Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Argentína Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Argentína-ban 59,7 %. A Kapacitáskihasználtság Argentína-ban megnőtt 59,7 %-ra 2024. 07. 01.-án, miután 54,5 % volt 2024. 06. 01.-án. 2002. 01. 01.-től 2024. 08. 01.-ig az átlagos GDP Argentína-ban 68,07 % volt. A rekordmagas értéket 2011. 11. 01. érte el 84,10 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01. rögzítették 42,00 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
2002. 01. 01. | 48,16 % |
2002. 02. 01. | 51,12 % |
2002. 03. 01. | 50,31 % |
2002. 04. 01. | 55,10 % |
2002. 05. 01. | 55,18 % |
2002. 06. 01. | 55,37 % |
2002. 07. 01. | 56,61 % |
2002. 08. 01. | 56,86 % |
2002. 09. 01. | 58,64 % |
2002. 10. 01. | 59,74 % |
2002. 11. 01. | 61,19 % |
2002. 12. 01. | 59,98 % |
2003. 01. 01. | 58,82 % |
2003. 02. 01. | 61,11 % |
2003. 03. 01. | 61,80 % |
2003. 04. 01. | 63,19 % |
2003. 05. 01. | 64,17 % |
2003. 06. 01. | 64,27 % |
2003. 07. 01. | 65,98 % |
2003. 08. 01. | 66,22 % |
2003. 09. 01. | 67,42 % |
2003. 10. 01. | 69,54 % |
2003. 11. 01. | 69,87 % |
2003. 12. 01. | 66,60 % |
2004. 01. 01. | 65,67 % |
2004. 02. 01. | 67,10 % |
2004. 03. 01. | 71,04 % |
2004. 04. 01. | 68,39 % |
2004. 05. 01. | 68,92 % |
2004. 06. 01. | 70,84 % |
2004. 07. 01. | 71,46 % |
2004. 08. 01. | 71,48 % |
2004. 09. 01. | 71,81 % |
2004. 10. 01. | 70,63 % |
2004. 11. 01. | 70,43 % |
2004. 12. 01. | 68,52 % |
2005. 01. 01. | 68,32 % |
2005. 02. 01. | 72,31 % |
2005. 03. 01. | 73,16 % |
2005. 04. 01. | 72,87 % |
2005. 05. 01. | 72,52 % |
2005. 06. 01. | 73,07 % |
2005. 07. 01. | 72,12 % |
2005. 08. 01. | 74,31 % |
2005. 09. 01. | 75,75 % |
2005. 10. 01. | 74,00 % |
2005. 11. 01. | 74,78 % |
2005. 12. 01. | 70,98 % |
2006. 01. 01. | 67,52 % |
2006. 02. 01. | 73,52 % |
2006. 03. 01. | 74,02 % |
2006. 04. 01. | 73,49 % |
2006. 05. 01. | 72,89 % |
2006. 06. 01. | 74,76 % |
2006. 07. 01. | 73,71 % |
2006. 08. 01. | 74,56 % |
2006. 09. 01. | 76,04 % |
2006. 10. 01. | 75,25 % |
2006. 11. 01. | 76,18 % |
2006. 12. 01. | 72,18 % |
2007. 01. 01. | 67,46 % |
2007. 02. 01. | 73,83 % |
2007. 03. 01. | 73,08 % |
2007. 04. 01. | 73,61 % |
2007. 05. 01. | 72,36 % |
2007. 06. 01. | 72,79 % |
2007. 07. 01. | 69,30 % |
2007. 08. 01. | 75,76 % |
2007. 09. 01. | 78,41 % |
2007. 10. 01. | 77,44 % |
2007. 11. 01. | 79,27 % |
2007. 12. 01. | 74,52 % |
2008. 01. 01. | 70,63 % |
2008. 02. 01. | 72,40 % |
2008. 03. 01. | 71,73 % |
2008. 04. 01. | 76,50 % |
2008. 05. 01. | 74,86 % |
2008. 06. 01. | 71,84 % |
2008. 07. 01. | 73,23 % |
2008. 08. 01. | 76,36 % |
2008. 09. 01. | 79,24 % |
2008. 10. 01. | 76,89 % |
2008. 11. 01. | 78,21 % |
2008. 12. 01. | 76,14 % |
2009. 01. 01. | 64,91 % |
2009. 02. 01. | 71,33 % |
