Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Üzbegisztán Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Üzbegisztán országban 14 %. A Kamatláb Üzbegisztán országban 14 %-re csökkent 2024. 06. 01. napján, miután 2024. 04. 01. napján 14 % volt. 1994. 05. 02. és 2024. 06. 13. között az átlagos GDP Üzbegisztán országban 28,02 % volt. A csúcsértéket 1995. 03. 20. napon érték el 300,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2015. 01. 01. napon rögzítették 9,00 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1994. 05. 01. | 150,00 % |
1994. 06. 01. | 150,00 % |
1994. 07. 01. | 150,00 % |
1994. 08. 01. | 150,00 % |
1994. 09. 01. | 150,00 % |
1994. 10. 01. | 225,00 % |
1994. 11. 01. | 225,00 % |
1994. 12. 01. | 225,00 % |
1995. 01. 01. | 225,00 % |
1995. 02. 01. | 250,00 % |
1995. 03. 01. | 266,67 % |
1995. 04. 01. | 300,00 % |
1995. 05. 01. | 300,00 % |
1995. 06. 01. | 300,00 % |
1995. 07. 01. | 120,00 % |
1995. 08. 01. | 84,00 % |
1995. 09. 01. | 84,00 % |
1995. 10. 01. | 84,00 % |
1995. 11. 01. | 84,00 % |
1995. 12. 01. | 84,00 % |
1996. 01. 01. | 84,00 % |
1996. 02. 01. | 84,00 % |
1996. 03. 01. | 84,00 % |
1996. 04. 01. | 84,00 % |
1996. 05. 01. | 84,00 % |
1996. 06. 01. | 84,00 % |
1996. 07. 01. | 60,00 % |
1996. 08. 01. | 48,00 % |
1996. 09. 01. | 48,00 % |
1996. 10. 01. | 48,00 % |
1996. 11. 01. | 48,00 % |
1996. 12. 01. | 48,00 % |
1997. 01. 01. | 39,60 % |
1997. 02. 01. | 39,60 % |
1997. 03. 01. | 39,60 % |
1997. 04. 01. | 39,60 % |
1997. 05. 01. | 39,60 % |
1997. 06. 01. | 39,60 % |
1997. 07. 01. | 39,60 % |
1997. 08. 01. | 39,60 % |
1997. 09. 01. | 39,60 % |
1997. 10. 01. | 39,60 % |
1997. 11. 01. | 30,00 % |
1997. 12. 01. | 30,00 % |
1998. 01. 01. | 36,00 % |
1998. 02. 01. | 36,00 % |
1998. 03. 01. | 36,00 % |
1998. 04. 01. | 36,00 % |
1998. 05. 01. | 36,00 % |
1998. 06. 01. | 36,00 % |
1998. 07. 01. | 36,00 % |
1998. 08. 01. | 36,00 % |
1998. 09. 01. | 36,00 % |
1998. 10. 01. | 36,00 % |
1998. 11. 01. | 36,00 % |
1998. 12. 01. | 36,00 % |
1999. 01. 01. | 36,00 % |
1999. 02. 01. | 36,00 % |
1999. 03. 01. | 36,00 % |
1999. 04. 01. | 36,00 % |
1999. 05. 01. | 36,00 % |
1999. 06. 01. | 36,00 % |
1999. 07. 01. | 36,00 % |
1999. 08. 01. | 36,00 % |
1999. 09. 01. | 36,00 % |
1999. 10. 01. | 36,00 % |
1999. 11. 01. | 36,00 % |
1999. 12. 01. | 36,00 % |
2000. 01. 01. | 36,00 % |
2000. 02. 01. | 36,00 % |
2000. 03. 01. | 36,00 % |
2000. 04. 01. | 30,00 % |
2000. 05. 01. | 28,80 % |
2000. 06. 01. | 27,60 % |
2000. 07. 01. | 24,00 % |
2000. 08. 01. | 24,00 % |
2000. 09. 01. | 24,00 % |
2000. 10. 01. | 24,00 % |
2000. 11. 01. | 24,00 % |
2000. 12. 01. | 24,00 % |
