Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Katar Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból
Árfolyam
A Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból jelenlegi értéke Katar országban 18,86 milliárd QAR. A Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból Katar országban 18,86 milliárd QAR-ra növekedett 2023. 06. 01. napon, miután 2023. 03. 01. napon 18,819 milliárd QAR volt. 2011. 03. 01. és 2023. 09. 01. között az átlagos GDP Katar-ban 16,41 milliárd QAR volt. A mindenkori csúcsot 2018. 06. 01. napon érték el 23,72 milliárd QAR-val, míg a legalacsonyabb értéket 2011. 06. 01. napon rögzítették 7,31 milliárd QAR-val.
Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból ·
Max
Építőipari BIP | |
---|---|
2011. 03. 01. | 7,68 milliárd QAR |
2011. 06. 01. | 7,31 milliárd QAR |
2011. 09. 01. | 7,42 milliárd QAR |
2011. 12. 01. | 7,39 milliárd QAR |
2012. 03. 01. | 8,16 milliárd QAR |
2012. 06. 01. | 7,91 milliárd QAR |
2012. 09. 01. | 8,10 milliárd QAR |
2012. 12. 01. | 8,27 milliárd QAR |
2013. 03. 01. | 9,86 milliárd QAR |
2013. 06. 01. | 9,56 milliárd QAR |
2013. 09. 01. | 9,76 milliárd QAR |
2013. 12. 01. | 10,13 milliárd QAR |
2014. 03. 01. | 12,30 milliárd QAR |
2014. 06. 01. | 11,40 milliárd QAR |
2014. 09. 01. | 12,10 milliárd QAR |
2014. 12. 01. | 12,49 milliárd QAR |
2015. 03. 01. | 14,10 milliárd QAR |
2015. 06. 01. | 13,44 milliárd QAR |
2015. 09. 01. | 14,56 milliárd QAR |
2015. 12. 01. | 14,80 milliárd QAR |
2016. 03. 01. | 16,01 milliárd QAR |
2016. 06. 01. | 17,47 milliárd QAR |
2016. 09. 01. | 19,37 milliárd QAR |
2016. 12. 01. | 20,05 milliárd QAR |
2017. 03. 01. | 21,22 milliárd QAR |
2017. 06. 01. | 20,61 milliárd QAR |
2017. 09. 01. | 22,56 milliárd QAR |
2017. 12. 01. | 23,35 milliárd QAR |
2018. 03. 01. | 22,74 milliárd QAR |
2018. 06. 01. | 23,72 milliárd QAR |
2018. 09. 01. | 22,22 milliárd QAR |
2018. 12. 01. | 23,53 milliárd QAR |
2019. 03. 01. | 20,97 milliárd QAR |
2019. 06. 01. | 19,62 milliárd QAR |
2019. 09. 01. | 20,11 milliárd QAR |
2019. 12. 01. | 20,51 milliárd QAR |
2020. 03. 01. | 20,36 milliárd QAR |
2020. 06. 01. | 19,02 milliárd QAR |
2020. 09. 01. | 19,21 milliárd QAR |
2020. 12. 01. | 19,55 milliárd QAR |
2021. 03. 01. | 19,67 milliárd QAR |
2021. 06. 01. | 19,13 milliárd QAR |
2021. 09. 01. | 20,12 milliárd QAR |
2021. 12. 01. | 20,47 milliárd QAR |
2022. 03. 01. | 21,50 milliárd QAR |
2022. 06. 01. | 19,25 milliárd QAR |
2022. 09. 01. | 21,03 milliárd QAR |
2022. 12. 01. | 18,54 milliárd QAR |
2023. 03. 01. | 18,82 milliárd QAR |
2023. 06. 01. | 18,86 milliárd QAR |
Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 06. 01. | 18,86 milliárd QAR |
2023. 03. 01. | 18,819 milliárd QAR |
2022. 12. 01. | 18,536 milliárd QAR |
2022. 09. 01. | 21,034 milliárd QAR |
2022. 06. 01. | 19,245 milliárd QAR |
2022. 03. 01. | 21,497 milliárd QAR |
2021. 12. 01. | 20,469 milliárd QAR |
2021. 09. 01. | 20,124 milliárd QAR |
2021. 06. 01. | 19,131 milliárd QAR |
2021. 03. 01. | 19,673 milliárd QAR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇶🇦 Állandó árakon számított GDP | 177,334 milliárd QAR | 170,479 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Bányászati GDP | 65,876 milliárd QAR | 65,374 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 BIP | 235,77 milliárd USD | 179,73 milliárd USD | Évente |
🇶🇦 Bruttoberuházások | 53,657 milliárd QAR | 69,662 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Egy főre jutó GDP | 63 428,36 USD | 61 022,5 USD | Évente |
🇶🇦 Éves GDP-növekedési ráta | 1,22 % | 1 % | Negyedév |
🇶🇦 GDP-növekedési ráta | 4 % | 0,5 % | Negyedév |
🇶🇦 Gyártási BIP | 14,14 milliárd QAR | 13,536 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Közlekedési ágazat GDP-je | 6,994 milliárd QAR | 6,638 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Közszférából származó BIP | 14,211 milliárd QAR | 14,501 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Mezőgazdasági GDP | 498 Mió. QAR | 506 Mió. QAR | Negyedév |
🇶🇦 SZGYF a szolgáltatásokból | 14,672 milliárd QAR | 13,251 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték (BIP) a közműszektorbán | 1,687 milliárd QAR | 1,424 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP | 113 157,23 USD | 108 865,14 USD | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Bruttó hazai termék (GDP) az építőiparból?
