenység | 98,1 points | 93,9 points | Havi |
A munkaerő részvételi arány a foglalkoztatottak és a munkát kereső, de munkanélküli személyek száma a 14 éves és idősebb népesség százalékában kifejezve.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.