Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ciprus Költségvetési kiadások
Árfolyam
A Ciprus jelenlegi Költségvetési kiadások értéke 3,781 milliárd EUR. A Ciprus Költségvetési kiadások 2023. 12. 01.-kor 3,781 milliárd EUR-ra nőtt, miután 2023. 09. 01.-kor 2,763 milliárd EUR volt. 1995. 03. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Ciprus-ban 1,69 milliárd EUR volt. A minden idők legmagasabb értéke 2023. 12. 01.-kor 3,78 milliárd EUR volt, míg a legalacsonyabb értéket 1995. 03. 01.-kor rögzítették, amely 477,20 Mió. EUR volt.
Költségvetési kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1995. 03. 01. | 477,20 Mió. EUR |
1995. 06. 01. | 509,80 Mió. EUR |
1995. 09. 01. | 580,90 Mió. EUR |
1995. 12. 01. | 807,20 Mió. EUR |
1996. 03. 01. | 530,30 Mió. EUR |
1996. 06. 01. | 564,50 Mió. EUR |
1996. 09. 01. | 642,70 Mió. EUR |
1996. 12. 01. | 890,00 Mió. EUR |
1997. 03. 01. | 574,20 Mió. EUR |
1997. 06. 01. | 626,10 Mió. EUR |
1997. 09. 01. | 691,90 Mió. EUR |
1997. 12. 01. | 971,30 Mió. EUR |
1998. 03. 01. | 623,30 Mió. EUR |
1998. 06. 01. | 670,60 Mió. EUR |
1998. 09. 01. | 752,20 Mió. EUR |
1998. 12. 01. | 1,05 milliárd EUR |
1999. 03. 01. | 622,60 Mió. EUR |
1999. 06. 01. | 756,90 Mió. EUR |
1999. 09. 01. | 812,50 Mió. EUR |
1999. 12. 01. | 1,13 milliárd EUR |
2000. 03. 01. | 668,30 Mió. EUR |
2000. 06. 01. | 808,70 Mió. EUR |
2000. 09. 01. | 937,20 Mió. EUR |
2000. 12. 01. | 1,23 milliárd EUR |
2001. 03. 01. | 781,10 Mió. EUR |
2001. 06. 01. | 894,30 Mió. EUR |
2001. 09. 01. | 1,01 milliárd EUR |
2001. 12. 01. | 1,34 milliárd EUR |
2002. 03. 01. | 850,30 Mió. EUR |
2002. 06. 01. | 963,00 Mió. EUR |
2002. 09. 01. | 1,10 milliárd EUR |
2002. 12. 01. | 1,47 milliárd EUR |
2003. 03. 01. | 1,07 milliárd EUR |
2003. 06. 01. | 1,11 milliárd EUR |
2003. 09. 01. | 1,30 milliárd EUR |
2003. 12. 01. | 1,72 milliárd EUR |
2004. 03. 01. | 1,12 milliárd EUR |
2004. 06. 01. | 1,19 milliárd EUR |
2004. 09. 01. | 1,29 milliárd EUR |
2004. 12. 01. | 1,75 milliárd EUR |
2005. 03. 01. | 1,21 milliárd EUR |
2005. 06. 01. | 1,25 milliárd EUR |
2005. 09. 01. | 1,40 milliárd EUR |
2005. 12. 01. | 1,97 milliárd EUR |
2006. 03. 01. | 1,27 milliárd EUR |
2006. 06. 01. | 1,40 milliárd EUR |
2006. 09. 01. | 1,55 milliárd EUR |
2006. 12. 01. | 1,96 milliárd EUR |
2007. 03. 01. | 1,48 milliárd EUR |
2007. 06. 01. | 1,47 milliárd EUR |
2007. 09. 01. | 1,63 milliárd EUR |
2007. 12. 01. | 2,01 milliárd EUR |
2008. 03. 01. | 1,54 milliárd EUR |
2008. 06. 01. | 1,62 milliárd EUR |
2008. 09. 01. | 1,85 milliárd EUR |
2008. 12. 01. | 2,28 milliárd EUR |
2009. 03. 01. | 1,68 milliárd EUR |
2009. 06. 01. | 1,89 milliárd EUR |
2009. 09. 01. | 1,91 milliárd EUR |
2009. 12. 01. | 2,38 milliárd EUR |
2010. 03. 01. | 1,84 milliárd EUR |
2010. 06. 01. | 1,93 milliárd EUR |
2010. 09. 01. | 1,95 milliárd EUR |
2010. 12. 01. | 2,39 milliárd EUR |
2011. 03. 01. | 1,94 milliárd EUR |
2011. 06. 01. | 2,00 milliárd EUR |
2011. 09. 01. | 1,92 milliárd EUR |
2011. 12. 01. | 2,50 milliárd EUR |
2012. 03. 01. | 1,92 milliárd EUR |
2012. 06. 01. | 1,92 milliárd EUR |
2012. 09. 01. | 1,95 milliárd EUR |
2012. 12. 01. | 2,42 milliárd EUR |
2013. 03. 01. | 1,61 milliárd EUR |
