Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Norvégia Költségvetési kiadások
Árfolyam
A Norvégia jelenlegi Költségvetési kiadások értéke 457,634 milliárd NOK. A Norvégia Költségvetési kiadások 2023. 12. 01.-kor 457,634 milliárd NOK-ra nőtt, miután 2023. 09. 01.-kor 398,217 milliárd NOK volt. 1991. 03. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Norvégia-ban 215,15 milliárd NOK volt. A minden idők legmagasabb értéke 2024. 03. 01.-kor 512,81 milliárd NOK volt, míg a legalacsonyabb értéket 1991. 03. 01.-kor rögzítették, amely 74,48 milliárd NOK volt.
Költségvetési kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1991. 03. 01. | 74,48 milliárd NOK |
1991. 06. 01. | 95,58 milliárd NOK |
1991. 09. 01. | 79,04 milliárd NOK |
1991. 12. 01. | 92,75 milliárd NOK |
1992. 03. 01. | 88,53 milliárd NOK |
1992. 06. 01. | 89,08 milliárd NOK |
1992. 09. 01. | 83,49 milliárd NOK |
1992. 12. 01. | 95,14 milliárd NOK |
1993. 03. 01. | 98,84 milliárd NOK |
1993. 06. 01. | 90,22 milliárd NOK |
1993. 09. 01. | 86,45 milliárd NOK |
1993. 12. 01. | 98,16 milliárd NOK |
1994. 03. 01. | 103,02 milliárd NOK |
1994. 06. 01. | 92,46 milliárd NOK |
1994. 09. 01. | 88,10 milliárd NOK |
1994. 12. 01. | 98,82 milliárd NOK |
1995. 03. 01. | 101,48 milliárd NOK |
1995. 06. 01. | 91,61 milliárd NOK |
1995. 09. 01. | 85,40 milliárd NOK |
1995. 12. 01. | 100,38 milliárd NOK |
1996. 03. 01. | 101,34 milliárd NOK |
1996. 06. 01. | 88,26 milliárd NOK |
1996. 09. 01. | 94,84 milliárd NOK |
1996. 12. 01. | 101,33 milliárd NOK |
1997. 03. 01. | 103,32 milliárd NOK |
1997. 06. 01. | 103,37 milliárd NOK |
1997. 09. 01. | 94,52 milliárd NOK |
1997. 12. 01. | 110,26 milliárd NOK |
1998. 03. 01. | 111,29 milliárd NOK |
1998. 06. 01. | 110,23 milliárd NOK |
1998. 09. 01. | 102,47 milliárd NOK |
1998. 12. 01. | 119,76 milliárd NOK |
1999. 03. 01. | 124,25 milliárd NOK |
1999. 06. 01. | 111,75 milliárd NOK |
1999. 09. 01. | 104,76 milliárd NOK |
1999. 12. 01. | 126,24 milliárd NOK |
2000. 03. 01. | 121,44 milliárd NOK |
2000. 06. 01. | 121,39 milliárd NOK |
2000. 09. 01. | 107,96 milliárd NOK |
2000. 12. 01. | 139,42 milliárd NOK |
2001. 03. 01. | 128,69 milliárd NOK |
2001. 06. 01. | 128,21 milliárd NOK |
2001. 09. 01. | 124,04 milliárd NOK |
2001. 12. 01. | 135,90 milliárd NOK |
2002. 03. 01. | 157,68 milliárd NOK |
2002. 06. 01. | 140,72 milliárd NOK |
2002. 09. 01. | 132,03 milliárd NOK |
2002. 12. 01. | 153,80 milliárd NOK |
2003. 03. 01. | 146,75 milliárd NOK |
2003. 06. 01. | 153,39 milliárd NOK |
2003. 09. 01. | 133,21 milliárd NOK |
2003. 12. 01. | 159,34 milliárd NOK |
2004. 03. 01. | 159,78 milliárd NOK |
2004. 06. 01. | 159,32 milliárd NOK |
2004. 09. 01. | 141,87 milliárd NOK |
2004. 12. 01. | 161,28 milliárd NOK |
2005. 03. 01. | 160,85 milliárd NOK |
2005. 06. 01. | 167,24 milliárd NOK |
2005. 09. 01. | 158,25 milliárd NOK |
2005. 12. 01. | 163,72 milliárd NOK |
2006. 03. 01. | 165,70 milliárd NOK |
2006. 06. 01. | 185,67 milliárd NOK |
2006. 09. 01. | 148,69 milliárd NOK |
2006. 12. 01. | 183,48 milliárd NOK |
2007. 03. 01. | 178,93 milliárd NOK |
2007. 06. 01. | 182,61 milliárd NOK |
2007. 09. 01. | 158,46 milliárd NOK |
2007. 12. 01. | 195,08 milliárd NOK |
2008. 03. 01. | 182,28 milliárd NOK |
2008. 06. 01. | 205,77 milliárd NOK |
2008. 09. 01. | 182,00 milliárd NOK |
2008. 12. 01. | 208,52 milliárd NOK |
2009. 03. 01. | 221,45 milliárd NOK |
2009. 06. 01. | 225,86 milliárd NOK |
2009. 09. 01. | 199,45 milliárd NOK |
2009. 12. 01. | 221,90 milliárd NOK |
2010. 03. 01. | 225,03 milliárd NOK |
2010. 06. 01. | 231,02 milliárd NOK |
2010. 09. 01. | 205,83 milliárd NOK |
2010. 12. 01. | 230,99 milliárd NOK |
2011. 03. 01. | 236,64 milliárd NOK |
2011. 06. 01. | 246,68 milliárd NOK |
2011. 09. 01. | 229,54 milliárd NOK |
2011. 12. 01. | 239,26 milliárd NOK |
2012. 03. 01. | 258,21 milliárd NOK |
