Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Argentína Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Argentína országban 50 %. A Kamatláb Argentína országban 50 %-re csökkent 2024. 05. 01. napján, miután 2024. 04. 01. napján 70 % volt. 2005. 06. 08. és 2024. 05. 15. között az átlagos GDP Argentína országban 23,24 % volt. A csúcsértéket 2023. 10. 17. napon érték el 126,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2005. 06. 08. napon rögzítették 3,25 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
2005. 07. 01. | 3,75 % |
2005. 08. 01. | 3,75 % |
2005. 09. 01. | 3,75 % |
2005. 10. 01. | 3,76 % |
2005. 11. 01. | 4,00 % |
2005. 12. 01. | 4,48 % |
2006. 01. 01. | 4,50 % |
2006. 02. 01. | 4,50 % |
2006. 03. 01. | 4,50 % |
2006. 04. 01. | 4,50 % |
2006. 05. 01. | 4,78 % |
2006. 06. 01. | 5,16 % |
2006. 07. 01. | 5,25 % |
2006. 08. 01. | 5,25 % |
2006. 09. 01. | 5,25 % |
2006. 10. 01. | 5,49 % |
2006. 11. 01. | 5,74 % |
2006. 12. 01. | 5,75 % |
2007. 01. 01. | 6,21 % |
2007. 02. 01. | 6,43 % |
2007. 03. 01. | 6,64 % |
2007. 04. 01. | 6,75 % |
2007. 05. 01. | 6,99 % |
2007. 06. 01. | 7,15 % |
2007. 07. 01. | 7,36 % |
2007. 08. 01. | 7,50 % |
2007. 09. 01. | 7,62 % |
2007. 10. 01. | 8,00 % |
2007. 11. 01. | 8,00 % |
2007. 12. 01. | 8,00 % |
2008. 01. 01. | 8,00 % |
2008. 02. 01. | 8,00 % |
2008. 03. 01. | 8,00 % |
2008. 04. 01. | 8,00 % |
2008. 05. 01. | 8,49 % |
2008. 06. 01. | 8,75 % |
2008. 07. 01. | 8,75 % |
2008. 08. 01. | 8,75 % |
2008. 09. 01. | 9,06 % |
2008. 10. 01. | 10,38 % |
2008. 11. 01. | 10,50 % |
2008. 12. 01. | 10,50 % |
2009. 01. 01. | 10,50 % |
2009. 02. 01. | 10,50 % |
2009. 03. 01. | 10,50 % |
2009. 04. 01. | 10,50 % |
2009. 05. 01. | 10,50 % |
2009. 06. 01. | 10,50 % |
2009. 07. 01. | 10,10 % |
2009. 08. 01. | 9,64 % |
2009. 09. 01. | 9,41 % |
2009. 10. 01. | 9,16 % |
2009. 11. 01. | 9,00 % |
2009. 12. 01. | 9,00 % |
2010. 01. 01. | 9,00 % |
2010. 02. 01. | 9,00 % |
2010. 03. 01. | 9,00 % |
2010. 04. 01. | 9,00 % |
2010. 05. 01. | 9,00 % |
2010. 06. 01. | 9,00 % |
2010. 07. 01. | 9,00 % |
2010. 08. 01. | 9,00 % |
2010. 09. 01. | 9,00 % |
2010. 10. 01. | 9,00 % |
2010. 11. 01. | 9,00 % |
2010. 12. 01. | 9,00 % |
2011. 01. 01. | 9,00 % |
2011. 02. 01. | 9,00 % |
2011. 03. 01. | 9,00 % |
2011. 04. 01. | 9,00 % |
2011. 05. 01. | 9,00 % |
2011. 06. 01. | 9,00 % |
2011. 07. 01. | 9,00 % |
2011. 08. 01. | 9,00 % |
2011. 09. 01. | 9,00 % |
2011. 10. 01. | 9,00 % |
2011. 11. 01. | 9,00 % |
2011. 12. 01. | 9,00 % |
2012. 01. 01. | 9,00 % |
2012. 02. 01. | 9,00 % |
2012. 03. 01. | 9,00 % |
2012. 04. 01. | 9,00 % |
2012. 05. 01. | 9,00 % |
2012. 06. 01. | 9,00 % |
2012. 07. 01. | 9,00 % |
