Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Málta Gyártási termelés
Árfolyam
A Gyártási termelés jelenlegi értéke Málta-ban 3,4 %. A Gyártási termelés Málta-ban 2024. 05. 01.-en/én 3,4 %-ra csökkent, miután 2024. 04. 01.-en/én 5,9 % volt. 2001. 01. 01.-től 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Málta-ban 0,50 % volt. A mindenkori csúcsot 2011. 01. 01.-en/én érték el 23,10 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 02. 01.-en/én jegyezték fel -24,00 %-val/vel.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
2001. 01. 01. | 6,10 % |
2001. 02. 01. | 1,00 % |
2001. 03. 01. | 1,90 % |
2002. 05. 01. | 2,20 % |
2002. 06. 01. | 0,70 % |
2002. 07. 01. | 6,90 % |
2002. 08. 01. | 3,10 % |
2002. 10. 01. | 7,40 % |
2002. 11. 01. | 4,00 % |
2002. 12. 01. | 3,90 % |
2003. 01. 01. | 6,80 % |
2003. 02. 01. | 4,60 % |
2003. 03. 01. | 7,40 % |
2003. 04. 01. | 8,10 % |
2003. 05. 01. | 1,60 % |
2003. 06. 01. | 5,60 % |
2003. 07. 01. | 1,40 % |
2003. 08. 01. | 2,60 % |
2003. 09. 01. | 1,00 % |
2003. 10. 01. | 1,50 % |
2003. 11. 01. | 10,20 % |
2003. 12. 01. | 3,20 % |
2004. 01. 01. | 0,70 % |
2004. 03. 01. | 1,90 % |
2004. 04. 01. | 7,30 % |
2004. 09. 01. | 5,50 % |
2005. 11. 01. | 3,80 % |
2006. 02. 01. | 8,90 % |
2006. 03. 01. | 10,50 % |
2006. 04. 01. | 5,90 % |
2006. 05. 01. | 0,60 % |
2006. 06. 01. | 4,50 % |
2006. 07. 01. | 12,30 % |
2006. 08. 01. | 12,60 % |
2006. 09. 01. | 12,90 % |
2006. 10. 01. | 11,10 % |
2006. 11. 01. | 6,00 % |
2006. 12. 01. | 10,80 % |
2007. 01. 01. | 10,20 % |
2007. 02. 01. | 9,50 % |
2007. 03. 01. | 16,30 % |
2007. 04. 01. | 10,80 % |
2007. 05. 01. | 19,30 % |
2007. 06. 01. | 16,40 % |
2007. 07. 01. | 6,20 % |
2007. 08. 01. | 0,80 % |
2007. 09. 01. | 6,20 % |
2007. 11. 01. | 3,30 % |
2008. 01. 01. | 4,00 % |
2008. 02. 01. | 10,30 % |
2008. 04. 01. | 0,90 % |
2008. 08. 01. | 0,50 % |
2008. 10. 01. | 3,30 % |
2010. 01. 01. | 1,40 % |
2010. 02. 01. | 6,00 % |
2010. 03. 01. | 8,60 % |
2010. 04. 01. | 20,40 % |
2010. 05. 01. | 14,20 % |
2010. 06. 01. | 15,00 % |
2010. 07. 01. | 18,90 % |
2010. 08. 01. | 14,40 % |
2010. 09. 01. | 7,60 % |
2010. 10. 01. | 4,70 % |
2010. 11. 01. | 2,70 % |
2010. 12. 01. | 3,00 % |
2011. 01. 01. | 23,10 % |
2011. 02. 01. | 11,30 % |
2011. 03. 01. | 5,00 % |
2012. 02. 01. | 2,30 % |
2012. 03. 01. | 8,70 % |
2012. 04. 01. | 5,20 % |
2012. 05. 01. | 4,00 % |
2012. 06. 01. | 0,90 % |
2012. 07. 01. | 9,30 % |
2012. 08. 01. | 4,70 % |
2012. 09. 01. | 5,60 % |
2012. 10. 01. | 8,80 % |
2012. 11. 01. | 16,90 % |
2012. 12. 01. | 10,60 % |
2013. 01. 01. | 6,50 % |
2013. 09. 01. | 0,90 % |
2014. 06. 01. | 0,80 % |
2014. 10. 01. | 4,00 % |
