Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Pakisztán Gyártási termelés
Árfolyam
A Gyártási termelés jelenlegi értéke Pakisztán-ban 1,84 %. A Gyártási termelés Pakisztán-ban 2024. 01. 01.-en/én 1,84 %-ra csökkent, miután 2023. 12. 01.-en/én 3,06 % volt. 1990. 07. 01.-től 2024. 02. 01.-ig az átlagos GDP Pakisztán-ban 4,62 % volt. A mindenkori csúcsot 2021. 04. 01.-en/én érték el 73,65 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-en/én jegyezték fel -45,64 %-val/vel.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1990. 07. 01. | 31,70 % |
1990. 08. 01. | 0,30 % |
1990. 09. 01. | 4,70 % |
1991. 01. 01. | 4,40 % |
1991. 02. 01. | 15,70 % |
1991. 03. 01. | 6,20 % |
1991. 04. 01. | 33,70 % |
1991. 05. 01. | 7,50 % |
1991. 06. 01. | 10,10 % |
1991. 08. 01. | 16,30 % |
1991. 09. 01. | 3,70 % |
1991. 10. 01. | 15,90 % |
1991. 11. 01. | 22,10 % |
1991. 12. 01. | 17,30 % |
1992. 01. 01. | 5,00 % |
1992. 02. 01. | 6,70 % |
1992. 03. 01. | 11,00 % |
1992. 05. 01. | 5,00 % |
1992. 06. 01. | 1,10 % |
1992. 07. 01. | 3,40 % |
1992. 08. 01. | 3,70 % |
1992. 09. 01. | 2,30 % |
1992. 10. 01. | 3,00 % |
1992. 11. 01. | 5,30 % |
1992. 12. 01. | 8,60 % |
1993. 01. 01. | 7,10 % |
1993. 02. 01. | 0,50 % |
1993. 03. 01. | 4,40 % |
1993. 04. 01. | 5,10 % |
1993. 05. 01. | 2,80 % |
1993. 06. 01. | 2,10 % |
1993. 07. 01. | 2,50 % |
1993. 08. 01. | 2,00 % |
1993. 09. 01. | 5,00 % |
1993. 10. 01. | 1,80 % |
1993. 11. 01. | 4,90 % |
1993. 12. 01. | 1,40 % |
1994. 01. 01. | 7,90 % |
1994. 02. 01. | 4,30 % |
1994. 03. 01. | 4,10 % |
1994. 04. 01. | 14,50 % |
1994. 06. 01. | 2,50 % |
1994. 07. 01. | 0,70 % |
1994. 12. 01. | 1,20 % |
1995. 01. 01. | 7,30 % |
1995. 02. 01. | 3,80 % |
1995. 04. 01. | 8,40 % |
1995. 05. 01. | 5,40 % |
1995. 06. 01. | 8,40 % |
1995. 07. 01. | 2,60 % |
1995. 08. 01. | 5,50 % |
1995. 09. 01. | 8,10 % |
1995. 10. 01. | 14,20 % |
1995. 11. 01. | 12,50 % |
1995. 12. 01. | 6,40 % |
1996. 03. 01. | 23,60 % |
1996. 05. 01. | 4,30 % |
1996. 06. 01. | 4,50 % |
1996. 07. 01. | 6,20 % |
1996. 08. 01. | 1,50 % |
1996. 09. 01. | 0,30 % |
1997. 03. 01. | 3,80 % |
1997. 08. 01. | 1,10 % |
1997. 11. 01. | 1,20 % |
1997. 12. 01. | 9,50 % |
1998. 01. 01. | 15,20 % |
1998. 02. 01. | 21,80 % |
1998. 03. 01. | 14,40 % |
1998. 04. 01. | 15,90 % |
1998. 05. 01. | 6,93 % |
1998. 06. 01. | 2,33 % |
1998. 07. 01. | 1,84 % |
1998. 08. 01. | 4,33 % |
1998. 09. 01. | 9,47 % |
1998. 10. 01. | 0,87 % |
1998. 11. 01. | 0,75 % |
1998. 12. 01. | 2,88 % |
1999. 02. 01. | 4,38 % |
1999. 03. 01. | 2,64 % |
1999. 04. 01. | 8,97 % |
1999. 05. 01. | 8,20 % |
1999. 06. 01. | 7,38 % |
1999. 07. 01. | 4,85 % |
1999. 08. 01. | 2,78 % |
1999. 09. 01. | 2,29 % |
1999. 10. 01. | 8,15 % |
1999. 11. 01. | 18,54 % |
1999. 12. 01. | 5,48 % |
2000. 05. 01. | 8,92 % |
2000. 06. 01. | 8,48 % |
2000. 07. 01. | 6,57 % |
2000. 08. 01. | 10,60 % |
2000. 09. 01. | 8,94 % |
2000. 10. 01. | 9,31 % |
2000. 11. 01. | 0,24 % |
2001. 01. 01. | 9,55 % |
