Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ausztrália Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Ausztrália-ban 812,6 AUD/week. A Minimálbér Ausztrália-ban 812,6 AUD/week-ra emelkedett 2022. 01. 01.-án/én, miután 2021. 01. 01.-án 772,6 AUD/week volt. 2007. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Ausztrália-ban 667,33 AUD/week volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2023. 01. 01.-án/én értük el 882,80 AUD/week, míg a legalacsonyabb értéket 2007. 01. 01.-án/én rögzítettük 522,12 AUD/week.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2007. 01. 01. | 522,12 AUD/week |
2008. 01. 01. | 543,78 AUD/week |
2009. 01. 01. | 543,78 AUD/week |
2010. 01. 01. | 569,90 AUD/week |
2011. 01. 01. | 589,30 AUD/week |
2012. 01. 01. | 606,40 AUD/week |
2013. 01. 01. | 622,20 AUD/week |
2014. 01. 01. | 640,90 AUD/week |
2015. 01. 01. | 656,90 AUD/week |
2016. 01. 01. | 672,70 AUD/week |
2017. 01. 01. | 694,90 AUD/week |
2018. 01. 01. | 719,20 AUD/week |
2019. 01. 01. | 740,80 AUD/week |
2020. 01. 01. | 753,80 AUD/week |
2021. 01. 01. | 772,60 AUD/week |
2022. 01. 01. | 812,60 AUD/week |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 812,6 AUD/week |
2021. 01. 01. | 772,6 AUD/week |
2020. 01. 01. | 753,8 AUD/week |
2019. 01. 01. | 740,8 AUD/week |
2018. 01. 01. | 719,2 AUD/week |
2017. 01. 01. | 694,9 AUD/week |
2016. 01. 01. | 672,7 AUD/week |
2015. 01. 01. | 656,9 AUD/week |
2014. 01. 01. | 640,9 AUD/week |
2013. 01. 01. | 622,2 AUD/week |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇺 Állásajánlatok | 363 800 | 387 400 | Negyedév |
🇦🇺 Álláshirdetések | 1,6 % | -1,8 % | Havi |
🇦🇺 Bérek | 1432,6 AUD/Week | 1399,1 AUD/Week | Negyedév |
🇦🇺 Bérnövekedés | 4,1 % | 4,1 % | Negyedév |
🇦🇺 Foglalkoztatási ráta | 64,1 % | 64,1 % | Havi |
🇦🇺 Foglalkoztatottak | 14,522 Mió. | 14,458 Mió. | Havi |
🇦🇺 Foglalkoztatottsági változás | 64 100 Persons | 47 500 Persons | Havi |
🇦🇺 Gyártási bérek | 1631,1 AUD/Week | 1560,4 AUD/Week | Negyedév |
🇦🇺 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 9,1 % | 9,9 % | Havi |
🇦🇺 Munkaerőköltségek | 114,8 points | 113,4 points | Negyedév |
🇦🇺 Munkanélküli személyek | 598 915,1 | 608 077,3 | Havi |
🇦🇺 Munkanélküliségi ráta | 4 % | 4,1 % | Havi |
🇦🇺 Munkavállalási arány | 67,2 % | 67,1 % | Havi |
🇦🇺 Népesség | 26,967 Mió. | 26,27 Mió. | Évente |
🇦🇺 Női nyugdíjkorhatár | 67 Years | 67 Years | Évente |
🇦🇺 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 67 Years | 67 Years | Évente |
🇦🇺 Részmunkaidő | 6849 Persons | -1879 Persons | Havi |
🇦🇺 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 41 740 Persons | -7626 Persons | Havi |
🇦🇺 Termelékenység | 95,8 points | 95,3 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.