2013. 06. 01. | 1,82 milliárd EUR |
2013. 09. 01. | 1,81 milliárd EUR |
2013. 12. 01. | 2,49 milliárd EUR |
2014. 03. 01. | 3,12 milliárd EUR |
2014. 06. 01. | 1,61 milliárd EUR |
2014. 09. 01. | 1,67 milliárd EUR |
2014. 12. 01. | 2,21 milliárd EUR |
2015. 03. 01. | 1,58 milliárd EUR |
2015. 06. 01. | 1,67 milliárd EUR |
2015. 09. 01. | 1,66 milliárd EUR |
2015. 12. 01. | 2,35 milliárd EUR |
2016. 03. 01. | 1,51 milliárd EUR |
2016. 06. 01. | 1,69 milliárd EUR |
2016. 09. 01. | 1,66 milliárd EUR |
2016. 12. 01. | 2,23 milliárd EUR |
2017. 03. 01. | 1,54 milliárd EUR |
2017. 06. 01. | 1,80 milliárd EUR |
2017. 09. 01. | 1,68 milliárd EUR |
2017. 12. 01. | 2,37 milliárd EUR |
2018. 03. 01. | 1,57 milliárd EUR |
2018. 06. 01. | 1,82 milliárd EUR |
2018. 09. 01. | 3,34 milliárd EUR |
2018. 12. 01. | 2,52 milliárd EUR |
2019. 03. 01. | 1,93 milliárd EUR |
2019. 06. 01. | 1,93 milliárd EUR |
2019. 09. 01. | 2,06 milliárd EUR |
2019. 12. 01. | 2,92 milliárd EUR |
2020. 03. 01. | 1,90 milliárd EUR |
2020. 06. 01. | 2,38 milliárd EUR |
2020. 09. 01. | 2,32 milliárd EUR |
2020. 12. 01. | 3,17 milliárd EUR |
2021. 03. 01. | 2,30 milliárd EUR |
2021. 06. 01. | 2,61 milliárd EUR |
2021. 09. 01. | 2,41 milliárd EUR |
2021. 12. 01. | 3,12 milliárd EUR |
2022. 03. 01. | 2,23 milliárd EUR |
2022. 06. 01. | 2,64 milliárd EUR |
2022. 09. 01. | 2,55 milliárd EUR |
2022. 12. 01. | 3,36 milliárd EUR |
2023. 03. 01. | 2,52 milliárd EUR |
2023. 06. 01. | 2,93 milliárd EUR |
2023. 09. 01. | 2,76 milliárd EUR |
2023. 12. 01. | 3,78 milliárd EUR |
Költségvetési kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 3,781 milliárd EUR |
2023. 09. 01. | 2,763 milliárd EUR |
2023. 06. 01. | 2,935 milliárd EUR |
2023. 03. 01. | 2,516 milliárd EUR |
2022. 12. 01. | 3,358 milliárd EUR |
2022. 09. 01. | 2,554 milliárd EUR |
2022. 06. 01. | 2,645 milliárd EUR |
2022. 03. 01. | 2,225 milliárd EUR |
2021. 12. 01. | 3,115 milliárd EUR |
2021. 09. 01. | 2,413 milliárd EUR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Költségvetési kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇾 államháztartás | 3,1 % of GDP | 2,7 % of GDP | Évente |
🇨🇾 Állami bevételek | 3,283 milliárd EUR | 3,826 milliárd EUR | Negyedév |
🇨🇾 Állami kiadások | 1,169 milliárd EUR | 1,169 milliárd EUR | Negyedév |
🇨🇾 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 77,3 % of GDP | 85,6 % of GDP | Évente |
🇨🇾 Az államháztartás értéke | 45,1 Mió. EUR | 811,4 Mió. EUR | Negyedév |
🇨🇾 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 40,2 % of GDP | 38,8 % of GDP | Évente |
🇨🇾 Katonai kiadások | 566,9 Mió. USD | 523,5 Mió. USD | Évente |
🇨🇾 Korrupciós index | 53 Points | 52 Points | Évente |
🇨🇾 Korrupciós rangsor | 49 | 51 | Évente |
🇨🇾 Menekültügyi kérelmek | 190 persons | 170 persons | Havi |
A fiskális kiadás a kormányzati kiadások összegére utal, beleértve az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, a beruházásokat, valamint az átruházott kifizetéseket, mint például a társadalombiztosítás és a munkanélküli juttatások. A fiskális kiadások a kormányzati költségvetési egyenleg kiszámításának részét képezik.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Költségvetési kiadások?
