Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Brazília Kamatláb
Árfolyam
A Kamatláb jelenlegi értéke Brazília-ban 10,75 %. A Kamatláb Brazília-ban 2024. 09. 01.-án/én 10,75 %-re növekedett, miután 2024. 08. 01.-án/én 10,5 % volt. 1999. 03. 05.-tól 2024. 09. 18.-ig az átlagos GDP Brazília-ban 13,87 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1999. 03. 05.-én/án érték el 45,00 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 08. 05.-én/án rögzítették 2,00 %-val/vel.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1999. 04. 01. | 37,57 % |
1999. 05. 01. | 28,44 % |
1999. 06. 01. | 22,17 % |
1999. 07. 01. | 20,50 % |
1999. 08. 01. | 19,50 % |
1999. 09. 01. | 19,25 % |
1999. 10. 01. | 19,00 % |
1999. 11. 01. | 19,00 % |
1999. 12. 01. | 19,00 % |
2000. 01. 01. | 19,00 % |
2000. 02. 01. | 19,00 % |
2000. 03. 01. | 18,83 % |
2000. 04. 01. | 18,50 % |
2000. 05. 01. | 18,50 % |
2000. 06. 01. | 18,17 % |
2000. 07. 01. | 17,07 % |
2000. 08. 01. | 16,50 % |
2000. 09. 01. | 16,50 % |
2000. 10. 01. | 16,50 % |
2000. 11. 01. | 16,50 % |
2000. 12. 01. | 16,13 % |
2001. 01. 01. | 15,50 % |
2001. 02. 01. | 15,25 % |
2001. 03. 01. | 15,42 % |
2001. 04. 01. | 15,95 % |
2001. 05. 01. | 16,50 % |
2001. 06. 01. | 17,25 % |
2001. 07. 01. | 18,55 % |
2001. 08. 01. | 19,00 % |
2001. 09. 01. | 19,00 % |
2001. 10. 01. | 19,00 % |
2001. 11. 01. | 19,00 % |
2001. 12. 01. | 19,00 % |
2002. 01. 01. | 19,00 % |
2002. 02. 01. | 18,88 % |
2002. 03. 01. | 18,63 % |
2002. 04. 01. | 18,50 % |
2002. 05. 01. | 18,50 % |
2002. 06. 01. | 18,50 % |
2002. 07. 01. | 18,25 % |
2002. 08. 01. | 18,00 % |
2002. 09. 01. | 18,00 % |
2002. 10. 01. | 19,50 % |
2002. 11. 01. | 21,33 % |
2002. 12. 01. | 23,20 % |
2003. 01. 01. | 25,17 % |
2003. 02. 01. | 25,75 % |
2003. 03. 01. | 26,50 % |
2003. 04. 01. | 26,50 % |
2003. 05. 01. | 26,50 % |
2003. 06. 01. | 26,30 % |
2003. 07. 01. | 25,25 % |
2003. 08. 01. | 23,25 % |
2003. 09. 01. | 21,00 % |
2003. 10. 01. | 19,67 % |
2003. 11. 01. | 18,40 % |
2003. 12. 01. | 17,17 % |
2004. 01. 01. | 16,50 % |
2004. 02. 01. | 16,50 % |
2004. 03. 01. | 16,38 % |
2004. 04. 01. | 16,17 % |
2004. 05. 01. | 16,00 % |
2004. 06. 01. | 16,00 % |
2004. 07. 01. | 16,00 % |
2004. 08. 01. | 16,00 % |
2004. 09. 01. | 16,13 % |
2004. 10. 01. | 16,50 % |
2004. 11. 01. | 17,00 % |
2004. 12. 01. | 17,42 % |
2005. 01. 01. | 17,95 % |
2005. 02. 01. | 18,50 % |
2005. 03. 01. | 19,00 % |
2005. 04. 01. | 19,33 % |