2012. 06. 01. | 261,02 milliárd NOK |
2012. 09. 01. | 224,42 milliárd NOK |
2012. 12. 01. | 252,49 milliárd NOK |
2013. 03. 01. | 271,44 milliárd NOK |
2013. 06. 01. | 266,61 milliárd NOK |
2013. 09. 01. | 248,16 milliárd NOK |
2013. 12. 01. | 276,92 milliárd NOK |
2014. 03. 01. | 276,96 milliárd NOK |
2014. 06. 01. | 299,13 milliárd NOK |
2014. 09. 01. | 255,75 milliárd NOK |
2014. 12. 01. | 295,26 milliárd NOK |
2015. 03. 01. | 303,31 milliárd NOK |
2015. 06. 01. | 308,35 milliárd NOK |
2015. 09. 01. | 270,62 milliárd NOK |
2015. 12. 01. | 312,19 milliárd NOK |
2016. 03. 01. | 307,88 milliárd NOK |
2016. 06. 01. | 332,96 milliárd NOK |
2016. 09. 01. | 290,99 milliárd NOK |
2016. 12. 01. | 314,27 milliárd NOK |
2017. 03. 01. | 341,83 milliárd NOK |
2017. 06. 01. | 337,21 milliárd NOK |
2017. 09. 01. | 286,86 milliárd NOK |
2017. 12. 01. | 314,97 milliárd NOK |
2018. 03. 01. | 345,91 milliárd NOK |
2018. 06. 01. | 338,26 milliárd NOK |
2018. 09. 01. | 294,05 milliárd NOK |
2018. 12. 01. | 339,93 milliárd NOK |
2019. 03. 01. | 356,95 milliárd NOK |
2019. 06. 01. | 350,18 milliárd NOK |
2019. 09. 01. | 322,56 milliárd NOK |
2019. 12. 01. | 348,43 milliárd NOK |
2020. 03. 01. | 383,88 milliárd NOK |
2020. 06. 01. | 412,22 milliárd NOK |
2020. 09. 01. | 360,85 milliárd NOK |
2020. 12. 01. | 395,58 milliárd NOK |
2021. 03. 01. | 436,64 milliárd NOK |
2021. 06. 01. | 392,34 milliárd NOK |
2021. 09. 01. | 356,45 milliárd NOK |
2021. 12. 01. | 398,75 milliárd NOK |
2022. 03. 01. | 432,57 milliárd NOK |
2022. 06. 01. | 430,88 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 375,42 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 427,07 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 481,17 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 469,78 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 398,22 milliárd NOK |
2023. 12. 01. | 457,63 milliárd NOK |
Költségvetési kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 457,634 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 398,217 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 469,781 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 481,166 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 427,074 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 375,42 milliárd NOK |
2022. 06. 01. | 430,879 milliárd NOK |
2022. 03. 01. | 432,567 milliárd NOK |
2021. 12. 01. | 398,75 milliárd NOK |
2021. 09. 01. | 356,449 milliárd NOK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Költségvetési kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇴 Államadósság | 708,529 milliárd NOK | 796,757 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 államháztartás | 16,3 % of GDP | 25,6 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Állami bevételek | 566,575 milliárd NOK | 637,274 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Állami kiadások | 258,801 milliárd NOK | 257,409 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 44,3 % of GDP | 36,5 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Az államháztartás értéke | 53,762 milliárd NOK | 179,64 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 46,4 % of GDP | 38,3 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Katonai kiadások | 8,669 milliárd USD | 8,698 milliárd USD | Évente |
🇳🇴 Korrupciós index | 84 Points | 84 Points | Évente |
🇳🇴 Korrupciós rangsor | 4 | 4 | Évente |
🇳🇴 Menekültügyi kérelmek | 330 persons | 320 persons | Havi |
A fiskális kiadás a kormányzati kiadások összegére utal, ideértve az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, a beruházásokat, valamint az átruházott kifizetéseket, mint például a szociális biztonság és a munkanélküli juttatások. A fiskális kiadások a kormányzati költségvetési egyenleg számításának részét képezik.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Költségvetési kiadások?