2001. 02. 01. | 20,91 % |
2001. 03. 01. | 22,97 % |
2001. 04. 01. | 16,35 % |
2001. 05. 01. | 10,03 % |
2001. 06. 01. | 8,60 % |
2001. 07. 01. | 5,46 % |
2001. 08. 01. | 5,42 % |
2001. 09. 01. | 6,48 % |
2001. 10. 01. | 1,93 % |
2001. 12. 01. | 9,21 % |
2002. 01. 01. | 19,38 % |
2002. 03. 01. | 8,26 % |
2002. 04. 01. | 22,61 % |
2002. 05. 01. | 2,83 % |
2002. 07. 01. | 4,98 % |
2002. 08. 01. | 4,49 % |
2002. 11. 01. | 5,41 % |
2002. 12. 01. | 10,06 % |
2003. 01. 01. | 0,55 % |
2003. 02. 01. | 12,89 % |
2003. 03. 01. | 19,57 % |
2003. 04. 01. | 10,86 % |
2003. 06. 01. | 7,23 % |
2003. 07. 01. | 7,47 % |
2003. 08. 01. | 9,94 % |
2003. 09. 01. | 24,12 % |
2003. 10. 01. | 23,33 % |
2003. 11. 01. | 2,55 % |
2003. 12. 01. | 3,34 % |
2004. 04. 01. | 3,04 % |
2004. 05. 01. | 27,43 % |
2004. 06. 01. | 22,33 % |
2004. 07. 01. | 18,56 % |
2004. 08. 01. | 15,72 % |
2004. 09. 01. | 12,09 % |
2004. 10. 01. | 10,71 % |
2004. 11. 01. | 28,26 % |
2004. 12. 01. | 19,72 % |
2005. 01. 01. | 7,96 % |
2005. 02. 01. | 15,79 % |
2005. 03. 01. | 18,76 % |
2005. 04. 01. | 14,41 % |
2005. 05. 01. | 18,52 % |
2005. 06. 01. | 15,24 % |
2005. 07. 01. | 21,26 % |
2005. 08. 01. | 20,10 % |
2005. 09. 01. | 21,03 % |
2005. 10. 01. | 15,65 % |
2005. 11. 01. | 12,71 % |
2005. 12. 01. | 2,06 % |
2006. 01. 01. | 4,91 % |
2006. 02. 01. | 19,98 % |
2006. 03. 01. | 10,66 % |
2006. 04. 01. | 10,99 % |
2006. 05. 01. | 16,00 % |
2006. 06. 01. | 20,81 % |
2006. 07. 01. | 13,15 % |
2006. 08. 01. | 8,97 % |
2006. 09. 01. | 7,15 % |
2006. 10. 01. | 4,56 % |
2006. 11. 01. | 10,17 % |
2006. 12. 01. | 2,59 % |
2007. 01. 01. | 4,72 % |
2007. 02. 01. | 3,77 % |
2007. 03. 01. | 8,68 % |
2007. 04. 01. | 9,43 % |
2007. 05. 01. | 5,18 % |
2007. 06. 01. | 5,82 % |
2007. 07. 01. | 5,22 % |
2007. 08. 01. | 8,58 % |
2007. 09. 01. | 7,63 % |
2007. 10. 01. | 7,34 % |
2007. 11. 01. | 4,54 % |
2008. 01. 01. | 9,29 % |
2008. 02. 01. | 3,84 % |
2008. 03. 01. | 3,75 % |
2008. 04. 01. | 5,03 % |
2008. 05. 01. | 3,09 % |
2009. 08. 01. | 1,30 % |
2009. 10. 01. | 5,47 % |
2009. 11. 01. | 0,32 % |
2009. 12. 01. | 7,06 % |
2010. 01. 01. | 10,89 % |
2010. 02. 01. | 6,35 % |
2010. 03. 01. | 12,21 % |
2010. 04. 01. | 31,97 % |
2010. 05. 01. | 6,83 % |
2010. 06. 01. | 4,95 % |
2010. 07. 01. | 6,19 % |
2010. 09. 01. | 10,50 % |
2010. 10. 01. | 13,77 % |
2010. 11. 01. | 11,67 % |
2010. 12. 01. | 20,51 % |
2011. 01. 01. | 17,38 % |
2011. 02. 01. | 15,50 % |
2011. 03. 01. | 21,62 % |
2011. 05. 01. | 6,40 % |
2011. 06. 01. | 6,28 % |
2011. 07. 01. | 8,77 % |
2011. 08. 01. | 17,91 % |
2011. 09. 01. | 3,51 % |
2011. 12. 01. | 0,65 % |
2012. 01. 01. | 1,29 % |
2012. 02. 01. | 6,96 % |
2012. 05. 01. | 0,66 % |
2012. 07. 01. | 0,07 % |
2012. 09. 01. | 2,52 % |
2012. 10. 01. | 2,77 % |
2012. 11. 01. | 7,06 % |
2012. 12. 01. | 1,94 % |
2013. 01. 01. | 5,32 % |
2013. 02. 01. | 3,84 % |
2013. 03. 01. | 7,29 % |
2013. 04. 01. | 7,26 % |
2013. 05. 01. | 5,02 % |
2013. 06. 01. | 6,79 % |
2013. 07. 01. | 4,22 % |
