Európa megelégelte. Túl sokáig támaszkodott az EU az amerikai technológiákra. Most az Unió elindítja az elmúlt évtized legambiciózusabb űrprojektjét: az Iris²-t, egy műholdhálózatot, amely autonóm, biztonságos és korszerű kommunikációt ígér Európának – miközben versenyre kel Elon Musk Starlinkjével. Ár: 10,6 milliárd euró. Ám a misszió mögött több rejlik, mint pusztán technológia: hatalomról, innovációról és Európa jövőjéről van szó az űrkutatásban.

Das Milliardenpoker: Európa mindent egy lapra tesz fel

Az Iris² programmal az EU 290 műholdat kíván alacsony és közepes földpályára helyezni. Cél: olyan hálózat létrehozása, amely ultravékony kommunikációt biztosít mind a polgároknak, mind a kormányoknak. Az Európai Bizottság számára a projekt kulcsfontosságú a stratégiai autonómiához. Timo Pesonen, a védelemért és űrkutatásért felelős főigazgató, így fogalmaz: „Az autonóm és biztonságos csatlakozás elengedhetetlen Európa számára.”

De az út ehhez a mérföldkőhöz rögös volt. Az eredeti 6 milliárd eurós költségvetés gyakorlatilag szétmállott, a végső költségek 10,6 milliárd euróra robbantak. Ebből 61 százalékot az EU-tagállamok viselnek, míg a fennmaradó részt egy SpaceRise nevű ipari konzorcium állja – élén olyan vállalatokkal, mint az Eutelsat, a Hispasat és az SES.

SpaceRise: Ki mer, az nyer?

Különösen reflektorfénybe kerül a magánszektor: Az egyik legnagyobb befektető, az Eutelsat, önmagában 2 milliárd eurót biztosít. Az egyébként is eladósodott francia vállalat számára az Iris² egyensúlyozás. Eva Berneke vezérigazgató pragmatikusan látja: „Hozzáférünk olyan technológiákhoz, amelyeket nagyrészt közpénzekből finanszíroznak.”

Doch Iris² ist nicht nur ein Prestigeprojekt. Es soll auch die europäische Raumfahrtindustrie aus der Krise ziehen. Der Shift von großen geostationären Satelliten hin zu kleineren, flexiblen Konstellationen in niedriger Erdumlaufbahn hat Firmen wie Airbus und Thales schwer getroffen. In den letzten Monaten kündigten beide Unternehmen tausende Stellenstreichungen an.

Starlink célkeresztben: Musk, öltözz melegen

Miközben Musk világszerte több mint 6000 Starlink-műholddal kavarja fel az állóvizet, Európa lemaradt. Az egykori olasz miniszterelnök, Mario Draghi jelentése szerint az európai űrkutatás kereskedelmi és exportbevételi mélyponton van – hasonlóan a 2009-es szinthez. „Fennáll a veszélye annak, hogy elveszítjük vezető pozíciónkat az űrszektorban” – figyelmeztet Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója.

Iris² itt megkezdheti a fordulatot. A kereskedelmi szélessávú szolgáltatások mellett a hálózat a kormányokat válság- és védelmi helyzetekben támogatná. Innováció, versenyképesség, munkahelyek – mindezt ígéri a program. De a konkurencia nem alszik. Musk továbbra is zavaró tényező az európai szolgáltatók számára.

A hatalom kérdése: Ki profitál belőle?

A Franciaország és Németország közötti együttműködés, hagyományosan az európai űrkutatás nehézsúlyúi, már Iris² esetében is repedéseket mutatott. Németország aggodalmai a költségekkel és a munkaelosztással kapcsolatban hangot kaptak. Philippe Baptiste, a francia űrügynökség CNES elnöke azonban hangsúlyozza: „Nincsen garancia arra, hogy a francia vállalatok kapják a munka oroszlánrészét.” Ehelyett a piac dönt. „Aki a legjobb ajánlatokat teszi, az nyer.”

Dieser marktorientierte Ansatz mag zwar fair klingen, könnte jedoch Spannungen in der EU weiter verschärfen. Besonders für Länder wie Deutschland bleibt abzuwarten, wie groß ihr Anteil am Kuchen sein wird.

Europa visszatérése az űrbe?

Az EU számára az Iris² több mint egy műholdprogram – ez egy kihívás. Musk, a függőségek és a saját innovációs fáradtság ellen. A verseny megkezdődött, és Európa mindent erre az új konstellációra tesz fel.

Ob Iris² tatsächlich das Zeug hat, Starlink herauszufordern, bleibt abzuwarten. De egy biztos: az első lépés a függetlenség felé megtörtént. És Elon Musk Európát a jövőben kissé jobban figyeli majd a visszapillantó tükörben.