Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Katar Fordított visszavásárlási ráta
Árfolyam
A Fordított visszavásárlási ráta jelenlegi értéke Katar országban 6 %. A Fordított visszavásárlási ráta Katar országban 2024. 04. 01. napján 6 % értékre csökkent, miután 2024. 03. 01. napján még 6 % volt. 2000. 02. 01. és 2024. 05. 01. között az átlagos GDP Katar országban 3,98 % volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2000. 07. 01. napján érte el, ekkor 6,65 % volt, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01. napján regisztrálták, ekkor 1,00 % volt.
Fordított visszavásárlási ráta ·
Max
Fordított repo ráta | |
---|---|
2000. 02. 01. | 6,30 % |
2000. 03. 01. | 6,30 % |
2000. 04. 01. | 6,30 % |
2000. 05. 01. | 6,30 % |
2000. 06. 01. | 6,30 % |
2000. 07. 01. | 6,65 % |
2000. 08. 01. | 6,65 % |
2000. 09. 01. | 6,65 % |
2000. 10. 01. | 6,65 % |
2000. 11. 01. | 6,65 % |
2000. 12. 01. | 6,65 % |
2001. 01. 01. | 6,65 % |
2001. 02. 01. | 6,15 % |
2001. 03. 01. | 5,65 % |
2001. 04. 01. | 5,65 % |
2001. 05. 01. | 5,65 % |
2001. 06. 01. | 4,50 % |
2001. 07. 01. | 4,25 % |
2001. 08. 01. | 4,25 % |
2001. 09. 01. | 4,00 % |
2001. 10. 01. | 3,75 % |
2001. 11. 01. | 3,25 % |
2001. 12. 01. | 2,75 % |
2002. 01. 01. | 2,50 % |
2002. 02. 01. | 2,40 % |
2002. 03. 01. | 2,40 % |
2002. 04. 01. | 2,40 % |
2002. 05. 01. | 2,40 % |
2002. 06. 01. | 2,40 % |
2002. 07. 01. | 2,20 % |
2002. 08. 01. | 2,20 % |
2002. 09. 01. | 2,20 % |
2002. 10. 01. | 2,20 % |
2002. 11. 01. | 2,20 % |
2002. 12. 01. | 2,00 % |
2003. 01. 01. | 2,00 % |
2003. 02. 01. | 2,00 % |
2003. 03. 01. | 2,00 % |
2003. 04. 01. | 2,00 % |
2003. 05. 01. | 2,00 % |
2003. 06. 01. | 2,00 % |
2003. 07. 01. | 1,93 % |
2003. 08. 01. | 1,53 % |
2003. 09. 01. | 1,53 % |
2003. 10. 01. | 1,53 % |
2003. 11. 01. | 1,53 % |
2003. 12. 01. | 1,53 % |
2004. 01. 01. | 1,53 % |
2004. 02. 01. | 1,53 % |
2004. 03. 01. | 1,53 % |
2004. 04. 01. | 1,90 % |
2004. 05. 01. | 1,90 % |
2004. 06. 01. | 1,90 % |
2004. 07. 01. | 2,15 % |
2004. 08. 01. | 2,40 % |
2004. 09. 01. | 2,65 % |
2004. 10. 01. | 2,65 % |
2004. 11. 01. | 2,90 % |
2004. 12. 01. | 3,15 % |
2005. 01. 01. | 3,15 % |
2005. 02. 01. | 3,40 % |
2005. 03. 01. | 3,65 % |
2005. 04. 01. | 3,65 % |
2005. 05. 01. | 3,90 % |
2005. 06. 01. | 3,90 % |
