Svájc Inflációs ráta
Árfolyam
A Inflációs ráta jelenlegi értéke Svájc-ban 0,1 %. A Inflációs ráta Svájc-ban csökkent 0,1 %-ra 2026. 02. 01.-án/én, miután 0,1 % volt 2026. 01. 01.-án/én. 1956. 01. 01. és 2026. 02. 01. között az átlagos GDP Svájc-ban 2,25 % volt. A mindenkori csúcspontot 1973. 12. 01.-án/én érték el 11,9 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1959. 06. 01.-án/én rögzítették -1,4 %-val/vel.
macro_seo_summary_intro macro_seo_summary_downmacro_seo_summary_avgmacro_seo_summary_highmacro_seo_summary_low
Inflációs ráta
Inflációs ráta
Max
Inflációs ráta Előzmények
| Dátum | Érték |
|---|---|
| 0,1 % | |
| 0,1 % | |
| 0,1 % | |
| 0,1 % | |
| 0,2 % | |
| 0,2 % | |
| 0,2 % | |
| 0,1 % | |
| 0,3 % | |
| 0,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók a(z) Inflációs ráta számára
Alapfogyasztói árak
Havi
CPI szállítás
Havi
Élelmiszerinfláció
Havi
Exportárak
Havi
Fogyasztói árindex (CPI)
Havi
Fogyasztói árindex a lakhatási és mellék-költségekre
Havi
GDP-deflátor
Negyedév
Harmonizált fogyasztói árak
Havi
Harmonizált inflációs ráta hó/hó
Havi
Harmonizált inflációs ráta YoY
Havi
Havi inflációs ráta
Havi
Importárak
Havi
Inflációs várakozások
Negyedév
Maginflációs ráta
Havi
Termelői árak
Havi
Termelői árindex havi változása
Havi
Termelői árindex változás
Havi
Inflációs ráta
Svájcban a fogyasztói árindex legfontosabb kategóriái: lakhatás és energia (27%) valamint egészségügy (17%). Az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13%-ot tesznek ki; a közlekedés 11%-ot; a szabadidő és kultúra 7%-ot; egyéb áruk és szolgáltatások 6%-ot; éttermek és szállodák szintén 6%-ot. Az index tartalmazza továbbá: háztartási áruk és szolgáltatások (5%), alkoholos italok és dohányáruk (3%), kommunikáció (3%), ruházat és lábbeli (3%), valamint oktatás (1%).
Makrooldalak más országokhoz Európa
Mi az a Inflációs ráta?
Az inflációs ráta az egyik legfontosabb mérőszám a makrogazdaság területén, mivel közvetlenül befolyásolja a gazdaság egészségét és a társadalom pénzügyi jólétét. Az Eulerpool webhelyen, ahol szakmai és megbízható makrogazdasági adatokat biztosítunk, külön figyelmet szentelünk az infláció mérésének és elemzésének. A következő szövegben részletesen bemutatjuk az inflációs ráta jelentőségét, annak mérési módszereit, valamint gazdasági és társadalmi hatásait. Az inflációs ráta az árszínvonal általános, időszakos növekedési ütemét mutatja meg egy gazdaságban. Az infláció definíció szerint azt jelenti, hogy egy országban az általános árszínvonal emelkedik, ami a pénz vásárlóerejének csökkenését eredményezi. Az inflációs rátát gyakran százalékos formában adják meg, és időszakos alapon, például havi, negyedéves vagy éves adatokként publikálják. Az infláció mérésének egyik legelterjedtebb módszere a fogyasztói árindex (CPI) használata. A CPI egy olyan index, amely azt mutatja meg, hogy egy tipikus fogyasztói kosár ára hogyan változik az idő múlásával. A fogyasztói kosárba olyan termékek és szolgáltatások tartoznak, amelyeket a lakosság nagy százaléka általában rendszeresen vásárol, mint például élelmiszerek, ruházati cikkek, lakhatási költségek (bérleti díjak, közüzemi szolgáltatások), egészségügyi ellátás, közlekedés, szórakozás és egyéb mindennapi szükségletek. Az inflációs rátát úgy számolják ki, hogy úgy vizsgálják a fogyasztói kosár aktuális árát egy adott időszak alatt, hogy összehasonlítják azt egy korábbi időszak árával. Az inflációnak különböző típusai léteznek, amelyeket általában három kategóriába sorolnak: kereslet-húzta infláció, költség-tolta infláció és beépített infláció. A kereslet-húzta infláció akkor lép fel, amikor a termékek és szolgáltatások iránti kereslet meghaladja a kínálatot, így az árak emelkednek. Ez gyakran előfordul gazdasági fellendülés idején, amikor