2013. 08. 01. | 4,44 % |
2013. 09. 01. | 11,47 % |
2013. 10. 01. | 4,76 % |
2013. 11. 01. | 2,93 % |
2013. 12. 01. | 11,30 % |
2014. 01. 01. | 3,70 % |
2014. 02. 01. | 2,01 % |
2014. 04. 01. | 3,48 % |
2014. 05. 01. | 2,50 % |
2014. 06. 01. | 1,05 % |
2014. 07. 01. | 1,64 % |
2014. 08. 01. | 6,29 % |
2014. 09. 01. | 5,10 % |
2014. 10. 01. | 4,06 % |
2014. 11. 01. | 7,32 % |
2014. 12. 01. | 2,34 % |
2015. 01. 01. | 2,85 % |
2015. 02. 01. | 3,17 % |
2015. 03. 01. | 7,28 % |
2015. 04. 01. | 7,89 % |
2015. 05. 01. | 7,20 % |
2015. 06. 01. | 5,57 % |
2015. 07. 01. | 2,60 % |
2015. 08. 01. | 6,99 % |
2015. 09. 01. | 2,10 % |
2015. 10. 01. | 5,78 % |
2015. 11. 01. | 4,68 % |
2015. 12. 01. | 1,99 % |
2016. 01. 01. | 7,44 % |
2016. 02. 01. | 2,42 % |
2016. 03. 01. | 7,65 % |
2016. 07. 01. | 1,73 % |
2016. 08. 01. | 0,53 % |
2016. 10. 01. | 1,44 % |
2016. 11. 01. | 3,94 % |
2017. 02. 01. | 0,37 % |
2017. 03. 01. | 1,38 % |
2017. 04. 01. | 5,97 % |
2017. 05. 01. | 6,88 % |
2017. 06. 01. | 7,17 % |
2017. 07. 01. | 15,45 % |
2017. 08. 01. | 11,70 % |
2017. 09. 01. | 10,01 % |
2017. 10. 01. | 9,85 % |
2017. 11. 01. | 1,56 % |
2017. 12. 01. | 5,00 % |
2018. 01. 01. | 12,54 % |
2018. 02. 01. | 4,36 % |
2018. 03. 01. | 2,62 % |
2018. 04. 01. | 10,05 % |
2018. 05. 01. | 4,05 % |
2018. 07. 01. | 1,11 % |
2018. 09. 01. | 3,14 % |
2018. 10. 01. | 9,03 % |
2018. 11. 01. | 6,89 % |
2019. 01. 01. | 4,78 % |
2019. 02. 01. | 1,70 % |
2019. 04. 01. | 3,51 % |
2019. 05. 01. | 11,85 % |
2019. 06. 01. | 7,74 % |
2019. 07. 01. | 1,88 % |
2019. 12. 01. | 5,03 % |
2020. 02. 01. | 0,86 % |
2020. 09. 01. | 3,74 % |
2020. 10. 01. | 1,35 % |
2020. 11. 01. | 7,14 % |
2020. 12. 01. | 8,50 % |
2021. 01. 01. | 3,85 % |
2021. 02. 01. | 4,77 % |
2021. 03. 01. | 22,58 % |
2021. 04. 01. | 73,65 % |
2021. 05. 01. | 33,07 % |
2021. 06. 01. | 24,00 % |
2021. 07. 01. | 4,56 % |
2021. 08. 01. | 19,30 % |
2021. 09. 01. | 7,58 % |
2021. 10. 01. | 5,33 % |
2021. 11. 01. | 5,96 % |
2021. 12. 01. | 5,36 % |
2022. 01. 01. | 8,92 % |
2022. 02. 01. | 12,18 % |
2022. 03. 01. | 26,29 % |
2022. 04. 01. | 14,91 % |
2022. 05. 01. | 19,41 % |
2022. 06. 01. | 11,59 % |
2023. 08. 01. | 0,26 % |
2023. 09. 01. | 2,36 % |
2023. 12. 01. | 3,06 % |
2024. 01. 01. | 1,84 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 01. 01. | 1,84 % |
2023. 12. 01. | 3,06 % |
2023. 09. 01. | 2,36 % |
2023. 08. 01. | 0,26 % |
2022. 06. 01. | 11,59 % |
2022. 05. 01. | 19,41 % |
2022. 04. 01. | 14,91 % |
2022. 03. 01. | 26,29 % |
2022. 02. 01. | 12,18 % |
2022. 01. 01. | 8,92 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇰 Áramtermelés | 7915 Gigawatt-hour | 7260 Gigawatt-hour | Havi |
🇵🇰 Cementgyártás | 3,405 Mió. Tonnes | 2,858 Mió. Tonnes | Havi |
🇵🇰 Ipari termelés | 2,04 % | 1,19 % | Havi |
🇵🇰 Ipari termelés hónapról hónapra | -9,35 % | -3,08 % | Havi |
🇵🇰 Készletváltozások | 655,421 milliárd PKR | 655,453 milliárd PKR | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.