A költségvetési kiadások, mint a makrogazdasági kategória, kiemelten fontosak az állami pénzügyek és a gazdaság politikai irányainak megértésében. Az eulerpool weboldalon a felhasználók pontos és részletes makrogazdasági adatokat találhatnak, amelyek lehetővé teszik a költségvetési politika és a gazdasági növekedés összefüggéseinek mélyreható elemzését. Az alábbiakban részletes bemutatót nyújtunk a "Költségvetési Kiadások" témaköréről magyar nyelven, amely segítségével megérthetők ennek a kategóriának a különféle aspektusai és azok jelentősége. A költségvetési kiadások kifejezés olyan kiadásokat jelöl, amelyeket az állam különböző területeken valósít meg, beleértve az oktatást, egészségügyet, közlekedési infrastruktúrát, honvédelmet, szociális juttatásokat és még sok más fontos közcélt. Az államháztartás kiadásai közvetlen hatással vannak az ország gazdasági növekedésére, a foglalkoztatottsági mutatókra és az inflációra, ezért azok megfelelő tervezése és végrehajtása kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Az állami kiadások forrásainak származása első sorban az adók és egyéb állami bevételek begyűjtéséből adódik, de bizonyos esetekben hitelfelvétel is hozzájárulhat a kiadások finanszírozásához. A költségvetés tervezése során a kormány meghatározza, milyen célokra fordítják a beszedett forrásokat az adott pénzügyi évben. A költségvetési kiadások tervezése és elosztása azonban számos kihívást jelenthet, mivel figyelembe kell venni az aktuális gazdasági körülményeket, a lakossági igényeket, valamint a hosszú távú gazdasági célokat is. A költségvetési kiadások nagysága és szerkezete országonként és időszakonként változó lehet, függően a gazdasági helyzettől, politikai döntésektől és egyéb külső tényezőktől. Az országok gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja az államháztartás kiadásait, mivel egy gazdasági krízis vagy recesszió során az államnak gyakran kell növelnie kiadásait a gazdaság élénkítése érdekében. Ilyen időkben a fiskális expanzió politikáját alkalmazhatják, amely során az állam célzott kiadásokat hajt végre az infrastruktúra fejlesztésére, a munkahelyteremtésre és a lakossági fogyasztás ösztönzésére. Az állami kiadások másik fontos aspektusa a multiplikátor hatás, amely azon keresztül fejti ki hatását, hogy az állami kiadások növekedése vitathatatlanul megnövelheti a gazdaság termelésének és jövedelmeinek összegét. Például, egy nagy volumenű közlekedési infrastruktúra projekt nem csak az építőipari foglalkoztatottságot növelheti, hanem közvetetten hatással lehet a szolgáltatási szektorokra és a hosszú távú gazdasági termelékenységre is. A költségvetési kiadások másik lényeges eleme a közszolgáltatások finanszírozása. Az államháztartás által biztosított egészségügy, oktatás, közbiztonság és más közszolgáltatások olyan alapvető elemei a társadalom működésének, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosság jólétének és a gazdasági teljesítményének fenntartásához. Az ilyen típusú kiadások hosszú távú pozitív hatásai gyakran meghaladják a közvetlen gazdasági költségeket, mivel hozzájárulnak a társadalmi tőke növekedéséhez és a humántőke fejlesztéséhez. Természetesen a költségvetési kiadások növekedésének vannak korlátai és mellékhatásai is. Az államháztartási hiány növekedése az államadósság növekedését vonhatja maga után, amely hosszú távon pénzügyi terhet jelenthet az állam számára, és csökkentheti a jövőbeli költségvetési rugalmasságot. Emellett az állami kiadások túlzott növekedése inflációs nyomást is generálhat, ami káros hatással lehet a gazdaság stabilitására. Az optimális költségvetési politika kialakítása során a kormányoknak mérlegelniük kell az államháztartási kiadások növekedésének előnyeit és hátrányait, valamint figyelembe kell venniük a gazdasági ciklusok hatásait és a fiskális stabilitás fenntartásának szükségességét. Az eulerpool oldalán elérhető adatok segítségével a felhasználók átfogó képet kaphatnak az egyes országok költségvetési kiadásairól, azok szerkezetéről, és a gazdasági mutatókra gyakorolt hatásokról. Ezen információk birtokában könnyebb a költségvetési politikák elemzése és összehasonlítása. Összefoglalva, a költségvetési kiadások makrogazdasági kategóriája átfogó és komplex terület, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az állami pénzügyek, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét területén. A költségvetési kiadások tervezése és végrehajtása során a döntéshozóknak számos tényezőt kell figyelembe venniük, beleértve a gazdasági helyzetet, politikai célkitűzéseket és a lakosság igényeit. Az eulerpool weboldalon elérhető részletes makrogazdasági adatok és elemzések jelentős segítséget nyújtanak a költségvetési politika megértésében és a gazdasági hatások elemzésében.