Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Portugália Foglalkoztatási változás
Árfolyam
A Portugália jelenlegi Foglalkoztatási változás értéke 0,1 %. A Portugália Foglalkoztatási változás 2023. 09. 01.-án/-én 0,1 %-ra/-re csökkent, miután 2023. 06. 01.-án/-én 0,6 % volt. 1995. 06. 01.-tól/-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Portugália-ban/-ben 0,11 % volt. A történelmi csúcsot 2021. 06. 01.-án/-én 2,10 %-val/-vel érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án/-én -3,30 % érték el.
Foglalkoztatási változás ·
Max
Foglalkoztatottsági változás | |
---|---|
1995. 06. 01. | 0,30 % |
1995. 12. 01. | 0,70 % |
1996. 03. 01. | 0,30 % |
1996. 06. 01. | 0,50 % |
1996. 09. 01. | 0,90 % |
1996. 12. 01. | 0,10 % |
1997. 03. 01. | 0,70 % |
1997. 06. 01. | 0,60 % |
1997. 09. 01. | 1,20 % |
1997. 12. 01. | 0,80 % |
1998. 03. 01. | 0,60 % |
1998. 06. 01. | 1,20 % |
1998. 12. 01. | 0,80 % |
1999. 03. 01. | 0,40 % |
1999. 06. 01. | 0,50 % |
1999. 09. 01. | 0,20 % |
1999. 12. 01. | 0,40 % |
2000. 03. 01. | 0,80 % |
2000. 06. 01. | 0,40 % |
2000. 09. 01. | 0,80 % |
2000. 12. 01. | 0,50 % |
2001. 03. 01. | 0,50 % |
2001. 06. 01. | 0,20 % |
2001. 09. 01. | 0,30 % |
2001. 12. 01. | 0,40 % |
2002. 03. 01. | 0,10 % |
2002. 06. 01. | 0,20 % |
2003. 03. 01. | 0,20 % |
2004. 12. 01. | 0,10 % |
2005. 06. 01. | 0,10 % |
2005. 12. 01. | 0,20 % |
2006. 03. 01. | 0,20 % |
2006. 06. 01. | 0,40 % |
2007. 03. 01. | 0,20 % |
2007. 09. 01. | 0,90 % |
2008. 03. 01. | 0,30 % |
2008. 06. 01. | 0,10 % |
2009. 12. 01. | 0,10 % |
2010. 03. 01. | 0,30 % |
2011. 03. 01. | 0,20 % |
2013. 06. 01. | 0,50 % |
2013. 09. 01. | 1,00 % |
2014. 03. 01. | 0,10 % |
2014. 06. 01. | 0,40 % |
2014. 09. 01. | 1,30 % |
2015. 03. 01. | 0,90 % |
2015. 06. 01. | 0,80 % |
2015. 12. 01. | 0,40 % |
2016. 03. 01. | 0,10 % |
2016. 06. 01. | 0,60 % |
2016. 09. 01. | 1,10 % |
2016. 12. 01. | 0,50 % |
2017. 03. 01. | 1,00 % |
2017. 06. 01. | 1,00 % |
2017. 09. 01. | 0,50 % |
2017. 12. 01. | 0,70 % |
2018. 03. 01. | 0,90 % |
2018. 06. 01. | 0,10 % |
2018. 09. 01. | 0,40 % |
2018. 12. 01. | 0,40 % |
2019. 03. 01. | 0,30 % |
2019. 09. 01. | 0,20 % |
2020. 09. 01. | 1,30 % |
2020. 12. 01. | 2,00 % |
2021. 06. 01. | 2,10 % |
2021. 09. 01. | 0,80 % |
2021. 12. 01. | 0,30 % |
2022. 03. 01. | 0,70 % |
2022. 09. 01. | 0,30 % |
2023. 03. 01. | 0,60 % |
2023. 06. 01. | 0,60 % |
2023. 09. 01. | 0,10 % |
Foglalkoztatási változás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 0,1 % |
2023. 06. 01. | 0,6 % |
2023. 03. 01. | 0,6 % |
2022. 09. 01. | 0,3 % |
2022. 03. 01. | 0,7 % |
2021. 12. 01. | 0,3 % |
2021. 09. 01. | 0,8 % |
2021. 06. 01. | 2,1 % |
2020. 12. 01. | 2 % |
2020. 09. 01. | 1,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Foglalkoztatási változás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇹 Állásajánlatok | 10 073 | 9924 | Havi |
🇵🇹 Állásajánlatok aránya | 1,2 % | 1,3 % | Negyedév |
🇵🇹 Bérek | 1049 EUR/Month | 1046 EUR/Month | Negyedév |
🇵🇹 Bérnövekedés | 5,5 % | 5,9 % | Havi |
🇵🇹 Foglalkoztatási ráta | 56,9 % | 57,4 % | Negyedév |
🇵🇹 Foglalkoztatottak | 5,009 Mió. | 5,029 Mió. | Havi |
🇵🇹 Gyártási bérek | 132,61 points | 177,36 points | Havi |
🇵🇹 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 2,3 % | 2,4 % | Negyedév |