2001. 01. 01. | 24,00 % |
2001. 02. 01. | 24,00 % |
2001. 03. 01. | 24,00 % |
2001. 04. 01. | 24,00 % |
2001. 05. 01. | 24,00 % |
2001. 06. 01. | 24,00 % |
2001. 07. 01. | 24,00 % |
2001. 08. 01. | 24,00 % |
2001. 09. 01. | 24,00 % |
2001. 10. 01. | 24,00 % |
2001. 11. 01. | 24,00 % |
2001. 12. 01. | 24,00 % |
2002. 01. 01. | 30,00 % |
2002. 02. 01. | 30,00 % |
2002. 03. 01. | 30,00 % |
2002. 04. 01. | 30,00 % |
2002. 05. 01. | 30,00 % |
2002. 06. 01. | 30,00 % |
2002. 07. 01. | 30,00 % |
2002. 08. 01. | 30,00 % |
2002. 09. 01. | 30,00 % |
2002. 10. 01. | 30,00 % |
2002. 11. 01. | 30,00 % |
2002. 12. 01. | 30,00 % |
2003. 01. 01. | 30,00 % |
2003. 02. 01. | 30,00 % |
2003. 03. 01. | 30,00 % |
2003. 04. 01. | 30,00 % |
2003. 05. 01. | 30,00 % |
2003. 06. 01. | 30,00 % |
2003. 07. 01. | 27,00 % |
2003. 08. 01. | 24,00 % |
2003. 09. 01. | 22,00 % |
2003. 10. 01. | 20,00 % |
2003. 11. 01. | 20,00 % |
2003. 12. 01. | 20,00 % |
2004. 01. 01. | 20,00 % |
2004. 02. 01. | 20,00 % |
2004. 03. 01. | 20,00 % |
2004. 04. 01. | 20,00 % |
2004. 05. 01. | 20,00 % |
2004. 06. 01. | 20,00 % |
2004. 07. 01. | 19,00 % |
2004. 08. 01. | 18,00 % |
2004. 09. 01. | 18,00 % |
2004. 10. 01. | 18,00 % |
2004. 11. 01. | 18,00 % |
2004. 12. 01. | 17,00 % |
2005. 01. 01. | 16,00 % |
2005. 02. 01. | 16,00 % |
2005. 03. 01. | 16,00 % |
2005. 04. 01. | 16,00 % |
2005. 05. 01. | 16,00 % |
2005. 06. 01. | 16,00 % |
2005. 07. 01. | 16,00 % |
2005. 08. 01. | 16,00 % |
2005. 09. 01. | 16,00 % |
2005. 10. 01. | 16,00 % |
2005. 11. 01. | 16,00 % |
2005. 12. 01. | 16,00 % |
2006. 01. 01. | 16,00 % |
2006. 02. 01. | 16,00 % |
2006. 03. 01. | 16,00 % |
2006. 04. 01. | 16,00 % |
2006. 05. 01. | 16,00 % |
2006. 06. 01. | 16,00 % |
2006. 07. 01. | 15,00 % |
2006. 08. 01. | 14,00 % |
2006. 09. 01. | 14,00 % |
2006. 10. 01. | 14,00 % |
2006. 11. 01. | 14,00 % |
2006. 12. 01. | 14,00 % |
2007. 01. 01. | 14,00 % |
2007. 02. 01. | 14,00 % |
2007. 03. 01. | 14,00 % |
2007. 04. 01. | 14,00 % |
2007. 05. 01. | 14,00 % |
2007. 06. 01. | 14,00 % |
2007. 07. 01. | 14,00 % |
2007. 08. 01. | 14,00 % |
2007. 09. 01. | 14,00 % |
2007. 10. 01. | 14,00 % |
2007. 11. 01. | 14,00 % |
2007. 12. 01. | 14,00 % |
2008. 01. 01. | 14,00 % |
2008. 02. 01. | 14,00 % |
2008. 03. 01. | 14,00 % |
2008. 04. 01. | 14,00 % |
2008. 05. 01. | 14,00 % |
2008. 06. 01. | 14,00 % |
2008. 07. 01. | 14,00 % |
2008. 08. 01. | 14,00 % |
2008. 09. 01. | 14,00 % |
2008. 10. 01. | 14,00 % |
2008. 11. 01. | 14,00 % |
2008. 12. 01. | 14,00 % |
2009. 01. 01. | 14,00 % |
2009. 02. 01. | 14,00 % |
2009. 03. 01. | 14,00 % |
2009. 04. 01. | 14,00 % |
2009. 05. 01. | 14,00 % |
2009. 06. 01. | 14,00 % |
