Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ghána Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Ghána országban 29 %. A Kamatláb Ghána országban 29 %-re csökkent 2024. 05. 01. napján, miután 2024. 04. 01. napján 29 % volt. 2000. 01. 31. és 2024. 05. 27. között az átlagos GDP Ghána országban 19,80 % volt. A csúcsértéket 2023. 07. 24. napon érték el 30,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2006. 12. 29. napon rögzítették 12,50 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
2000. 02. 01. | 27,00 % |
2000. 03. 01. | 27,00 % |
2000. 04. 01. | 27,00 % |
2000. 05. 01. | 27,00 % |
2000. 06. 01. | 27,00 % |
2000. 07. 01. | 27,00 % |
2000. 08. 01. | 27,00 % |
2000. 09. 01. | 27,00 % |
2000. 10. 01. | 27,00 % |
2000. 11. 01. | 27,00 % |
2000. 12. 01. | 27,00 % |
2001. 01. 01. | 27,00 % |
2001. 02. 01. | 27,00 % |
2001. 03. 01. | 27,00 % |
2001. 04. 01. | 27,00 % |
2001. 05. 01. | 27,00 % |
2001. 06. 01. | 27,00 % |
2001. 07. 01. | 27,00 % |
2001. 08. 01. | 27,00 % |
2001. 09. 01. | 27,00 % |
2001. 10. 01. | 27,00 % |
2001. 11. 01. | 27,00 % |
2001. 12. 01. | 27,00 % |
2002. 01. 01. | 27,00 % |
2002. 02. 01. | 27,00 % |
2002. 03. 01. | 24,50 % |
2002. 04. 01. | 24,50 % |
2002. 05. 01. | 24,50 % |
2002. 06. 01. | 24,50 % |
2002. 07. 01. | 24,50 % |
2002. 08. 01. | 24,50 % |
2002. 09. 01. | 24,50 % |
2002. 10. 01. | 24,50 % |
2002. 11. 01. | 24,50 % |
2002. 12. 01. | 24,50 % |
2003. 01. 01. | 25,50 % |
2003. 02. 01. | 25,50 % |
2003. 03. 01. | 27,50 % |
2003. 04. 01. | 27,50 % |
2003. 05. 01. | 27,50 % |
2003. 06. 01. | 27,50 % |
2003. 07. 01. | 26,00 % |
2003. 08. 01. | 26,00 % |
2003. 09. 01. | 26,00 % |
2003. 10. 01. | 24,00 % |
2003. 11. 01. | 24,00 % |
2003. 12. 01. | 21,50 % |
2004. 01. 01. | 21,50 % |
2004. 02. 01. | 20,00 % |
2004. 03. 01. | 20,00 % |
2004. 04. 01. | 20,00 % |
2004. 05. 01. | 18,50 % |
2004. 06. 01. | 18,50 % |
2004. 07. 01. | 18,50 % |
2004. 08. 01. | 18,50 % |
2004. 09. 01. | 18,50 % |
2004. 10. 01. | 18,50 % |
2004. 11. 01. | 18,50 % |
2004. 12. 01. | 18,50 % |
2005. 01. 01. | 18,50 % |
2005. 02. 01. | 18,50 % |
2005. 03. 01. | 18,50 % |
2005. 04. 01. | 18,50 % |
2005. 05. 01. | 16,50 % |
2005. 06. 01. | 16,50 % |
2005. 07. 01. | 16,50 % |
2005. 08. 01. | 16,50 % |
2005. 09. 01. | 15,50 % |
2005. 10. 01. | 15,50 % |
2005. 11. 01. | 15,50 % |
2005. 12. 01. | 15,50 % |
2006. 01. 01. | 14,50 % |
2006. 02. 01. | 14,50 % |
2006. 03. 01. | 14,50 % |
2006. 04. 01. | 14,50 % |
2006. 05. 01. | 14,50 % |
2006. 06. 01. | 14,50 % |
2006. 07. 01. | 14,50 % |
2006. 08. 01. | 14,50 % |
2006. 09. 01. | 14,50 % |
2006. 10. 01. | 14,50 % |
2006. 11. 01. | 14,50 % |
2006. 12. 01. | 12,50 % |
2007. 01. 01. | 12,50 % |
2007. 02. 01. | 12,50 % |
2007. 03. 01. | 12,50 % |
2007. 04. 01. | 12,50 % |
2007. 05. 01. | 12,50 % |
2007. 06. 01. | 12,50 % |
2007. 07. 01. | 12,50 % |
2007. 08. 01. | 12,50 % |
2007. 09. 01. | 12,50 % |
2007. 10. 01. | 12,50 % |
2007. 11. 01. | 13,50 % |
2007. 12. 01. | 13,50 % |
2008. 01. 01. | 13,50 % |