🇵🇹 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 22,9 % | 23,3 % | Havi |
🇵🇹 Minimálbérek | 956,67 EUR/Month | 956,67 EUR/Month | Negyedév |
🇵🇹 Munkaerőköltségek | 127,926 points | 143,73 points | Negyedév |
🇵🇹 Munkanélküli személyek | 340 500 | 338 000 | Havi |
🇵🇹 Munkanélküliség változása | -8068 persons | -6285 persons | Havi |
🇵🇹 Munkanélküliségi ráta | 6,7 % | 6,5 % | Havi |
🇵🇹 Munkavállalási arány | 61 % | 61,1 % | Negyedév |
🇵🇹 Népesség | 10,64 Mió. | 10,517 Mió. | Évente |
🇵🇹 Női nyugdíjkorhatár | 66,33 Years | 66,33 Years | Évente |
🇵🇹 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 66,33 Years | 66,33 Years | Évente |
🇵🇹 Részmunkaidő | 400 600 | 409 100 | Negyedév |
🇵🇹 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 4,58 Mió. | 4,606 Mió. | Negyedév |
🇵🇹 Termelékenység | 113,257 points | 111,947 points | Negyedév |
Portugáliában a foglalkoztatás változása arra utal, hogy negyedévente hogyan változik a fizetett vagy nyereségért dolgozó, illetve az ingyenes családi munkát végző személyek száma. Az becslések magukban foglalják mind a teljes munkaidős, mind a részmunkaidős foglalkoztatást.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Foglalkoztatási változás?
Munkanélküliség, foglalkoztatottság és az ehhez kapcsolódó gazdasági mutatók egyre növekvő fontosságú területei minden nemzetgazdaságnak. A foglalkoztatási változás, mint makrogazdasági mutató, az állások számának változását jelenti egy adott időszakban, és ez az adat az eulerpool.com weboldalán is elérhető részletes elemzésekkel, grafikonokkal és további statisztikai információkkal együtt. Ez a leírás részletesen bemutatja a foglalkoztatási változás jelentőségét, méréseit és „Health of Economy” (a gazdaság egészségének) indikátoraként való szerepét a modern gazdaságban. A foglalkoztatási változás elsődleges indikátora a gazdaság egészségének, mivel közvetlen összefüggésben áll a fogyasztói kereslettel, az adóbevételekkel és a szociális kiadásokkal. Ha egy gazdaságban növekszik a foglalkoztatottság, az általában azt jelenti, hogy a vállalatok több munkaerőt igényelnek a megnövekedett termelési igények kielégítésére, ami pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést. A foglalkoztatási változás nyomon követése ugyancsak segítséget nyújt a kormányzatok, a vállalkozások és a befektetők számára a gazdasági stratégia kialakításában. A foglalkoztatási változás mérésének számos módszere létezik, és ezek közül a legelterjedtebb a munkaügyi statisztikák készítése, amelyek havonta, negyedévente vagy évente kerülnek kiadásra. Ezek a statisztikák különböző forrásokból származhatnak, például munkaügyi hivatalok, adóhatóságok és vállalati jelentések alapján. Az államok általában a havonta közzétett munkaügyi jelentéseket használják elsődleges adatforrásként, melyek tartalmazzák az alkalmazottak számát, a munkanélküliségi rátát, a részmunkaidős és teljes munkaidős foglalkoztatás adatait, valamint az iparági bontást is. Az elemzések során a foglalkoztatás változásának különböző aspektusait vizsgálják, ilyenek például a szektoriális eltolódások, az iparági trendek és a demográfiai változások. Például egy ország gazdaságában az innovatív technológiák bevezetésével egyes iparágak szárnyalni kezdenek, míg más hagyományos ágazatok hanyatlásnak indulhatnak, ami hatással van a foglalkoztatási