2005. 05. 01. | 19,60 % |
2005. 06. 01. | 19,75 % |
2005. 07. 01. | 19,75 % |
2005. 08. 01. | 19,75 % |
2005. 09. 01. | 19,67 % |
2005. 10. 01. | 19,30 % |
2005. 11. 01. | 18,75 % |
2005. 12. 01. | 18,33 % |
2006. 01. 01. | 17,70 % |
2006. 02. 01. | 17,25 % |
2006. 03. 01. | 17,00 % |
2006. 04. 01. | 16,31 % |
2006. 05. 01. | 15,75 % |
2006. 06. 01. | 15,25 % |
2006. 07. 01. | 15,05 % |
2006. 08. 01. | 14,58 % |
2006. 09. 01. | 14,25 % |
2006. 10. 01. | 14,05 % |
2006. 11. 01. | 13,50 % |
2006. 12. 01. | 13,25 % |
2007. 01. 01. | 13,15 % |
2007. 02. 01. | 13,00 % |
2007. 03. 01. | 12,92 % |
2007. 04. 01. | 12,69 % |
2007. 05. 01. | 12,50 % |
2007. 06. 01. | 12,33 % |
2007. 07. 01. | 11,80 % |
2007. 08. 01. | 11,50 % |
2007. 09. 01. | 11,40 % |
2007. 10. 01. | 11,25 % |
2007. 11. 01. | 11,25 % |
2007. 12. 01. | 11,25 % |
2008. 01. 01. | 11,25 % |
2008. 02. 01. | 11,25 % |
2008. 03. 01. | 11,25 % |
2008. 04. 01. | 11,42 % |
2008. 05. 01. | 11,75 % |
2008. 06. 01. | 11,95 % |
2008. 07. 01. | 12,63 % |
2008. 08. 01. | 13,00 % |
2008. 09. 01. | 13,38 % |
2008. 10. 01. | 13,75 % |
2008. 11. 01. | 13,75 % |
2008. 12. 01. | 13,75 % |
2009. 01. 01. | 13,50 % |
2009. 02. 01. | 12,75 % |
2009. 03. 01. | 12,15 % |
2009. 04. 01. | 10,92 % |
2009. 05. 01. | 10,25 % |
2009. 06. 01. | 9,75 % |
2009. 07. 01. | 9,08 % |
2009. 08. 01. | 8,75 % |
2009. 09. 01. | 8,75 % |
2009. 10. 01. | 8,75 % |
2009. 11. 01. | 8,75 % |
2009. 12. 01. | 8,75 % |
2010. 01. 01. | 8,75 % |
2010. 02. 01. | 8,75 % |
2010. 03. 01. | 8,75 % |
2010. 04. 01. | 9,00 % |
2010. 05. 01. | 9,50 % |
2010. 06. 01. | 9,88 % |
2010. 07. 01. | 10,42 % |
2010. 08. 01. | 10,75 % |
2010. 09. 01. | 10,75 % |
2010. 10. 01. | 10,75 % |
2010. 11. 01. | 10,75 % |
2010. 12. 01. | 10,75 % |
2011. 01. 01. | 11,00 % |
2011. 02. 01. | 11,25 % |
2011. 03. 01. | 11,50 % |
2011. 04. 01. | 11,88 % |
2011. 05. 01. | 12,00 % |
2011. 06. 01. | 12,13 % |
2011. 07. 01. | 12,38 % |
2011. 08. 01. | 12,25 % |
2011. 09. 01. | 12,00 % |
2011. 10. 01. | 11,75 % |
2011. 11. 01. | 11,25 % |
2011. 12. 01. | 11,00 % |
2012. 01. 01. | 10,75 % |
2012. 02. 01. | 10,50 % |
2012. 03. 01. | 10,13 % |
2012. 04. 01. | 9,38 % |
2012. 05. 01. | 8,75 % |
2012. 06. 01. | 8,50 % |
2012. 07. 01. | 8,25 % |
2012. 08. 01. | 7,75 % |
2012. 09. 01. | 7,50 % |
2012. 10. 01. | 7,38 % |
2012. 11. 01. | 7,25 % |
2012. 12. 01. | 7,25 % |
2013. 01. 01. | 7,25 % |
2013. 02. 01. | 7,25 % |
2013. 03. 01. | 7,25 % |