2008. 02. 01. | 13,50 % |
2008. 03. 01. | 14,25 % |
2008. 04. 01. | 14,25 % |
2008. 05. 01. | 16,00 % |
2008. 06. 01. | 16,00 % |
2008. 07. 01. | 17,00 % |
2008. 08. 01. | 17,00 % |
2008. 09. 01. | 17,00 % |
2008. 10. 01. | 17,00 % |
2008. 11. 01. | 17,00 % |
2008. 12. 01. | 17,00 % |
2009. 01. 01. | 17,00 % |
2009. 02. 01. | 18,50 % |
2009. 03. 01. | 18,50 % |
2009. 04. 01. | 18,50 % |
2009. 05. 01. | 18,50 % |
2009. 06. 01. | 18,50 % |
2009. 07. 01. | 18,50 % |
2009. 08. 01. | 18,50 % |
2009. 09. 01. | 18,50 % |
2009. 10. 01. | 18,50 % |
2009. 11. 01. | 18,00 % |
2009. 12. 01. | 18,00 % |
2010. 01. 01. | 18,00 % |
2010. 02. 01. | 16,00 % |
2010. 03. 01. | 16,00 % |
2010. 04. 01. | 15,00 % |
2010. 05. 01. | 15,00 % |
2010. 06. 01. | 15,00 % |
2010. 07. 01. | 13,50 % |
2010. 08. 01. | 13,50 % |
2010. 09. 01. | 13,50 % |
2010. 10. 01. | 13,50 % |
2010. 11. 01. | 13,50 % |
2010. 12. 01. | 13,50 % |
2011. 01. 01. | 13,50 % |
2011. 02. 01. | 13,50 % |
2011. 03. 01. | 13,50 % |
2011. 04. 01. | 13,50 % |
2011. 05. 01. | 13,00 % |
2011. 06. 01. | 13,00 % |
2011. 07. 01. | 12,50 % |
2011. 08. 01. | 12,50 % |
2011. 09. 01. | 12,50 % |
2011. 10. 01. | 12,50 % |
2011. 11. 01. | 12,50 % |
2011. 12. 01. | 12,50 % |
2012. 01. 01. | 12,50 % |
2012. 02. 01. | 13,50 % |
2012. 03. 01. | 13,50 % |
2012. 04. 01. | 14,50 % |
2012. 05. 01. | 14,50 % |
2012. 06. 01. | 15,00 % |
2012. 07. 01. | 15,00 % |
2012. 08. 01. | 15,00 % |
2012. 09. 01. | 15,00 % |
2012. 10. 01. | 15,00 % |
2012. 11. 01. | 15,00 % |
2012. 12. 01. | 15,00 % |
2013. 01. 01. | 15,00 % |
2013. 02. 01. | 15,00 % |
2013. 03. 01. | 15,00 % |
2013. 04. 01. | 15,00 % |
2013. 05. 01. | 16,00 % |
2013. 06. 01. | 16,00 % |
2013. 07. 01. | 16,00 % |
2013. 08. 01. | 16,00 % |
2013. 09. 01. | 16,00 % |
2013. 10. 01. | 16,00 % |
2013. 11. 01. | 16,00 % |
2013. 12. 01. | 16,00 % |
2014. 01. 01. | 16,00 % |
2014. 02. 01. | 18,00 % |
2014. 03. 01. | 18,00 % |
2014. 04. 01. | 18,00 % |
2014. 05. 01. | 18,00 % |
2014. 06. 01. | 18,00 % |
2014. 07. 01. | 19,00 % |
2014. 08. 01. | 19,00 % |
2014. 09. 01. | 19,00 % |
2014. 10. 01. | 19,00 % |
2014. 11. 01. | 21,00 % |
2014. 12. 01. | 21,00 % |
2015. 01. 01. | 21,00 % |
2015. 02. 01. | 21,00 % |
2015. 03. 01. | 21,00 % |
2015. 04. 01. | 21,00 % |
2015. 05. 01. | 22,00 % |
2015. 06. 01. | 22,00 % |
2015. 07. 01. | 22,00 % |
2015. 08. 01. | 24,00 % |
2015. 09. 01. | 25,00 % |
2015. 10. 01. | 25,00 % |
2015. 11. 01. | 26,00 % |
2015. 12. 01. | 26,00 % |
2016. 01. 01. | 26,00 % |
2016. 02. 01. | 26,00 % |
2016. 03. 01. | 26,00 % |
2016. 04. 01. | 26,00 % |
2016. 05. 01. | 26,00 % |
2016. 06. 01. | 26,00 % |
2016. 07. 01. | 26,00 % |
2016. 08. 01. | 26,00 % |
2016. 09. 01. | 26,00 % |
2016. 10. 01. | 26,00 % |
2016. 11. 01. | 25,50 % |
2016. 12. 01. | 25,50 % |
2017. 01. 01. | 25,50 % |
2017. 02. 01. | 25,50 % |
2017. 03. 01. | 23,50 % |
2017. 04. 01. | 23,50 % |
2017. 05. 01. | 22,50 % |
2017. 06. 01. | 22,50 % |
2017. 07. 01. | 21,00 % |
2017. 08. 01. | 21,00 % |
2017. 09. 01. | 21,00 % |