a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme növekszik, és többet költenek. A költség-tolta infláció akkor jelentkezik, amikor a termelési költségek emelkednek, például a nyersanyagok, az energia vagy a munkaerő ára. Ez a magasabb költség szinte automatikusan áthárul a fogyasztókra, a végtermékek áraiban. A beépített infláció tulajdonképpen a várakozáson alapuló infláció, amikor a gazdasági szereplők a múltbeli infláció alapján emelik az árakat és a béreket. Az infláció hatása sokrétű és kiterjedhet az egész gazdaságra. Kedvezőtlen hatásai közé tartozik a vásárlóerő csökkenése, amely különösen a fix jövedelmű háztartásokat sújtja. Emellett az infláció bizonytalanságot okozhat a gazdasági döntéshozatalban, ami gátolhatja a befektetéseket és a hosszú távú gazdasági növekedést. Az inflációhoz tartozik az úgynevezett „inflációs adó” is, hiszen a magasabb árak révén kevesebb pénzt tudunk árukra és szolgáltatásokra költeni, ami hozzájárul az életszínvonal csökkenéséhez. Ugyanakkor az infláció nem minden esetben káros. Mérsékelt infláció a gazdasági növekedés és fejlődés jele is lehet, mivel ösztönzi a fogyasztói kiadásokat és a vállalati beruházásokat. Egy alacsony, de pozitív inflációs ráta arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy most költsenek, és ne halogassák a vásárlást. A vállalatok pedig hajlandóak beruházni, mert olyan bevétel-növekedést várnak, ami kompenzálja az infláció hatásait. A központi bankok és más monetáris hatóságok kulcsszerepet játszanak az infláció kezelésében. A legelterjedtebb eszközök közé tartozik a kamatpolitika, pénzkínálat szabályozása és egyéb monetáris intézkedések. A központi bankok egyik fontos feladata, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt az infláció ösztönzése és a túlzott infláció megelőzése között. Ez különösen fontos a gazdasági stabilitás és a hosszú távú fejlődés szempontjából. Magyarországon az infláció megfigyelése és mérése az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) feladata. A KSH rendszeresen publikálja a fogyasztói árindexeket, valamint más fontos statisztikai adatokat, amelyek segítenek a gazdaság irányításában és a monetáris politika alakításában. Az Eulerpool webhely célja, hogy megbízható és naprakész információkat nyújtson felhasználóinak az inflációról és más makrogazdasági mutatókról. Szolgáltatásaink között szerepel a részletes adatelemzés, grafikonok és diagramok, valamint a releváns történelmi adatok összegyűjtése és bemutatása, hogy segítsük ügyfeleinket a megalapozott gazdasági döntéshozatalban. Összességében az inflációs ráta egy kritikus mérőszám, amely segít megérteni egy gazdaság jelenlegi állapotát és jövőbeli irányát. Az Eulerpool webhely segítségével naprakészen tarthatja ismereteit az infláció alakulásáról, hogy jobban megértse a gazdasági folyamatokat és előre jelezze a piaci trendeket.
Inflációs ráta Svájc — FAQ
What is the current Inflációs ráta in Svájc?
The current Inflációs ráta in Svájc is 0,1% as of 2026. 02. 01..
How has the Inflációs ráta in Svájc changed recently?
The Inflációs ráta in Svájc decreased from 0,1% (2026. 01. 01.) to 0,1% (2026. 02. 01.).
What is the all-time high for Inflációs ráta in Svájc?
The all-time high for Inflációs ráta in Svájc was 11,9%, recorded on 1973. 12. 01..
What is the all-time low for Inflációs ráta in Svájc?
The all-time low for Inflációs ráta in Svájc was -1,4%, recorded on 1959. 06. 01..
What is the historical average of Inflációs ráta in Svájc?
The historical average of Inflációs ráta in Svájc is 2,25%, calculated over the period from 1956. 01. 01. to 2026. 02. 01..
Where does the Inflációs ráta data for Svájc come from?
The Inflációs ráta data for Svájc is sourced from Swiss Federal Statistical Office and published on Eulerpool.