2005. 07. 01. | 4,15 % |
2005. 08. 01. | 4,40 % |
2005. 09. 01. | 4,65 % |
2005. 10. 01. | 4,85 % |
2005. 11. 01. | 4,85 % |
2005. 12. 01. | 5,10 % |
2006. 01. 01. | 5,10 % |
2006. 02. 01. | 5,35 % |
2006. 03. 01. | 5,35 % |
2006. 04. 01. | 5,60 % |
2006. 05. 01. | 5,85 % |
2006. 06. 01. | 5,85 % |
2006. 07. 01. | 5,55 % |
2006. 08. 01. | 5,55 % |
2006. 09. 01. | 5,55 % |
2006. 10. 01. | 5,55 % |
2006. 11. 01. | 5,55 % |
2006. 12. 01. | 5,55 % |
2007. 01. 01. | 5,55 % |
2007. 02. 01. | 5,55 % |
2007. 03. 01. | 5,55 % |
2007. 04. 01. | 5,55 % |
2007. 05. 01. | 5,55 % |
2007. 06. 01. | 5,55 % |
2007. 07. 01. | 5,55 % |
2007. 08. 01. | 5,55 % |
2007. 09. 01. | 5,55 % |
2007. 10. 01. | 5,55 % |
2007. 11. 01. | 5,55 % |
2007. 12. 01. | 5,55 % |
2008. 01. 01. | 5,55 % |
2008. 02. 01. | 5,55 % |
2008. 03. 01. | 5,55 % |
2008. 04. 01. | 5,55 % |
2008. 05. 01. | 5,55 % |
2008. 06. 01. | 5,55 % |
2008. 07. 01. | 5,55 % |
2008. 08. 01. | 5,55 % |
2008. 09. 01. | 5,55 % |
2008. 10. 01. | 5,55 % |
2008. 11. 01. | 5,55 % |
2008. 12. 01. | 5,55 % |
2009. 01. 01. | 5,55 % |
2009. 02. 01. | 5,55 % |
2009. 03. 01. | 5,55 % |
2009. 04. 01. | 5,55 % |
2009. 05. 01. | 5,55 % |
2009. 06. 01. | 5,55 % |
2009. 07. 01. | 5,55 % |
2009. 08. 01. | 5,55 % |
2009. 09. 01. | 5,55 % |
2009. 10. 01. | 5,55 % |
2009. 11. 01. | 5,55 % |
2009. 12. 01. | 5,55 % |
2010. 01. 01. | 5,55 % |
2010. 02. 01. | 5,55 % |
2010. 03. 01. | 5,55 % |
2010. 04. 01. | 5,55 % |
2010. 05. 01. | 5,55 % |
2010. 06. 01. | 5,55 % |
2010. 07. 01. | 5,55 % |
2010. 08. 01. | 5,55 % |
2010. 09. 01. | 5,55 % |
2010. 10. 01. | 5,55 % |
2010. 11. 01. | 5,55 % |
2010. 12. 01. | 5,55 % |
2011. 01. 01. | 5,55 % |
2011. 02. 01. | 5,55 % |
2011. 03. 01. | 5,55 % |
2011. 04. 01. | 5,55 % |
2011. 05. 01. | 5,00 % |
2011. 06. 01. | 5,00 % |
2011. 07. 01. | 5,00 % |
2011. 08. 01. | 5,00 % |
2011. 09. 01. | 4,50 % |
2011. 10. 01. | 4,50 % |
2011. 11. 01. | 4,50 % |
2011. 12. 01. | 4,50 % |
2012. 01. 01. | 4,50 % |
2012. 02. 01. | 4,50 % |
2012. 03. 01. | 4,50 % |
2012. 04. 01. | 4,50 % |
2012. 05. 01. | 4,50 % |
2012. 06. 01. | 4,50 % |
2012. 07. 01. | 4,50 % |
2012. 08. 01. | 4,50 % |
2012. 09. 01. | 4,50 % |
2012. 10. 01. | 4,50 % |
2012. 11. 01. | 4,50 % |
2012. 12. 01. | 4,50 % |