2017. 10. 01. | 21,00 % |
2017. 11. 01. | 20,00 % |
2017. 12. 01. | 20,00 % |
2018. 01. 01. | 20,00 % |
2018. 02. 01. | 20,00 % |
2018. 03. 01. | 18,00 % |
2018. 04. 01. | 18,00 % |
2018. 05. 01. | 17,00 % |
2018. 06. 01. | 17,00 % |
2018. 07. 01. | 17,00 % |
2018. 08. 01. | 17,00 % |
2018. 09. 01. | 17,00 % |
2018. 10. 01. | 17,00 % |
2018. 11. 01. | 17,00 % |
2018. 12. 01. | 17,00 % |
2019. 01. 01. | 16,00 % |
2019. 02. 01. | 16,00 % |
2019. 03. 01. | 16,00 % |
2019. 04. 01. | 16,00 % |
2019. 05. 01. | 16,00 % |
2019. 06. 01. | 16,00 % |
2019. 07. 01. | 16,00 % |
2019. 08. 01. | 16,00 % |
2019. 09. 01. | 16,00 % |
2019. 10. 01. | 16,00 % |
2019. 11. 01. | 16,00 % |
2019. 12. 01. | 16,00 % |
2020. 01. 01. | 16,00 % |
2020. 02. 01. | 16,00 % |
2020. 03. 01. | 14,50 % |
2020. 04. 01. | 14,50 % |
2020. 05. 01. | 14,50 % |
2020. 06. 01. | 14,50 % |
2020. 07. 01. | 14,50 % |
2020. 08. 01. | 14,50 % |
2020. 09. 01. | 14,50 % |
2020. 10. 01. | 14,50 % |
2020. 11. 01. | 14,50 % |
2020. 12. 01. | 14,50 % |
2021. 01. 01. | 14,50 % |
2021. 02. 01. | 14,50 % |
2021. 03. 01. | 14,50 % |
2021. 04. 01. | 14,50 % |
2021. 05. 01. | 13,50 % |
2021. 06. 01. | 13,50 % |
2021. 07. 01. | 13,50 % |
2021. 08. 01. | 13,50 % |
2021. 09. 01. | 13,50 % |
2021. 10. 01. | 13,50 % |
2021. 11. 01. | 14,50 % |
2021. 12. 01. | 14,50 % |
2022. 01. 01. | 14,50 % |
2022. 02. 01. | 14,50 % |
2022. 03. 01. | 17,00 % |
2022. 04. 01. | 17,00 % |
2022. 05. 01. | 19,00 % |
2022. 06. 01. | 19,00 % |
2022. 07. 01. | 19,00 % |
2022. 08. 01. | 22,00 % |
2022. 09. 01. | 22,00 % |
2022. 10. 01. | 24,50 % |
2022. 11. 01. | 27,00 % |
2022. 12. 01. | 27,00 % |
2023. 01. 01. | 28,00 % |
2023. 02. 01. | 28,00 % |
2023. 03. 01. | 29,50 % |
2023. 04. 01. | 29,50 % |
2023. 05. 01. | 29,50 % |
2023. 06. 01. | 29,50 % |
2023. 07. 01. | 30,00 % |
2023. 08. 01. | 30,00 % |
2023. 09. 01. | 30,00 % |
2023. 10. 01. | 30,00 % |
2023. 11. 01. | 30,00 % |
2023. 12. 01. | 30,00 % |
2024. 01. 01. | 29,00 % |
2024. 02. 01. | 29,00 % |
2024. 03. 01. | 29,00 % |
2024. 04. 01. | 29,00 % |
2024. 05. 01. | 29,00 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 05. 01. | 29 % |
2024. 04. 01. | 29 % |
2024. 03. 01. | 29 % |
2024. 02. 01. | 29 % |
2024. 01. 01. | 29 % |
2023. 12. 01. | 30 % |
2023. 11. 01. | 30 % |
2023. 10. 01. | 30 % |
2023. 09. 01. | 30 % |
2023. 08. 01. | 30 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇬🇭 Bankok mérlege | 294,696 milliárd GHS | 286,16 milliárd GHS | Havi |
🇬🇭 Devizatartalékok | 6,2 milliárd USD | 6,317 milliárd USD | Havi |
🇬🇭 Központi bank mérlege | 174,189 milliárd GHS | 169,268 milliárd GHS | Havi |
🇬🇭 Pénzmennyiség M1 | 121,785 milliárd GHS | 109,183 milliárd GHS | Havi |
🇬🇭 Pénzmennyiség M2 | 185,426 milliárd GHS | 170,446 milliárd GHS | Havi |
Ghána esetében a kamatlábakra vonatkozó döntéseket a Ghánai Nemzeti Bank Monetáris Politikai Bizottsága hozza meg. Az hivatalos kamatláb a Monetáris Politikai Kamatláb (MPR).
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.