2015. 01. 01. | 22,40 % |
2015. 02. 01. | 4,00 % |
2015. 03. 01. | 1,60 % |
2015. 04. 01. | 7,50 % |
2015. 05. 01. | 11,20 % |
2015. 06. 01. | 0,70 % |
2015. 07. 01. | 5,10 % |
2015. 08. 01. | 4,50 % |
2015. 09. 01. | 2,20 % |
2015. 10. 01. | 8,30 % |
2015. 11. 01. | 7,60 % |
2015. 12. 01. | 8,00 % |
2016. 04. 01. | 1,90 % |
2016. 08. 01. | 4,00 % |
2017. 01. 01. | 1,50 % |
2017. 02. 01. | 5,60 % |
2017. 03. 01. | 2,00 % |
2017. 05. 01. | 4,70 % |
2017. 08. 01. | 4,90 % |
2017. 09. 01. | 8,40 % |
2017. 10. 01. | 1,80 % |
2017. 11. 01. | 2,40 % |
2018. 05. 01. | 0,90 % |
2018. 06. 01. | 6,70 % |
2018. 07. 01. | 5,70 % |
2018. 09. 01. | 0,30 % |
2018. 10. 01. | 9,20 % |
2018. 11. 01. | 7,80 % |
2018. 12. 01. | 0,20 % |
2019. 01. 01. | 2,80 % |
2019. 02. 01. | 4,80 % |
2019. 07. 01. | 2,90 % |
2019. 08. 01. | 7,70 % |
2019. 09. 01. | 7,60 % |
2019. 10. 01. | 1,50 % |
2019. 11. 01. | 2,50 % |
2019. 12. 01. | 13,50 % |
2020. 01. 01. | 13,80 % |
2020. 02. 01. | 12,10 % |
2020. 03. 01. | 8,40 % |
2020. 07. 01. | 0,50 % |
2020. 10. 01. | 1,20 % |
2020. 11. 01. | 1,70 % |
2021. 03. 01. | 1,40 % |
2021. 04. 01. | 14,80 % |
2021. 05. 01. | 5,60 % |
2021. 06. 01. | 10,50 % |
2021. 07. 01. | 0,50 % |
2022. 06. 01. | 2,30 % |
2022. 07. 01. | 2,50 % |
2022. 08. 01. | 14,90 % |
2022. 09. 01. | 10,40 % |
2022. 10. 01. | 7,70 % |
2022. 11. 01. | 6,20 % |
2022. 12. 01. | 11,50 % |
2023. 01. 01. | 14,70 % |
2023. 02. 01. | 21,50 % |
2023. 03. 01. | 13,30 % |
2023. 04. 01. | 9,40 % |
2023. 05. 01. | 13,40 % |
2023. 06. 01. | 0,40 % |
2023. 07. 01. | 4,30 % |
2023. 08. 01. | 1,30 % |
2023. 09. 01. | 1,80 % |
2023. 10. 01. | 0,40 % |
2023. 11. 01. | 6,60 % |
2023. 12. 01. | 11,00 % |
2024. 03. 01. | 1,80 % |
2024. 04. 01. | 5,90 % |
2024. 05. 01. | 3,40 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 05. 01. | 3,4 % |
2024. 04. 01. | 5,9 % |
2024. 03. 01. | 1,8 % |
2023. 12. 01. | 11 % |
2023. 11. 01. | 6,6 % |
2023. 10. 01. | 0,4 % |
2023. 09. 01. | 1,8 % |
2023. 08. 01. | 1,3 % |
2023. 07. 01. | 4,3 % |
2023. 06. 01. | 0,4 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇹 Áramtermelés | 191,144 Gigawatt-hour | 167,507 Gigawatt-hour | Havi |
🇲🇹 Bányászati termelés | 3,1 % | 6,8 % | Havi |
🇲🇹 Elektromos autók engedélyezései | 202 Units | 181 Units | Havi |
🇲🇹 Ipari termelés | 6,3 % | 2,1 % | Havi |
🇲🇹 Ipari termelés hónapról hónapra | -0,7 % | 1,5 % | Havi |
🇲🇹 Járműbejegyzések | 1881 Units | 1597 Units | Negyedév |
🇲🇹 Kapacitáskihasználtság | 75,6 % | 84,1 % | Negyedév |
🇲🇹 Készletváltozások | 35,934 Mió. EUR | 37,154 Mió. EUR | Negyedév |
🇲🇹 Üzleti hangulat | 97,2 points | 96,1 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.