2009. 07. 01. | 14,00 % |
2009. 08. 01. | 14,00 % |
2009. 09. 01. | 14,00 % |
2009. 10. 01. | 14,00 % |
2009. 11. 01. | 14,00 % |
2009. 12. 01. | 14,00 % |
2010. 01. 01. | 14,00 % |
2010. 02. 01. | 14,00 % |
2010. 03. 01. | 14,00 % |
2010. 04. 01. | 14,00 % |
2010. 05. 01. | 14,00 % |
2010. 06. 01. | 14,00 % |
2010. 07. 01. | 14,00 % |
2010. 08. 01. | 14,00 % |
2010. 09. 01. | 14,00 % |
2010. 10. 01. | 14,00 % |
2010. 11. 01. | 14,00 % |
2010. 12. 01. | 14,00 % |
2011. 01. 01. | 12,00 % |
2011. 02. 01. | 12,00 % |
2011. 03. 01. | 12,00 % |
2011. 04. 01. | 12,00 % |
2011. 05. 01. | 12,00 % |
2011. 06. 01. | 12,00 % |
2011. 07. 01. | 12,00 % |
2011. 08. 01. | 12,00 % |
2011. 09. 01. | 12,00 % |
2011. 10. 01. | 12,00 % |
2011. 11. 01. | 12,00 % |
2011. 12. 01. | 12,00 % |
2012. 01. 01. | 12,00 % |
2012. 02. 01. | 12,00 % |
2012. 03. 01. | 12,00 % |
2012. 04. 01. | 12,00 % |
2012. 05. 01. | 12,00 % |
2012. 06. 01. | 12,00 % |
2012. 07. 01. | 12,00 % |
2012. 08. 01. | 12,00 % |
2012. 09. 01. | 12,00 % |
2012. 10. 01. | 12,00 % |
2012. 11. 01. | 12,00 % |
2012. 12. 01. | 12,00 % |
2013. 01. 01. | 12,00 % |
2013. 02. 01. | 12,00 % |
2013. 03. 01. | 12,00 % |
2013. 04. 01. | 12,00 % |
2013. 05. 01. | 12,00 % |
2013. 06. 01. | 12,00 % |
2013. 07. 01. | 12,00 % |
2013. 08. 01. | 12,00 % |
2013. 09. 01. | 12,00 % |
2013. 10. 01. | 12,00 % |
2013. 11. 01. | 12,00 % |
2013. 12. 01. | 12,00 % |
2014. 01. 01. | 11,00 % |
2014. 02. 01. | 10,00 % |
2014. 03. 01. | 10,00 % |
2014. 04. 01. | 10,00 % |
2014. 05. 01. | 10,00 % |
2014. 06. 01. | 10,00 % |
2014. 07. 01. | 10,00 % |
2014. 08. 01. | 10,00 % |
2014. 09. 01. | 10,00 % |
2014. 10. 01. | 10,00 % |
2014. 11. 01. | 10,00 % |
2014. 12. 01. | 10,00 % |
2015. 01. 01. | 9,00 % |
2015. 02. 01. | 9,00 % |
2015. 03. 01. | 9,00 % |
2015. 04. 01. | 9,00 % |
2015. 05. 01. | 9,00 % |
2015. 06. 01. | 9,00 % |
2015. 07. 01. | 9,00 % |
2015. 08. 01. | 9,00 % |
2015. 09. 01. | 9,00 % |
2015. 10. 01. | 9,00 % |
2015. 11. 01. | 9,00 % |
2015. 12. 01. | 9,00 % |
2016. 01. 01. | 9,00 % |
2016. 02. 01. | 9,00 % |
2016. 03. 01. | 9,00 % |
2016. 04. 01. | 9,00 % |
2016. 05. 01. | 9,00 % |
2016. 06. 01. | 9,00 % |
2016. 07. 01. | 9,00 % |
2016. 08. 01. | 9,00 % |
2016. 09. 01. | 9,00 % |
2016. 10. 01. | 9,00 % |
2016. 11. 01. | 9,00 % |
2016. 12. 01. | 9,00 % |
2017. 01. 01. | 9,00 % |
2017. 02. 01. | 9,00 % |
2017. 03. 01. | 9,00 % |
2017. 04. 01. | 9,00 % |
2017. 05. 01. | 9,00 % |
2017. 06. 01. | 11,50 % |
2017. 07. 01. | 14,00 % |
2017. 08. 01. | 14,00 % |
2017. 09. 01. | 14,00 % |
2017. 10. 01. | 14,00 % |
2017. 11. 01. | 14,00 % |
2017. 12. 01. | 14,00 % |
2018. 01. 01. | 14,00 % |
