Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Mexikó Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Mexikó-ban 81,8 %. A Kapacitáskihasználtság Mexikó-ban megnőtt 81,8 %-ra 2024. 07. 01.-án, miután 81,1 % volt 2024. 06. 01.-án. 2007. 01. 01.-től 2024. 08. 01.-ig az átlagos GDP Mexikó-ban 78,88 % volt. A rekordmagas értéket 2024. 04. 01. érte el 83,00 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 05. 01. rögzítették 52,60 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
2007. 01. 01. | 79,90 % |
2007. 02. 01. | 79,10 % |
2007. 03. 01. | 81,10 % |
2007. 04. 01. | 79,20 % |
2007. 05. 01. | 80,50 % |
2007. 06. 01. | 80,20 % |
2007. 07. 01. | 78,70 % |
2007. 08. 01. | 80,40 % |
2007. 09. 01. | 79,10 % |
2007. 10. 01. | 80,80 % |
2007. 11. 01. | 80,10 % |
2007. 12. 01. | 78,20 % |
2008. 01. 01. | 78,80 % |
2008. 02. 01. | 78,60 % |
2008. 03. 01. | 79,10 % |
2008. 04. 01. | 80,20 % |
2008. 05. 01. | 79,90 % |
2008. 06. 01. | 79,90 % |
2008. 07. 01. | 79,10 % |
2008. 08. 01. | 79,70 % |
2008. 09. 01. | 78,40 % |
2008. 10. 01. | 79,60 % |
2008. 11. 01. | 77,60 % |
2008. 12. 01. | 74,90 % |
2009. 01. 01. | 75,10 % |
2009. 02. 01. | 74,10 % |
2009. 03. 01. | 75,10 % |
2009. 04. 01. | 75,00 % |
2009. 05. 01. | 75,30 % |
2009. 06. 01. | 75,20 % |
2009. 07. 01. | 75,40 % |
2009. 08. 01. | 76,70 % |
2009. 09. 01. | 77,20 % |
2009. 10. 01. | 78,70 % |
2009. 11. 01. | 77,60 % |
2009. 12. 01. | 76,60 % |
2010. 01. 01. | 77,00 % |
2010. 02. 01. | 76,90 % |
2010. 03. 01. | 78,80 % |
2010. 04. 01. | 78,00 % |
2010. 05. 01. | 78,10 % |
2010. 06. 01. | 78,70 % |
2010. 07. 01. | 78,20 % |
2010. 08. 01. | 78,50 % |
2010. 09. 01. | 78,10 % |
2010. 10. 01. | 78,70 % |
2010. 11. 01. | 78,30 % |
2010. 12. 01. | 77,60 % |
2011. 01. 01. | 78,70 % |
2011. 02. 01. | 78,50 % |
2011. 03. 01. | 80,60 % |
2011. 04. 01. | 78,40 % |
2011. 05. 01. | 79,60 % |
2011. 06. 01. | 79,80 % |
2011. 07. 01. | 79,30 % |
2011. 08. 01. | 79,80 % |
2011. 09. 01. | 79,70 % |
2011. 10. 01. | 80,00 % |
2011. 11. 01. | 79,40 % |
2011. 12. 01. | 79,10 % |
2012. 01. 01. | 80,20 % |
2012. 02. 01. | 81,00 % |
2012. 03. 01. | 80,50 % |
2012. 04. 01. | 80,90 % |
2012. 05. 01. | 81,10 % |
2012. 06. 01. | 81,10 % |
2012. 07. 01. | 81,00 % |
2012. 08. 01. | 79,90 % |
2012. 09. 01. | 79,10 % |
2012. 10. 01. | 80,30 % |
2012. 11. 01. | 79,70 % |
2012. 12. 01. | 78,50 % |