2013. 01. 01. | 4,50 % |
2013. 02. 01. | 4,50 % |
2013. 03. 01. | 4,50 % |
2013. 04. 01. | 4,50 % |
2013. 05. 01. | 4,50 % |
2013. 06. 01. | 4,50 % |
2013. 07. 01. | 4,50 % |
2013. 08. 01. | 4,50 % |
2013. 09. 01. | 4,50 % |
2013. 10. 01. | 4,50 % |
2013. 11. 01. | 4,50 % |
2013. 12. 01. | 4,50 % |
2014. 01. 01. | 4,50 % |
2014. 02. 01. | 4,50 % |
2014. 03. 01. | 4,50 % |
2014. 04. 01. | 4,50 % |
2014. 05. 01. | 4,50 % |
2014. 06. 01. | 4,50 % |
2014. 07. 01. | 4,50 % |
2014. 08. 01. | 4,50 % |
2014. 09. 01. | 4,50 % |
2014. 10. 01. | 4,50 % |
2014. 11. 01. | 4,50 % |
2014. 12. 01. | 4,50 % |
2015. 01. 01. | 4,50 % |
2015. 02. 01. | 4,50 % |
2015. 03. 01. | 4,50 % |
2015. 04. 01. | 4,50 % |
2015. 05. 01. | 4,50 % |
2015. 06. 01. | 4,50 % |
2015. 07. 01. | 4,50 % |
2015. 08. 01. | 4,50 % |
2015. 09. 01. | 4,50 % |
2015. 10. 01. | 4,50 % |
2015. 11. 01. | 4,50 % |
2015. 12. 01. | 4,50 % |
2016. 01. 01. | 4,50 % |
2016. 02. 01. | 4,50 % |
2016. 03. 01. | 4,50 % |
2016. 04. 01. | 4,50 % |
2016. 05. 01. | 4,50 % |
2016. 06. 01. | 4,50 % |
2016. 07. 01. | 4,50 % |
2016. 08. 01. | 4,50 % |
2016. 09. 01. | 4,50 % |
2016. 10. 01. | 4,50 % |
2016. 11. 01. | 4,50 % |
2016. 12. 01. | 4,50 % |
2017. 01. 01. | 2,25 % |
2017. 02. 01. | 2,25 % |
2017. 03. 01. | 2,25 % |
2017. 04. 01. | 2,25 % |
2017. 05. 01. | 2,25 % |
2017. 06. 01. | 2,25 % |
2017. 07. 01. | 2,25 % |
2017. 08. 01. | 2,25 % |
2017. 09. 01. | 2,25 % |
2017. 10. 01. | 2,25 % |
2017. 11. 01. | 2,25 % |
2017. 12. 01. | 2,50 % |
2018. 01. 01. | 2,50 % |
2018. 02. 01. | 2,50 % |
2018. 03. 01. | 2,50 % |
2018. 04. 01. | 2,50 % |
2018. 05. 01. | 2,50 % |
2018. 06. 01. | 2,50 % |
2018. 07. 01. | 2,50 % |
2018. 08. 01. | 2,50 % |
2018. 09. 01. | 2,50 % |
2018. 10. 01. | 2,50 % |
2018. 11. 01. | 2,50 % |
2018. 12. 01. | 2,50 % |
2019. 01. 01. | 2,50 % |
2019. 02. 01. | 2,50 % |
2019. 03. 01. | 2,50 % |
2019. 04. 01. | 2,50 % |
2019. 05. 01. | 2,50 % |
2019. 06. 01. | 2,50 % |
2019. 07. 01. | 2,50 % |
2019. 08. 01. | 2,50 % |
2019. 09. 01. | 2,50 % |
2019. 10. 01. | 2,50 % |
2019. 11. 01. | 2,50 % |
2019. 12. 01. | 2,50 % |
2020. 01. 01. | 2,50 % |
2020. 02. 01. | 2,00 % |
2020. 03. 01. | 2,00 % |
2020. 04. 01. | 1,00 % |
2020. 05. 01. | 1,00 % |
2020. 06. 01. | 1,00 % |
2020. 07. 01. | 1,00 % |