2012. 08. 01. | 9,00 % |
2012. 09. 01. | 9,00 % |
2012. 10. 01. | 9,00 % |
2012. 11. 01. | 9,00 % |
2012. 12. 01. | 9,00 % |
2013. 01. 01. | 9,00 % |
2013. 02. 01. | 9,00 % |
2013. 03. 01. | 9,00 % |
2013. 04. 01. | 9,00 % |
2013. 05. 01. | 9,00 % |
2013. 06. 01. | 9,00 % |
2013. 07. 01. | 9,00 % |
2013. 08. 01. | 9,00 % |
2013. 09. 01. | 9,00 % |
2013. 10. 01. | 9,00 % |
2013. 11. 01. | 9,00 % |
2013. 12. 01. | 9,00 % |
2014. 01. 01. | 9,00 % |
2014. 02. 01. | 9,00 % |
2014. 03. 01. | 9,00 % |
2014. 04. 01. | 9,00 % |
2014. 05. 01. | 9,00 % |
2014. 06. 01. | 9,00 % |
2014. 07. 01. | 9,00 % |
2014. 08. 01. | 9,00 % |
2014. 09. 01. | 9,00 % |
2014. 10. 01. | 12,69 % |
2014. 11. 01. | 13,00 % |
2014. 12. 01. | 13,00 % |
2015. 01. 01. | 13,00 % |
2015. 02. 01. | 13,00 % |
2015. 03. 01. | 13,00 % |
2015. 04. 01. | 13,00 % |
2015. 05. 01. | 13,00 % |
2015. 06. 01. | 13,00 % |
2015. 07. 01. | 13,93 % |
2015. 08. 01. | 18,00 % |
2015. 09. 01. | 18,00 % |
2015. 10. 01. | 18,48 % |
2015. 11. 01. | 21,00 % |
2015. 12. 01. | 20,75 % |
2016. 01. 01. | 18,00 % |
2016. 02. 01. | 18,30 % |
2016. 03. 01. | 28,64 % |
2016. 04. 01. | 30,00 % |
2016. 05. 01. | 30,00 % |
2016. 06. 01. | 28,44 % |
2016. 07. 01. | 26,08 % |
2016. 08. 01. | 25,19 % |
2016. 09. 01. | 23,13 % |
2016. 10. 01. | 22,50 % |
2016. 11. 01. | 21,94 % |
2016. 12. 01. | 22,04 % |
2017. 01. 01. | 22,75 % |
2017. 02. 01. | 22,75 % |
2017. 03. 01. | 22,75 % |
2017. 04. 01. | 23,64 % |
2017. 05. 01. | 24,25 % |
2017. 06. 01. | 24,25 % |
2017. 07. 01. | 24,25 % |
2017. 08. 01. | 24,25 % |
2017. 09. 01. | 24,25 % |
2017. 10. 01. | 24,60 % |
2017. 11. 01. | 26,54 % |
2017. 12. 01. | 26,75 % |
2018. 01. 01. | 26,03 % |
2018. 02. 01. | 25,25 % |
2018. 03. 01. | 25,25 % |
2018. 04. 01. | 25,38 % |
2018. 05. 01. | 28,14 % |
2018. 06. 01. | 32,20 % |
2018. 07. 01. | 35,00 % |
2018. 08. 01. | 36,15 % |
2018. 09. 01. | 50,00 % |
2018. 10. 01. | 51,79 % |
2018. 11. 01. | 49,83 % |
2018. 12. 01. | 46,34 % |
2019. 01. 01. | 45,00 % |
2019. 02. 01. | 37,89 % |
2019. 03. 01. | 50,50 % |
2019. 04. 01. | 59,63 % |
2019. 05. 01. | 63,30 % |
2019. 06. 01. | 59,46 % |
2019. 07. 01. | 53,02 % |
2019. 08. 01. | 60,31 % |
2019. 09. 01. | 71,16 % |
2019. 10. 01. | 61,32 % |
2019. 11. 01. | 55,72 % |
2019. 12. 01. | 53,41 % |
2020. 01. 01. | 41,96 % |
2020. 02. 01. | 22,82 % |
2020. 03. 01. | 15,04 % |
2020. 04. 01. | 12,35 % |
2020. 05. 01. | 16,94 % |
2020. 06. 01. | 19,00 % |
2020. 07. 01. | 19,00 % |
2020. 08. 01. | 19,00 % |
2020. 09. 01. | 19,00 % |
2020. 10. 01. | 27,60 % |
2020. 11. 01. | 31,58 % |
2020. 12. 01. | 32,00 % |
2021. 01. 01. | 32,00 % |
2021. 02. 01. | 32,00 % |
2021. 03. 01. | 32,00 % |