2013. 01. 01. | 80,60 % |
2013. 02. 01. | 79,90 % |
2013. 03. 01. | 79,90 % |
2013. 04. 01. | 80,70 % |
2013. 05. 01. | 79,90 % |
2013. 06. 01. | 80,10 % |
2013. 07. 01. | 79,40 % |
2013. 08. 01. | 80,70 % |
2013. 09. 01. | 77,60 % |
2013. 10. 01. | 80,10 % |
2013. 11. 01. | 78,80 % |
2013. 12. 01. | 77,20 % |
2014. 01. 01. | 79,30 % |
2014. 02. 01. | 78,20 % |
2014. 03. 01. | 80,40 % |
2014. 04. 01. | 80,10 % |
2014. 05. 01. | 80,60 % |
2014. 06. 01. | 80,00 % |
2014. 07. 01. | 79,60 % |
2014. 08. 01. | 79,70 % |
2014. 09. 01. | 79,80 % |
2014. 10. 01. | 80,80 % |
2014. 11. 01. | 79,60 % |
2014. 12. 01. | 77,70 % |
2015. 01. 01. | 79,50 % |
2015. 02. 01. | 80,00 % |
2015. 03. 01. | 81,40 % |
2015. 04. 01. | 79,70 % |
2015. 05. 01. | 80,10 % |
2015. 06. 01. | 80,10 % |
2015. 07. 01. | 79,60 % |
2015. 08. 01. | 80,50 % |
2015. 09. 01. | 80,10 % |
2015. 10. 01. | 81,60 % |
2015. 11. 01. | 80,30 % |
2015. 12. 01. | 78,90 % |
2016. 01. 01. | 79,60 % |
2016. 02. 01. | 80,90 % |
2016. 03. 01. | 80,70 % |
2016. 04. 01. | 80,70 % |
2016. 05. 01. | 80,20 % |
2016. 06. 01. | 80,90 % |
2016. 07. 01. | 80,40 % |
2016. 08. 01. | 81,70 % |
2016. 09. 01. | 80,70 % |
2016. 10. 01. | 81,20 % |
2016. 11. 01. | 81,00 % |
2016. 12. 01. | 78,80 % |
2017. 01. 01. | 80,70 % |
2017. 02. 01. | 80,60 % |
2017. 03. 01. | 82,00 % |
2017. 04. 01. | 80,40 % |
2017. 05. 01. | 81,60 % |
2017. 06. 01. | 81,30 % |
2017. 07. 01. | 81,00 % |
2017. 08. 01. | 82,30 % |
2017. 09. 01. | 80,60 % |
2017. 10. 01. | 82,10 % |
2017. 11. 01. | 82,30 % |
2017. 12. 01. | 80,10 % |
2018. 01. 01. | 79,40 % |
2018. 02. 01. | 79,50 % |
2018. 03. 01. | 80,00 % |
2018. 04. 01. | 79,90 % |
2018. 05. 01. | 80,70 % |
2018. 06. 01. | 80,60 % |
2018. 07. 01. | 80,00 % |
2018. 08. 01. | 80,80 % |
2018. 09. 01. | 79,70 % |
2018. 10. 01. | 80,60 % |
2018. 11. 01. | 80,20 % |
2018. 12. 01. | 78,10 % |
2019. 01. 01. | 78,90 % |
2019. 02. 01. | 79,20 % |
2019. 03. 01. | 79,90 % |
2019. 04. 01. | 79,40 % |
2019. 05. 01. | 80,10 % |
2019. 06. 01. | 79,40 % |
2019. 07. 01. | 80,30 % |
2019. 08. 01. | 79,50 % |
2019. 09. 01. | 78,70 % |
2019. 10. 01. | 79,30 % |
2019. 11. 01. | 78,60 % |
2019. 12. 01. | 77,00 % |
2020. 01. 01. | 79,00 % |
2020. 02. 01. | 78,70 % |
2020. 03. 01. | 78,40 % |
2020. 04. 01. | 53,40 % |
2020. 05. 01. | 52,60 % |
2020. 06. 01. | 66,20 % |
2020. 07. 01. | 71,40 % |
2020. 08. 01. | 71,60 % |