2020. 08. 01. | 1,00 % |
2020. 09. 01. | 1,00 % |
2020. 10. 01. | 1,00 % |
2020. 11. 01. | 1,00 % |
2020. 12. 01. | 1,00 % |
2021. 01. 01. | 1,00 % |
2021. 02. 01. | 1,00 % |
2021. 03. 01. | 1,00 % |
2021. 04. 01. | 1,00 % |
2021. 05. 01. | 1,00 % |
2021. 06. 01. | 1,00 % |
2021. 07. 01. | 1,00 % |
2021. 08. 01. | 1,00 % |
2021. 09. 01. | 1,00 % |
2021. 10. 01. | 1,00 % |
2021. 11. 01. | 1,00 % |
2021. 12. 01. | 1,00 % |
2022. 01. 01. | 1,00 % |
2022. 02. 01. | 1,00 % |
2022. 03. 01. | 1,25 % |
2022. 04. 01. | 1,25 % |
2022. 05. 01. | 1,75 % |
2022. 06. 01. | 2,50 % |
2022. 07. 01. | 3,25 % |
2022. 08. 01. | 3,25 % |
2022. 09. 01. | 3,25 % |
2022. 10. 01. | 4,00 % |
2022. 11. 01. | 4,75 % |
2022. 12. 01. | 5,25 % |
2023. 01. 01. | 5,25 % |
2023. 02. 01. | 5,25 % |
2023. 03. 01. | 5,50 % |
2023. 04. 01. | 5,50 % |
2023. 05. 01. | 5,75 % |
2023. 06. 01. | 5,75 % |
2023. 07. 01. | 6,00 % |
2023. 08. 01. | 6,00 % |
2023. 09. 01. | 6,00 % |
2023. 10. 01. | 6,00 % |
2023. 11. 01. | 6,00 % |
2023. 12. 01. | 6,00 % |
2024. 01. 01. | 6,00 % |
2024. 02. 01. | 6,00 % |
2024. 03. 01. | 6,00 % |
2024. 04. 01. | 6,00 % |
Fordított visszavásárlási ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 6 % |
2024. 03. 01. | 6 % |
2024. 02. 01. | 6 % |
2024. 01. 01. | 6 % |
2023. 12. 01. | 6 % |
2023. 11. 01. | 6 % |
2023. 10. 01. | 6 % |
2023. 09. 01. | 6 % |
2023. 08. 01. | 6 % |
2023. 07. 01. | 6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Fordított visszavásárlási ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇶🇦 Bankok mérlege | 1,961 Bruttó. QAR | 1,986 Bio. QAR | Havi |
🇶🇦 Befizetési kamatláb | 5,75 % | 5,75 % | Havi |
🇶🇦 Devizatartalékok | 248,203 milliárd QAR | 247,41 milliárd QAR | Havi |
🇶🇦 Hitelnövekedés | 7 % | 7,5 % | Havi |
🇶🇦 Kamatláb | 6,25 % | 6,25 % | frequency_daily |
🇶🇦 Készpénzállomány M0 | 96,609 milliárd QAR | 97,98 milliárd QAR | Havi |
🇶🇦 Központi bank mérlege | 299,265 milliárd QAR | 300,165 milliárd QAR | Havi |
🇶🇦 Pénzmennyiség M1 | 154,612 milliárd QAR | 153,911 milliárd QAR | Havi |
🇶🇦 Pénzmennyiség M2 | 735,976 milliárd QAR | 742,383 milliárd QAR | Havi |
🇶🇦 Pénzmennyiség M3 | 855,365 milliárd QAR | 856,341 milliárd QAR | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Fordított visszavásárlási ráta?