2021. 04. 01. | 32,00 % |
2021. 05. 01. | 32,00 % |
2021. 06. 01. | 32,00 % |
2021. 07. 01. | 32,00 % |
2021. 08. 01. | 32,00 % |
2021. 09. 01. | 32,00 % |
2021. 10. 01. | 32,00 % |
2021. 11. 01. | 32,00 % |
2021. 12. 01. | 32,00 % |
2022. 01. 01. | 32,00 % |
2022. 02. 01. | 32,48 % |
2022. 03. 01. | 33,80 % |
2022. 04. 01. | 35,22 % |
2022. 05. 01. | 36,89 % |
2022. 06. 01. | 38,63 % |
2022. 07. 01. | 44,71 % |
2022. 08. 01. | 61,21 % |
2022. 09. 01. | 67,36 % |
2022. 10. 01. | 70,00 % |
2022. 11. 01. | 70,00 % |
2022. 12. 01. | 70,00 % |
2023. 01. 01. | 70,89 % |
2023. 02. 01. | 72,00 % |
2023. 03. 01. | 72,00 % |
2023. 04. 01. | 74,00 % |
2023. 05. 01. | 88,12 % |
2023. 06. 01. | 91,00 % |
2023. 07. 01. | 91,00 % |
2023. 08. 01. | 102,54 % |
2023. 09. 01. | 111,00 % |
2023. 10. 01. | 118,80 % |
2023. 11. 01. | 126,00 % |
2023. 12. 01. | 115,60 % |
2024. 03. 01. | 90,00 % |
2024. 04. 01. | 70,00 % |
2024. 05. 01. | 50,00 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 05. 01. | 50 % |
2024. 04. 01. | 70 % |
2024. 03. 01. | 90 % |
2023. 12. 01. | 115,6 % |
2023. 11. 01. | 126 % |
2023. 10. 01. | 118,8 % |
2023. 09. 01. | 111 % |
2023. 08. 01. | 102,538 % |
2023. 07. 01. | 91 % |
2023. 06. 01. | 91 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇷 Befizetési kamatláb | 35,6 % | 63,5 % | Havi |
🇦🇷 Devizatartalékok | 21,719 milliárd USD | 20,866 milliárd USD | Havi |
🇦🇷 Interbanki kamatláb | 43,77 % | 42,27 % | Havi |
🇦🇷 Készpénzállomány M0 | 14,969 Bio. ARS | 21,953 Bio. ARS | Havi |
🇦🇷 Központi bank mérlege | 91,302 Bio. USD | 118,544 Bio. USD | Havi |
🇦🇷 Pénzmennyiség M1 | 32,47 Bio. ARS | 31,37 Bio. ARS | Havi |
🇦🇷 Pénzmennyiség M2 | 45,505 Bio. ARS | 39,55 Bio. ARS | Havi |
🇦🇷 Pénzmennyiség M3 | 72,395 Bio. ARS | 67,155 Bio. ARS | Havi |
Argentínában a pénzpiaci kamatlábakra vonatkozó döntéseket az Argentínai Központi Bank (Banco Central de la República Argentina, BCRA) hozza meg. 2016. december 31-ig a monetáris politika alkalmazott kamatlába a BCRA kötvények (LEBAC) volt. 2017. január 2-től 2018-as változásig a repo folyosó mediánját használták. 2018. augusztus 8-tól a monetáris politika referencia kamatlába a 7 napos likviditási kötvények kamata (LELIQ) lett. 2019 áprilisa óta a Bank meghatározta a LELIQ minimális kamatlábát. 2021. január 21-től a BCRA 7 és 14 napos LELIQ-kötvényeket kínál. 2022. január 6-tól a monetáris politika alkalmazott kamatlába változott, és a 28 napos LELIQ-kötvények lettek az irányadóak. 2023-ban Javier Milei elnök vezetésével a központi bank átvette az overnight repo szerződések kamatlábát az ország hivatalos irányadó kamataként.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.