2020. 09. 01. | 74,60 % |
2020. 10. 01. | 76,30 % |
2020. 11. 01. | 75,00 % |
2020. 12. 01. | 75,50 % |
2021. 01. 01. | 74,90 % |
2021. 02. 01. | 74,50 % |
2021. 03. 01. | 79,00 % |
2021. 04. 01. | 76,80 % |
2021. 05. 01. | 77,10 % |
2021. 06. 01. | 77,60 % |
2021. 07. 01. | 77,40 % |
2021. 08. 01. | 76,50 % |
2021. 09. 01. | 76,10 % |
2021. 10. 01. | 76,70 % |
2021. 11. 01. | 78,10 % |
2021. 12. 01. | 78,60 % |
2022. 01. 01. | 78,20 % |
2022. 02. 01. | 78,70 % |
2022. 03. 01. | 82,00 % |
2022. 04. 01. | 79,20 % |
2022. 05. 01. | 80,30 % |
2022. 06. 01. | 79,90 % |
2022. 07. 01. | 79,40 % |
2022. 08. 01. | 80,50 % |
2022. 09. 01. | 79,90 % |
2022. 10. 01. | 79,90 % |
2022. 11. 01. | 79,70 % |
2022. 12. 01. | 79,00 % |
2023. 01. 01. | 79,80 % |
2023. 02. 01. | 78,80 % |
2023. 03. 01. | 80,50 % |
2023. 04. 01. | 78,10 % |
2023. 05. 01. | 79,90 % |
2023. 06. 01. | 79,00 % |
2023. 07. 01. | 77,90 % |
2023. 08. 01. | 78,00 % |
2023. 09. 01. | 78,70 % |
2023. 10. 01. | 78,40 % |
2023. 11. 01. | 77,70 % |
2023. 12. 01. | 75,40 % |
2024. 01. 01. | 82,80 % |
2024. 02. 01. | 82,50 % |
2024. 03. 01. | 79,60 % |
2024. 04. 01. | 83,00 % |
2024. 05. 01. | 82,80 % |
2024. 06. 01. | 81,10 % |
2024. 07. 01. | 81,80 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 07. 01. | 81,8 % |
2024. 06. 01. | 81,1 % |
2024. 05. 01. | 82,8 % |
2024. 04. 01. | 83 % |
2024. 03. 01. | 79,6 % |
2024. 02. 01. | 82,5 % |
2024. 01. 01. | 82,8 % |
2023. 12. 01. | 75,4 % |
2023. 11. 01. | 77,7 % |
2023. 10. 01. | 78,4 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇽 Aranytermelés | 5117 Kg | 5305 Kg | Havi |
🇲🇽 Autógyártás | 365 574 Units | 358 575 Units | Havi |
🇲🇽 Bányászati termelés | -1,2 % | -0,3 % | Havi |
🇲🇽 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 51,1 points | 51,2 points | Havi |
🇲🇽 Gyártási termelés | 0,1 % | 1,6 % | Havi |
🇲🇽 Ipari termelés | -0,9 % | 2,2 % | Havi |
🇲🇽 Ipari termelés hónapról hónapra | -0,5 % | 0,5 % | Havi |
🇲🇽 Járműbejegyzések | 50 501 Units | 57 912 Units | Havi |
🇲🇽 Készletváltozások | 66,466 milliárd MXN | 55,292 milliárd MXN | Negyedév |
🇲🇽 Magánbefektetések | 18,1 % | 3 % | Havi |
🇲🇽 Összetett korai jelző | 101,473 points | 101,366 points | Havi |
🇲🇽 Teljes járműértékesítés | 53 069 Units | 50 767 Units | Havi |
🇲🇽 Üzleti hangulat | 53 points | 53,7 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.