2009. 03. 01. | 68,21 % |
2009. 04. 01. | 73,10 % |
2009. 05. 01. | 70,42 % |
2009. 06. 01. | 69,65 % |
2009. 07. 01. | 70,47 % |
2009. 08. 01. | 73,63 % |
2009. 09. 01. | 77,81 % |
2009. 10. 01. | 75,65 % |
2009. 11. 01. | 78,44 % |
2009. 12. 01. | 79,77 % |
2010. 01. 01. | 66,63 % |
2010. 02. 01. | 76,90 % |
2010. 03. 01. | 75,28 % |
2010. 04. 01. | 79,50 % |
2010. 05. 01. | 76,73 % |
2010. 06. 01. | 75,02 % |
2010. 07. 01. | 75,19 % |
2010. 08. 01. | 79,15 % |
2010. 09. 01. | 82,29 % |
2010. 10. 01. | 79,23 % |
2010. 11. 01. | 83,44 % |
2010. 12. 01. | 82,91 % |
2011. 01. 01. | 69,60 % |
2011. 02. 01. | 80,40 % |
2011. 03. 01. | 76,23 % |
2011. 04. 01. | 80,95 % |
2011. 05. 01. | 78,17 % |
2011. 06. 01. | 76,15 % |
2011. 07. 01. | 75,72 % |
2011. 08. 01. | 78,06 % |
2011. 09. 01. | 83,65 % |
2011. 10. 01. | 80,04 % |
2011. 11. 01. | 84,10 % |
2011. 12. 01. | 81,96 % |
2012. 01. 01. | 67,64 % |
2012. 02. 01. | 75,27 % |
2012. 03. 01. | 75,26 % |
2012. 04. 01. | 78,87 % |
2012. 05. 01. | 73,14 % |
2012. 06. 01. | 71,96 % |
2012. 07. 01. | 71,31 % |
2012. 08. 01. | 74,02 % |
2012. 09. 01. | 75,84 % |
2012. 10. 01. | 76,36 % |
2012. 11. 01. | 78,52 % |
2012. 12. 01. | 75,77 % |
2013. 01. 01. | 65,58 % |
2013. 02. 01. | 71,51 % |
2013. 03. 01. | 72,75 % |
2013. 04. 01. | 75,91 % |
2013. 05. 01. | 73,33 % |
2013. 06. 01. | 71,48 % |
2013. 07. 01. | 71,08 % |
2013. 08. 01. | 73,00 % |
2013. 09. 01. | 75,20 % |
2013. 10. 01. | 75,39 % |
2013. 11. 01. | 75,28 % |
2013. 12. 01. | 72,14 % |
2014. 01. 01. | 63,68 % |
2014. 02. 01. | 70,06 % |
2014. 03. 01. | 67,85 % |
2014. 04. 01. | 73,02 % |
2014. 05. 01. | 70,79 % |
2014. 06. 01. | 71,06 % |
2014. 07. 01. | 70,68 % |
2014. 08. 01. | 70,95 % |
2014. 09. 01. | 73,35 % |
2014. 10. 01. | 74,08 % |
2014. 11. 01. | 73,20 % |
2014. 12. 01. | 70,60 % |
2015. 01. 01. | 62,70 % |
2015. 02. 01. | 68,80 % |
2015. 03. 01. | 67,10 % |
2015. 04. 01. | 71,80 % |
2015. 05. 01. | 69,30 % |
2015. 06. 01. | 71,00 % |
2015. 07. 01. | 71,10 % |
2015. 08. 01. | 71,22 % |
2015. 09. 01. | 73,60 % |
2015. 10. 01. | 71,40 % |
2016. 01. 01. | 62,70 % |
2016. 02. 01. | 62,00 % |
2016. 03. 01. | 63,30 % |
2016. 04. 01. | 62,80 % |
2016. 05. 01. | 63,20 % |
2016. 06. 01. | 64,90 % |
2016. 07. 01. | 62,00 % |
2016. 08. 01. | 63,60 % |
2016. 09. 01. | 63,90 % |
2016. 10. 01. | 65,40 % |
2016. 11. 01. | 68,40 % |
2016. 12. 01. | 63,60 % |
2017. 01. 01. | 60,60 % |
2017. 02. 01. | 60,00 % |
2017. 03. 01. | 65,70 % |
2017. 04. 01. | 64,50 % |
2017. 05. 01. | 65,80 % |
2017. 06. 01. | 67,10 % |
2017. 07. 01. | 65,10 % |
2017. 08. 01. | 67,30 % |
2017. 09. 01. | 66,34 % |
2017. 10. 01. | 68,30 % |
2017. 11. 01. | 69,20 % |
2017. 12. 01. | 64,04 % |
2018. 01. 01. | 61,60 % |
2018. 02. 01. | 64,41 % |