2013. 04. 01. | 7,38 % |
2013. 05. 01. | 7,75 % |
2013. 06. 01. | 8,00 % |
2013. 07. 01. | 8,25 % |
2013. 08. 01. | 8,75 % |
2013. 09. 01. | 9,00 % |
2013. 10. 01. | 9,25 % |
2013. 11. 01. | 9,75 % |
2013. 12. 01. | 10,00 % |
2014. 01. 01. | 10,25 % |
2014. 02. 01. | 10,63 % |
2014. 03. 01. | 10,75 % |
2014. 04. 01. | 10,88 % |
2014. 05. 01. | 11,00 % |
2014. 06. 01. | 11,00 % |
2014. 07. 01. | 11,00 % |
2014. 08. 01. | 11,00 % |
2014. 09. 01. | 11,00 % |
2014. 10. 01. | 11,13 % |
2014. 11. 01. | 11,25 % |
2014. 12. 01. | 11,50 % |
2015. 01. 01. | 12,00 % |
2015. 02. 01. | 12,25 % |
2015. 03. 01. | 12,50 % |
2015. 04. 01. | 13,00 % |
2015. 05. 01. | 13,25 % |
2015. 06. 01. | 13,50 % |
2015. 07. 01. | 14,00 % |
2015. 08. 01. | 14,25 % |
2015. 09. 01. | 14,25 % |
2015. 10. 01. | 14,25 % |
2015. 11. 01. | 14,25 % |
2015. 12. 01. | 14,25 % |
2016. 01. 01. | 14,25 % |
2016. 02. 01. | 14,25 % |
2016. 03. 01. | 14,25 % |
2016. 04. 01. | 14,25 % |
2016. 05. 01. | 14,25 % |
2016. 06. 01. | 14,25 % |
2016. 07. 01. | 14,25 % |
2016. 08. 01. | 14,25 % |
2016. 09. 01. | 14,25 % |
2016. 10. 01. | 14,13 % |
2016. 11. 01. | 13,88 % |
2016. 12. 01. | 13,75 % |
2017. 01. 01. | 13,38 % |
2017. 02. 01. | 13,00 % |
2017. 03. 01. | 12,63 % |
2017. 04. 01. | 11,75 % |
2017. 05. 01. | 10,75 % |
2017. 06. 01. | 10,25 % |
2017. 07. 01. | 9,75 % |
2017. 08. 01. | 9,25 % |
2017. 09. 01. | 8,75 % |
2017. 10. 01. | 7,88 % |
2017. 11. 01. | 7,50 % |
2017. 12. 01. | 7,25 % |
2018. 01. 01. | 7,00 % |
2018. 02. 01. | 6,88 % |
2018. 03. 01. | 6,63 % |
2018. 04. 01. | 6,50 % |
2018. 05. 01. | 6,50 % |
2018. 06. 01. | 6,50 % |
2018. 07. 01. | 6,50 % |
2018. 08. 01. | 6,50 % |
2018. 09. 01. | 6,50 % |
2018. 10. 01. | 6,50 % |
2018. 11. 01. | 6,50 % |
2018. 12. 01. | 6,50 % |
2019. 01. 01. | 6,50 % |
2019. 02. 01. | 6,50 % |
2019. 03. 01. | 6,50 % |
2019. 04. 01. | 6,50 % |
2019. 05. 01. | 6,50 % |
2019. 06. 01. | 6,50 % |
2019. 07. 01. | 6,25 % |
2019. 08. 01. | 6,00 % |
2019. 09. 01. | 5,75 % |
2019. 10. 01. | 5,25 % |
2019. 11. 01. | 5,00 % |
2019. 12. 01. | 4,75 % |
2020. 01. 01. | 4,50 % |
2020. 02. 01. | 4,38 % |
2020. 03. 01. | 4,00 % |
2020. 04. 01. | 3,75 % |
2020. 05. 01. | 3,38 % |
2020. 06. 01. | 2,63 % |
2020. 07. 01. | 2,25 % |
2020. 08. 01. | 2,13 % |
2020. 09. 01. | 2,00 % |
2020. 10. 01. | 2,00 % |
2020. 11. 01. | 2,00 % |
2020. 12. 01. | 2,00 % |
2021. 01. 01. | 2,00 % |
2021. 02. 01. | 2,00 % |
2021. 03. 01. | 2,38 % |
2021. 04. 01. | 2,75 % |