A költségvetési kiadások, mint a makrogazdasági kategória, kiemelten fontosak az állami pénzügyek és a gazdaság politikai irányainak megértésében. Az eulerpool weboldalon a felhasználók pontos és részletes makrogazdasági adatokat találhatnak, amelyek lehetővé teszik a költségvetési politika és a gazdasági növekedés összefüggéseinek mélyreható elemzését. Az alábbiakban részletes bemutatót nyújtunk a "Költségvetési Kiadások" témaköréről magyar nyelven, amely segítségével megérthetők ennek a kategóriának a különféle aspektusai és azok jelentősége. A költségvetési kiadások kifejezés olyan kiadásokat jelöl, amelyeket az állam különböző területeken valósít meg, beleértve az oktatást, egészségügyet, közlekedési infrastruktúrát, honvédelmet, szociális juttatásokat és még sok más fontos közcélt. Az államháztartás kiadásai közvetlen hatással vannak az ország gazdasági növekedésére, a foglalkoztatottsági mutatókra és az inflációra, ezért azok megfelelő tervezése és végrehajtása kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Az állami kiadások forrásainak származása első sorban az adók és egyéb állami bevételek begyűjtéséből adódik, de bizonyos esetekben hitelfelvétel is hozzájárulhat a kiadások finanszírozásához. A költségvetés tervezése során a kormány meghatározza, milyen célokra fordítják a beszedett forrásokat az adott pénzügyi évben. A költségvetési kiadások tervezése és elosztása azonban számos kihívást jelenthet, mivel figyelembe kell venni az aktuális gazdasági körülményeket, a lakossági igényeket, valamint a hosszú távú gazdasági célokat is. A költségvetési kiadások nagysága és szerkezete országonként és időszakonként változó lehet, függően a gazdasági helyzettől, politikai döntésektől és egyéb külső tényezőktől. Az országok gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja az államháztartás kiadásait, mivel egy gazdasági krízis vagy recesszió során az államnak gyakran kell növelnie kiadásait a gazdaság élénkítése érdekében. Ilyen időkben a fiskális expanzió politikáját alkalmazhatják, amely során az állam célzott kiadásokat hajt végre az infrastruktúra fejlesztésére, a munkahelyteremtésre és a lakossági fogyasztás ösztönzésére. Az állami kiadások másik fontos aspektusa a multiplikátor hatás, amely azon keresztül fejti ki hatását, hogy az állami kiadások növekedése vitathatatlanul megnövelheti a gazdaság termelésének és jövedelmeinek összegét. Például, egy nagy volumenű közlekedési infrastruktúra projekt nem csak az építőipari foglalkoztatottságot növelheti, hanem közvetetten hatással lehet a szolgáltatási szektorokra és a hosszú távú gazdasági termelékenységre is. A költségvetési kiadások másik lényeges eleme a közszolgáltatások finanszírozása. Az államháztartás által biztosított egészségügy, oktatás, közbiztonság és más közszolgáltatások olyan alapvető elemei a társadalom működésének, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosság jólétének és a gazdasági teljesítményének fenntartásához. Az ilyen típusú kiadások hosszú távú pozitív hatásai gyakran meghaladják a közvetlen gazdasági költségeket, mivel hozzájárulnak a társadalmi tőke növekedéséhez és a humántőke fejlesztéséhez. Természetesen a költségvetési kiadások növekedésének vannak korlátai és mellékhatásai is. Az államháztartási hiány növekedése az államadósság növekedését vonhatja maga után, amely hosszú távon pénzügyi terhet jelenthet az állam számára, és csökkentheti a jövőbeli költségvetési rugalmasságot. Emellett az állami kiadások túlzott növekedése inflációs nyomást is generálhat, ami káros hatással lehet a gazdaság stabilitására. Az optimális költségvetési politika kialakítása során a kormányoknak mérlegelniük kell az államháztartási kiadások növekedésének előnyeit és hátrányait, valamint figyelembe kell venniük a gazdasági ciklusok hatásait és a fiskális stabilitás fenntartásának szükségességét. Az eulerpool oldalán elérhető adatok segítségével a felhasználók átfogó képet kaphatnak az egyes országok költségvetési kiadásairól, azok szerkezetéről, és a gazdasági mutatókra gyakorolt hatásokról. Ezen információk birtokában könnyebb a költségvetési politikák elemzése és összehasonlítása. Összefoglalva, a költségvetési kiadások makrogazdasági kategóriája átfogó és komplex terület, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az állami pénzügyek, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét területén. A költségvetési kiadások tervezése és végrehajtása során a döntéshozóknak számos tényezőt kell figyelembe venniük, beleértve a gazdasági helyzetet, politikai célkitűzéseket és a lakosság igényeit. Az eulerpool weboldalon elérhető részletes makrogazdasági adatok és elemzések jelentős segítséget nyújtanak a költségvetési politika megértésében és a gazdasági hatások elemzésében.