2018. 02. 01. | 14,00 % |
2018. 03. 01. | 14,00 % |
2018. 04. 01. | 14,00 % |
2018. 05. 01. | 14,00 % |
2018. 06. 01. | 14,00 % |
2018. 07. 01. | 14,00 % |
2018. 08. 01. | 14,00 % |
2018. 09. 01. | 15,00 % |
2018. 10. 01. | 16,00 % |
2018. 11. 01. | 16,00 % |
2018. 12. 01. | 16,00 % |
2019. 01. 01. | 16,00 % |
2019. 02. 01. | 16,00 % |
2019. 03. 01. | 16,00 % |
2019. 04. 01. | 16,00 % |
2019. 05. 01. | 16,00 % |
2019. 06. 01. | 16,00 % |
2019. 07. 01. | 16,00 % |
2019. 08. 01. | 16,00 % |
2019. 09. 01. | 16,00 % |
2019. 10. 01. | 16,00 % |
2019. 11. 01. | 16,00 % |
2019. 12. 01. | 16,00 % |
2020. 01. 01. | 16,00 % |
2020. 02. 01. | 16,00 % |
2020. 03. 01. | 16,00 % |
2020. 04. 01. | 15,50 % |
2020. 05. 01. | 15,00 % |
2020. 06. 01. | 15,00 % |
2020. 07. 01. | 15,00 % |
2020. 08. 01. | 15,00 % |
2020. 09. 01. | 14,50 % |
2020. 10. 01. | 14,00 % |
2020. 11. 01. | 14,00 % |
2020. 12. 01. | 14,00 % |
2021. 01. 01. | 14,00 % |
2021. 02. 01. | 14,00 % |
2021. 03. 01. | 14,00 % |
2021. 04. 01. | 14,00 % |
2021. 05. 01. | 14,00 % |
2021. 06. 01. | 14,00 % |
2021. 07. 01. | 14,00 % |
2021. 08. 01. | 14,00 % |
2021. 09. 01. | 14,00 % |
2021. 10. 01. | 14,00 % |
2021. 11. 01. | 14,00 % |
2021. 12. 01. | 14,00 % |
2022. 01. 01. | 14,00 % |
2022. 02. 01. | 14,00 % |
2022. 03. 01. | 15,50 % |
2022. 04. 01. | 17,00 % |
2022. 05. 01. | 17,00 % |
2022. 06. 01. | 16,50 % |
2022. 07. 01. | 15,50 % |
2022. 08. 01. | 15,00 % |
2022. 09. 01. | 15,00 % |
2022. 10. 01. | 15,00 % |
2022. 11. 01. | 15,00 % |
2022. 12. 01. | 15,00 % |
2023. 01. 01. | 15,00 % |
2023. 02. 01. | 15,00 % |
2023. 03. 01. | 14,50 % |
2023. 04. 01. | 14,00 % |
2023. 05. 01. | 14,00 % |
2023. 06. 01. | 14,00 % |
2023. 07. 01. | 14,00 % |
2023. 08. 01. | 14,00 % |
2023. 09. 01. | 14,00 % |
2023. 10. 01. | 14,00 % |
2023. 11. 01. | 14,00 % |
2023. 12. 01. | 14,00 % |
2024. 01. 01. | 14,00 % |
2024. 02. 01. | 14,00 % |
2024. 03. 01. | 14,00 % |
2024. 04. 01. | 14,00 % |
2024. 06. 01. | 14,00 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 14 % |
2024. 04. 01. | 14 % |
2024. 03. 01. | 14 % |
2024. 02. 01. | 14 % |
2024. 01. 01. | 14 % |
2023. 12. 01. | 14 % |
2023. 11. 01. | 14 % |
2023. 10. 01. | 14 % |
2023. 09. 01. | 14 % |
2023. 08. 01. | 14 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇺🇿 Befizetési kamatláb | 19,3 % | 18,3 % | Havi |
🇺🇿 Devizatartalékok | 36,634 milliárd USD | 35,108 milliárd USD | Havi |
🇺🇿 Hitelkamatláb | 23,5 % | 23,2 % | Havi |
Üzbegisztánban a kamatdöntéseket az Üzbegisztán Központi Bankja hozza meg. A hivatalos kamatláb a refinanszírozási ráta.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.