2021. 05. 01. | 3,13 % |
2021. 06. 01. | 3,88 % |
2021. 07. 01. | 4,25 % |
2021. 08. 01. | 4,75 % |
2021. 09. 01. | 5,75 % |
2021. 10. 01. | 7,00 % |
2021. 11. 01. | 7,75 % |
2021. 12. 01. | 8,50 % |
2022. 01. 01. | 9,25 % |
2022. 02. 01. | 10,00 % |
2022. 03. 01. | 11,25 % |
2022. 04. 01. | 11,75 % |
2022. 05. 01. | 12,25 % |
2022. 06. 01. | 13,00 % |
2022. 07. 01. | 13,25 % |
2022. 08. 01. | 13,50 % |
2022. 09. 01. | 13,75 % |
2022. 10. 01. | 13,75 % |
2022. 11. 01. | 13,75 % |
2022. 12. 01. | 13,75 % |
2023. 01. 01. | 13,75 % |
2023. 02. 01. | 13,75 % |
2023. 03. 01. | 13,75 % |
2023. 04. 01. | 13,75 % |
2023. 05. 01. | 13,75 % |
2023. 06. 01. | 13,75 % |
2023. 07. 01. | 13,75 % |
2023. 08. 01. | 13,50 % |
2023. 09. 01. | 13,00 % |
2023. 10. 01. | 12,75 % |
2023. 11. 01. | 12,25 % |
2023. 12. 01. | 12,00 % |
2024. 01. 01. | 11,50 % |
2024. 02. 01. | 11,25 % |
2024. 03. 01. | 11,00 % |
2024. 04. 01. | 10,75 % |
2024. 05. 01. | 10,63 % |
2024. 06. 01. | 10,50 % |
2024. 07. 01. | 10,50 % |
2024. 08. 01. | 10,50 % |
2024. 09. 01. | 10,75 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 09. 01. | 10,75 % |
2024. 08. 01. | 10,5 % |
2024. 07. 01. | 10,5 % |
2024. 06. 01. | 10,5 % |
2024. 05. 01. | 10,625 % |
2024. 04. 01. | 10,75 % |
2024. 03. 01. | 11 % |
2024. 02. 01. | 11,25 % |
2024. 01. 01. | 11,5 % |
2023. 12. 01. | 12 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇷 A magánszektor felé nyújtott hitelek | 848,611 milliárd BRL | 845,754 milliárd BRL | Havi |
🇧🇷 Befizetési kamatláb | 7,7 % | 10,95 % | Havi |
🇧🇷 Devizatartalékok | 369,214 milliárd USD | 363,282 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Hitelnövekedés | 0,9 % | 0,4 % | Havi |
🇧🇷 Interbanki kamatláb | 9,29 % | 9,29 % | frequency_daily |
🇧🇷 Készpénzállomány M0 | 434,609 milliárd BRL | 432,839 milliárd BRL | Havi |
🇧🇷 Készpénzarány | 21 % | 21 % | Havi |
🇧🇷 Központi bank mérlege | 4,099 Bio. BRL | 4,127 Bio. BRL | Negyedév |
🇧🇷 Pénzmennyiség M1 | 672,138 milliárd BRL | 661,927 milliárd BRL | Havi |
🇧🇷 Pénzmennyiség M2 | 6,364 Bio. BRL | 6,308 Bio. BRL | Havi |
🇧🇷 Pénzmennyiség M3 | 11,39 Bio. BRL | 11,238 Bio. BRL | Havi |
Brazíliában a kamatlábakra vonatkozó döntéseket a Brazil Központi Bank Monetáris Politikai Bizottsága (COPOM) hozza. Az hivatalos kamatláb a Különleges Elszámolási és Letétkezelési Rendszer (SELIC), amely az éjszakai hitelezési kamatláb.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.