A fordított repó kamatláb, vagy „reverse repo rate,” egy kritikus eszköz a központi bankok számára, amely nagy hatással van a pénzügyi piacokra és a makrogazdasági környezetre. Különösen Magyarországon fontos ezen eszköz működését és hatását megérteni annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők pontosan tudják, hogyan befolyásolják döntéseik a gazdasági környezetet és hogyan reagáljanak változásokra. Az Eulerpool célja, hogy átfogó betekintést nyújtson a makrogazdasági adatokba és ezáltal segítséget nyújtson mind a szakembereknek, mind a laikusoknak a gazdasági folyamatok megértésében. A fordított repó kamatláb egy olyan eszköz, amelyet a központi bank használ, hogy rövid lejáratú pénzt vonjon ki a pénzügyi rendszerből. A „repó” kifejezés a „repurchase agreement” rövidítése, ami visszavásárlási megállapodást jelent. Ebben az összefüggésben, a központi bank elad értékpapírokat a kereskedelmi bankoknak egy bizonyos áron, és egyidejűleg megállapodik arról, hogy egy későbbi időpontban magasabb áron visszavásárolja azokat. A különbség a visszavásárlási ár és az eladási ár között lényegében azt a kamatlábat jelenti, amelyet a központi bank fizet a kereskedelmi bankoknak azért, hogy pénzt kölcsönözzenek a központi banknak. A fordított repó műveletek célja lehet a likviditás szintjének szabályozása a pénzügyi rendszerben. Amikor a központi bank pénzt von ki a rendszerből fordított repó műveletek útján, csökkenti a likviditást, ami gyakran emeli a rövid távú kamatlábakat. Ezáltal a fordított repó kamatláb befolyásolja a kereskedelmi bankok kamatlábait is, és végső soron hatással lehet a hitelkínálatra és a gazdasági aktivitásra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alkalmazza a fordított repó kamatlábat a monetáris politika részeként. Az MNB célja az infláció kordában tartása és a pénzügyi stabilitás fenntartása. A fordított repó műveletek lehetőséget biztosítanak az MNB számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a pénzpiaci zavarokra vagy az inflációs nyomásra. Amikor az MNB emeli a fordított repó kamatlábat, azzal gyakran jelzi a piacoknak, hogy szigorítani kívánja a monetáris politikát. Az emelkedő fordított repó kamatláb rövid távon növelheti a hitelkamatokat és csökkentheti a hitelfelvételi hajlandóságot, ami végső soron csökkenti az inflációs nyomást. A fordított repó kamatláb változása számos közvetett hatást gyakorolhat a gazdaságra. Például, amikor a fordított repó kamatláb emelkedik, a bankszektornak nagyobb költségei lehetnek a rövid távú finanszírozás megszerzésére. Ezáltal a bankok gyakran emelik az ügyfeleiknek kínált hitelek kamatlábait is, ami csökkentheti a fogyasztási és beruházási kiadásokat. Az ingatlanpiac is érintett lehet, mivel a magasabb kamatlábak csökkenthetik a lakáshitelek iránti keresletet és lehűthetik az ingatlapiaci árakat. Továbbá, a fordított repó kamatlábak változásai hatással lehetnek az államadósság kezelésére is. Amikor a kamatköltségek emelkednek, az államnak magasabb költségekkel kell szembenéznie az államadósság finanszírozása során. Ez különösen fontos lehet azokban az országokban, ahol az államadósság jelentős mértékű és rendszeresen kell refinanszírozni. A nemzetközi kontextusban a fordított repó kamatlábak és egyéb monetáris eszközök változásai globális hatással is bírhatnak. Például az amerikai Federal Reserve (FED) fordított repó kamatlábainak változása hatással lehet a globális tőkepiacokra és devizaárfolyamokra is. Ha a FED emeli a fordított repó kamatlábat, az a dollár erősödéséhez vezethet, ami importált inflációt okozhat más országokban, beleértve Magyarországot is. Összességében, a fordított repó kamatláb egy kritikus eszköz a központi bankok számára a monetáris politika megvalósításában. A fordított repó kamatláb szabályozása lehetővé teszi a központi bankok számára, hogy gyorsan reagáljanak a pénzügyi zavarokra, az inflációs nyomásra, és a globális pénzügyi piacok változásaira. Magyarországon az MNB a fordított repó kamatláb segítségével képes hatékonyan befolyásolni a hazai pénzügyi piacokat és a gazdasági aktivitást. Míg a fordított repó kamatláb műszakilag bonyolult és főként a szakértők érdekeltsége alatt áll, fontos megérteni annak alapelveit és hatását a gazdaság egészére nézve. Az Eulerpool elkötelezett amellett, hogy átlátható és érthető adatokat nyújtson a felhasználóknak, hogy jobban megértsék a gazdasági körülményeket és azok hatását, saját pénzügyi döntéseik meghozatalában. A fordított repó kamatláb egy jelentős mutató, amelyet alapos figyelemmel kell követni minden makrogazdasági elemzőnek, befektetőnek és döntéshozónak.