mutatókra. Az ilyen elemzések fontosak ahhoz, hogy a szakpolitikák meghatározása során figyelembe vehessék a munkaerőpiacon végbemenő strukturális változásokat. A foglalkoztatási mutatók közvetlen hatással vannak a háztartások életszínvonalára is. A magasabb foglalkoztatási ráta magasabb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, ami növekvő fogyasztói keresletet jelent a termékek és szolgáltatások iránt. Ez viszont pozitív hatással van a gazdaság általános növekedésére. Másrészről, a növekvő munkanélküliség csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami visszafogja a fogyasztást és negatívan hat a gazdasági növekedésre. A foglalkoztatás változása körüli figyelemre méltó különbségek regionális szinteken is jelentkezhetnek. Egyes régiók, amelyek gazdasági növekedése számottevő az erőforrások szempontjából vagy stratégiai elhelyezkedésük miatt, magasabb foglalkoztatási szinteket tapasztalhatnak. Ezzel szemben a gazdaságilag gyengébb régiókban alacsonyabb foglalkoztatási ráta és magasabb munkanélküliségi arány jellemző. Ezen regionális különbségek elemzése hozzájárulhat ahhoz, hogy célzott szakpolitikákat dolgozzanak ki a regionális gazdasági egyensúlytalanságok kezelésére. Az eulerpool.com oldalán a látogatók hozzáférhetnek átfogó foglalkoztatási változási adatokhoz, amelyek segítik a piaci elemzőket, kutatókat és befektetőket abban, hogy megértsék a gazdaság dinamikáját. A weboldal különböző interaktív eszközöket kínál, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy saját analitikákat készítsenek, és következtetéseket vonjanak le a trendekből és a jövőbeli kilátásokból. Nemzetközi összehasonlításban a foglalkoztatási adatok elemzése segíthet megérteni, hogy egy adott ország hogyan teljesít a globális gazdasági kontextusban. Az országok közötti különbségek feltárása és elemzése révén szakpolitikák kidolgozására nyílik lehetőség, amelyek célja a versenyképesség növelése és a munkaerőpiaci rugalmasság javítása. Ezenfelül, a nemzeti foglalkoztatási stratégiák és a globális ekonomi dinamika közötti kapcsolatok megértése is kiemelt jelentőséggel bír. A foglalkoztatási változás mutatói szorosan összefüggnek más makroökonómiai mutatókkal, mint például a GDP növekedés, az infláció, a fogyasztói bizalom és a termelékenység. Azon gazdaságok, amelyek növekvő foglalkoztatottságot tapasztalnak, általában növekedés orientált politikákat követnek és kedvező üzleti környezetet biztosítanak a vállalkozások számára. Ezek a mutatók szintén fontosak a központi bankok számára a monetáris politika kialakításában, hiszen az alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatottság az inflációs nyomást is növelheti, amit a jegybankok kezelni kívánnak. Összegzésül, a foglalkoztatási változás makrogazdasági mutató nemcsak a gazdaság jelenlegi állapotának megértésében nyújt értékes információkat, hanem a jövőbeli gazdasági kilátások előrejelzésében is kulcsszerepet játszik. Az eulerpool.com átfogó és pontos foglalkoztatási adatai nélkülözhetetlen eszközök azok számára, akik mélyreható elemzéseket kívánnak végezni és stratégiáikat az adatokra alapozva kívánják kialakítani. Az efféle adatok alapján meghozott döntések nemcsak a gazdasági növekedést ösztönözhetik, hanem hozzájárulhatnak a társadalmi jólét hosszú távú biztosításához is.