2018. 03. 01. | 66,79 % |
2018. 04. 01. | 67,60 % |
2018. 05. 01. | 65,10 % |
2018. 06. 01. | 61,80 % |
2018. 07. 01. | 60,10 % |
2018. 08. 01. | 63,00 % |
2018. 09. 01. | 61,10 % |
2018. 10. 01. | 64,80 % |
2018. 11. 01. | 63,30 % |
2018. 12. 01. | 56,60 % |
2019. 01. 01. | 56,20 % |
2019. 02. 01. | 58,50 % |
2019. 03. 01. | 58,80 % |
2019. 04. 01. | 61,60 % |
2019. 05. 01. | 62,00 % |
2019. 06. 01. | 59,10 % |
2019. 07. 01. | 58,70 % |
2019. 08. 01. | 60,50 % |
2019. 09. 01. | 57,70 % |
2019. 10. 01. | 62,10 % |
2019. 11. 01. | 60,70 % |
2019. 12. 01. | 56,90 % |
2020. 01. 01. | 56,10 % |
2020. 02. 01. | 59,40 % |
2020. 03. 01. | 51,60 % |
2020. 04. 01. | 42,00 % |
2020. 05. 01. | 46,40 % |
2020. 06. 01. | 53,30 % |
2020. 07. 01. | 56,80 % |
2020. 08. 01. | 58,40 % |
2020. 09. 01. | 60,80 % |
2020. 10. 01. | 61,80 % |
2020. 11. 01. | 63,30 % |
2020. 12. 01. | 58,40 % |
2021. 01. 01. | 56,80 % |
2021. 02. 01. | 57,90 % |
2021. 03. 01. | 64,20 % |
2021. 04. 01. | 63,20 % |
2021. 05. 01. | 61,10 % |
2021. 06. 01. | 64,50 % |
2021. 07. 01. | 63,70 % |
2021. 08. 01. | 64,00 % |
2021. 09. 01. | 66,30 % |
2021. 10. 01. | 64,30 % |
2021. 11. 01. | 68,40 % |
2021. 12. 01. | 64,00 % |
2022. 01. 01. | 57,50 % |
2022. 02. 01. | 64,00 % |
2022. 03. 01. | 66,70 % |
2022. 04. 01. | 67,10 % |
2022. 05. 01. | 68,00 % |
2022. 06. 01. | 69,50 % |
2022. 07. 01. | 67,90 % |
2022. 08. 01. | 69,60 % |
2022. 09. 01. | 68,60 % |
2022. 10. 01. | 66,70 % |
2022. 11. 01. | 68,90 % |
2022. 12. 01. | 63,80 % |
2023. 01. 01. | 62,00 % |
2023. 02. 01. | 65,00 % |
2023. 03. 01. | 67,30 % |
2023. 04. 01. | 68,90 % |
2023. 05. 01. | 67,80 % |
2023. 06. 01. | 68,60 % |
2023. 07. 01. | 65,00 % |
2023. 08. 01. | 67,90 % |
2023. 09. 01. | 67,90 % |
2023. 10. 01. | 65,30 % |
2023. 11. 01. | 66,40 % |
2023. 12. 01. | 54,90 % |
2024. 01. 01. | 54,60 % |
2024. 02. 01. | 57,60 % |
2024. 03. 01. | 53,40 % |
2024. 04. 01. | 56,60 % |
2024. 05. 01. | 56,80 % |
2024. 06. 01. | 54,50 % |
2024. 07. 01. | 59,70 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 07. 01. | 59,7 % |
2024. 06. 01. | 54,5 % |
2024. 05. 01. | 56,8 % |
2024. 04. 01. | 56,6 % |
2024. 03. 01. | 53,4 % |
2024. 02. 01. | 57,6 % |
2024. 01. 01. | 54,6 % |
2023. 12. 01. | 54,9 % |
2023. 11. 01. | 66,4 % |
2023. 10. 01. | 65,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇷 Autógyártás | 49 611 Units | 51 650 Units | Havi |
🇦🇷 Ipari termelés | -20,1 % | -14,8 % | Havi |
🇦🇷 Ipari termelés hónapról hónapra | 1,8 % | -6,3 % | Havi |
🇦🇷 Járműbejegyzések | 33 043 Units | 32 333 Units | Havi |
🇦🇷 Készletváltozások | -3,295 milliárd ARS | -29,291 milliárd ARS | Negyedév |
🇦🇷 Korai jelző | 4,9 % | 2,81 % | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.