Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇧🇷

Brazília Acélgyártás

Árfolyam

2,6 Mió. Tonnes
Változás +/-
-100 000 Tonnes
Változás %
-3,77 %

Az Acélgyártás jelenlegi értéke Brazília-ban 2,6 Mió. Tonnes. Az Acélgyártás Brazília-ban csökkent 2,6 Mió. Tonnes-ra 2024. 05. 01.-én, miután 2024. 04. 01.-én 2,7 Mió. Tonnes volt. 1980. 01. 01.-tól 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Brazília-ban 2,29 Mió. Tonnes volt. A minden idők legmagasabb értékét 2011. 05. 01.-én érték el 3,27 Mió. Tonnes-val, míg a legalacsonyabb értéket 1983. 02. 01.-én rögzítették 918 000,00 Tonnes-val.

Forrás: World Steel Association

Acélgyártás

  • Max

Acélgyártás

Acélgyártás Története

DátumÉrték
2024. 05. 01.2,6 Mió. Tonnes
2024. 04. 01.2,7 Mió. Tonnes
2024. 03. 01.2,8 Mió. Tonnes
2024. 02. 01.2,8 Mió. Tonnes
2024. 01. 01.2,5 Mió. Tonnes
2023. 12. 01.2,5 Mió. Tonnes
2023. 11. 01.2,7 Mió. Tonnes
2023. 10. 01.2,6 Mió. Tonnes
2023. 09. 01.2,6 Mió. Tonnes
2023. 08. 01.2,7 Mió. Tonnes
1
2
3
4
5
...
54

Hasonló makrogazdasági mutatók Acélgyártás-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇧🇷
Autógyártás
259 613 Units246 721 UnitsHavi
🇧🇷
Bányászati termelés
5,6 %-0,4 %Havi
🇧🇷
Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI)
52,5 points52,1 pointsHavi
🇧🇷
Gyártási termelés
1,7 %7,3 %Havi
🇧🇷
Ipari termelés
3,2 %-1,1 %Havi
🇧🇷
Ipari termelés hónapról hónapra
0,1 %-1,4 %Havi
🇧🇷
Járműbejegyzések
237 382 Units241 336 UnitsHavi
🇧🇷
Kapacitáskihasználtság
79,5 %79,5 %Havi
🇧🇷
Készletváltozások
15,329 milliárd BRL29,242 milliárd BRLNegyedév
🇧🇷
Kisvállalkozások hangulatindexe
49,3 points49,7 pointsHavi
🇧🇷
Korai jelző
-0,4 %1,4 %Havi
🇧🇷
Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI)
55,2 points52,9 pointsHavi
🇧🇷
Összetett korai jelző
102,095 points102,042 pointsHavi
🇧🇷
Szolgáltatások PMI
55,8 points54,2 pointsHavi
🇧🇷
Teljes járműértékesítés
178 047 Units163 799 UnitsHavi
🇧🇷
Üzleti hangulat
51,4 points52,2 pointsHavi

Mi a(z) Acélgyártás?

Acéltermelés Az acéltermelés, amely a világ gazdaságainak alapvető ágazata, jelentős szerepet játszik a makroökonómiai folyamatokban. Az acélipar, beleértve a kohászatot és a kapcsolódó gyártási tevékenységeket, elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztésekhez, az ipari termeléshez és a technológiai innovációhoz. Az eulerpool makrogazdasági adatbázis segítségével mélyrehatóan elemezhetjük a globális és nemzeti szintű acéltermelési trendeket, amely lehetővé teszi a gazdasági elemzők, befektetők és üzleti döntéshozók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az acélgyártás során használt alapanyagok, például a vasérc, a szén és a mészkő, mind hozzájárulnak a végtermék minőségéhez és mennyiségéhez. Az acélgyártási eljárások két fő típusra oszthatók: az elsődleges acélgyártás (nagykohók és közvetlen redukció) és a másodlagos acélgyártás (elektromos ívkemencék). Az elsődleges acélgyártás során vasércből és kokszból állítanak elő nyersacélt, míg a másodlagos acélgyártás során újrahasznosított acélhulladékból készül acél. A globális acéltermelés központjai közé tartozik Kína, India, az Egyesült Államok és az Európai Unió. Kína messze a legnagyobb acéltermelő ország, termelése az összes globális acéltermelés több mint felét teszi ki. Az európai acélipar jelentős modernizációs és környezetvédelmi kihívásokkal néz szembe, amelyek kihatnak a termelési költségekre és a piaci versenyképességre. Az acéltermelés és annak gazdasági hatásai széles körű következményekkel járnak. Az acélipar az egyik legnagyobb munkaadó ágazat, és sok ezer embernek biztosít megélhetést világszerte. Az acéltermelés növekedése, illetve csökkenése közvetlen hatással van az összes kapcsolódó iparágra, beleértve az autóipart, az építőipart és a gépipart. Az acélgyártás jelentős energiafogyasztó ágazat, ezért a globális acélpiac alakulását jelentős mértékben befolyásolják az energiaárak és az energiapolitikai változások. Az acéliparban a karbonsemlegességre való törekvés egyre inkább előtérbe kerül, ami új technológiák alkalmazását igényli. Ezek közé tartoznak a hidrogénalapú acélgyártási eljárások és a megújuló energiaforrások integrációja az ipari folyamatokba. A makrogazdasági környezet változásai kihatnak az acélpiacra. A gazdasági növekedés, az építőipari beruházások és az ipari termelés mind-mind meghatározó tényezők az acélkereslet szempontjából. A gazdasági visszaesések, mint például a 2008-as pénzügyi válság, jelentős mértékben visszavetették az acélkeresletet, míg a gazdasági fellendülés időszakaiban az acélpiac is gyors növekedést mutatott. Eulerpool, mint professzionális makrogazdasági adatplatform, különös figyelmet fordít az acéltermelési adatokra és azok elemzésére. Az oldalunkon elérhető acéltermelési statisztikák és trendek segítségével könnyedén nyomon követhetők az iparágat érintő változások. Az adatokat használhatják közgazdászok, piaci elemzők és vállalati döntéshozók a piaci stratégiák kialakításában és a gazdasági előrejelzések pontosításában. Az acéltermelés globális szintű változásai következtében az iparág folyamatosan alkalmazkodik a piaci igényekhez és a technológiai újdonságokhoz. Az újrahasznosítás egyre fontosabb szerepet játszik az acélgyártásban, hozzájárulva a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez. Az újrahasznosított acélhulladék felhasználásával csökkenthető az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, ami különösen fontos a jelenlegi klímaváltozás elleni küzdelemben. Az acélipar nemzetközi kereskedelmének szabályozása is kiemelt jelentőséggel bír. A vámok, kvóták és kereskedelmi egyezmények nagymértékben befolyásolják az acélkereskedelem volumeneit és árait. Az acélpiaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a szabályozási változásokhoz, hogy versenyképesek maradhassanak a nemzetközi piacon. Összességében az acéltermelés és az acélipar kulcsszerepet játszik a globális gazdaságban. Az acéltermelési adatok és trendek elemzése elengedhetetlen a gazdasági döntéshozók számára. Az eulerpool makrogazdasági adatbázisában megtalálható átfogó acélpiaci adatelemzések segítenek megérteni az iparág dinamikáját és a gazdasági változások hatásait. Az acéltermelési adatok folyamatos nyomon követése lehetőséget nyújt az ipari szereplők számára, hogy időben reagáljanak a piaci változásokra és fenntartható növekedési stratégiákat dolgozzanak ki.