A „GDP from Construction” - az építőiparból származó bruttó hazai termék - kulcsfontosságú mutatója a nemzetgazdaság teljesítményének és helyzetének. Az Eulerpool weboldal, amely különféle makrogazdasági adatokat közöl, jelentős hangsúlyt fektet ezen adatok részletes és precíz prezentálására. Az építőipar, amely számos alágazatot és különböző tevékenységeket foglal magában, nagy hatással van a gazdaságra, ezért az ebből származó GDP elemzése átfogó képet nyújt a gazdasági folyamatokról. Az építőipari GDP az ország infrastruktúrájának fejlődését és karbantartását tükrözi, beleértve az út-, híd-, épület- és más létesítmények építését és felújítását. Ez az adat nemcsak az építőipar teljesítményét mutatja be, hanem jelzi az iparágak közötti keresztkapcsolatokat is, hiszen az építőipar szoros kapcsolatban áll más gazdasági szektorokkal, például az ingatlanpiaccal, az energetikai ágazattal, valamint a nyersanyag- és munkaerő piacával. Az építőiparból származó GDP jelentőségét tovább növeli, hogy kiváló korai indikátorként szolgál a gazdasági ciklusok azonosításához. Amikor az építőipar növekedése ütemes, gyakran a gazdaság általános növekedésének előszele, míg az iparág visszaesése előre jelezheti a gazdasági problémákat. Az iparág fejlesztési projektekbe való nagy volumenű befektetései révén az építőipar gyakran katalizálja a gazdasági fellendülést. Az építőipar GDP-je nagymértékben függ az állami és magánszektor beruházásaitól. A kormányzati infrastrukturális projektek, mint például új úthálózatok, vasutak és közművek építése, jelentős lökést adhatnak az ágazatnak. Emellett a magánszektor beruházásai, különösen az ingatlanfejlesztési projektek, szintén komoly hatással vannak az építőipar teljesítményére. A gazdasági növekedés fellendítése érdekében számos ország kormánya ösztönző intézkedéseket, adókedvezményeket és alacsony kamatozású kölcsönöket kínál az építőipari vállalatok számára. Az építőiparból származó GDP számos egyéb tényező által is befolyásolt. A munkanélküliség mértéke és a munkaerő minősége kulcsfontosságú szerepet játszik az iparág termelékenységében. Magasabb munkanélküliségi ráták esetén több szakképzett és szakképzetlen munkást lehet mozgósítani az építési projektekhez, ami növelheti az iparág teljesítményét. Ezzel szemben, munkaerőhiány vagy alacsony képzettségi szint akadályozhatja a fejlődést. A technológiai fejlődés és innováció az építőipar GDP-jének növekedésében szintén jelentős szerepet játszik. Az új technológiák, mint például az épületinformációs modellezés (BIM), a robotika és az automatizáció, nagyban hozzájárulnak az építési folyamatok hatékonyságának növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. Az innováció az anyagok terén is fontos, például az új, tartós és környezetbarát építőanyagok használata tovább fokozhatja az építőipar versenyképességét és fenntarthatóságát. Az építőiparból származó GDP értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a szabályozási és környezetvédelmi normákat sem. Az építőipar gyakran szigorú jogszabályi keretek között működik, melyek célja a munkahelyi biztonság, az épületszerkezetek minősége és a környezetvédelem biztosítása. Ezek a normák, bár növelhetik a költségeket, hosszú távon fenntarthatóbb és biztonságosabb infrastruktúrát eredményezhetnek. A nemzetközi szinten is figyelembe vehető tendenciák szintén befolyásolják az építőiparból származó GDP-t. A globális gazdasági helyzet, a nyersanyagárak ingadozása, a nemzetközi kereskedelmi szabályozások és a politikai stabilitás mind jelentős hatással vannak az építőiparra. Az Eulerpool weboldalon megjelenített nemzetközi összehasonlítások segítségével a felhasználók átfogó képet kaphatnak a hazai építőipar versenyképességéről és helyzetéről. Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdései az építőipar GDP-jének jövőbeli növekedését is befolyásolják. A zöld építési technológiák, mint például a megújuló energiaforrások integrálása az épületekbe, nemcsak környezeti előnyökkel járnak, hanem hosszú távon gazdasági előnyöket is hozhatnak az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén. Az Eulerpool weboldalon megjelenített makrogazdasági adatok, beleértve az építőiparból származó GDP részletes elemzését, értékes információkat nyújtanak a döntéshozók, befektetők és gazdasági elemzők számára. Az adatok segítségével pontosabb prognózisokat készíthetnek, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak az építőipari projektekkel és beruházásokkal kapcsolatban. Összefoglalva, az építőiparból származó GDP átfogó elemzése elengedhetetlen a gazdasági folyamatok és tendenciák megértéséhez. Az építőipar teljesítménye szoros kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel, a munkaerőpiaci helyzettel, a technológiai fejlődéssel és a szabályozási környezettel. Az Eulerpool weboldal professzionális és részletes adatokat biztosít, hogy felhasználóink mindig naprakészek legyenek az építőipar és a nemzetgazdaság legfrissebb fejleményeivel kapcsolatban.