Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Örményország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Örményország-ban 61,7 %. A Munkaerő-részvételi ráta Örményország-ban 2023. 09. 01.-án/én 61,7 %-ra emelkedett, miután 2023. 06. 01.-án/én 61 % volt. 2011. 03. 01. és 2023. 12. 01. között az átlagos GDP Örményország-ban 60,19 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2011. 09. 01.-án/én volt 65,90 %, míg a legalacsonyabb értéket 2017. 03. 01.-án/én jegyezték fel 54,80 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2011. 03. 01. | 61,70 % |
2011. 06. 01. | 64,00 % |
2011. 09. 01. | 65,90 % |
2011. 12. 01. | 60,40 % |
2012. 03. 01. | 61,60 % |
2012. 06. 01. | 62,90 % |
2012. 09. 01. | 64,80 % |
2012. 12. 01. | 61,80 % |
2013. 03. 01. | 63,50 % |
2013. 06. 01. | 63,10 % |
2013. 09. 01. | 64,90 % |
2013. 12. 01. | 62,40 % |
2014. 03. 01. | 61,50 % |
2014. 06. 01. | 63,80 % |
2014. 09. 01. | 64,10 % |
2014. 12. 01. | 63,30 % |
2015. 03. 01. | 61,20 % |
2015. 06. 01. | 62,80 % |
2015. 09. 01. | 63,90 % |
2015. 12. 01. | 61,80 % |
2016. 03. 01. | 59,20 % |
2016. 06. 01. | 61,00 % |
2016. 09. 01. | 63,20 % |
2016. 12. 01. | 60,60 % |
2017. 03. 01. | 54,80 % |
2017. 06. 01. | 56,40 % |
2017. 09. 01. | 57,80 % |
2017. 12. 01. | 56,30 % |
2018. 03. 01. | 56,10 % |
2018. 06. 01. | 58,00 % |
2018. 09. 01. | 58,50 % |
2018. 12. 01. | 55,20 % |
2019. 03. 01. | 56,90 % |
2019. 06. 01. | 59,80 % |
2019. 09. 01. | 61,40 % |
2019. 12. 01. | 57,60 % |
2020. 03. 01. | 56,20 % |
2020. 06. 01. | 57,60 % |
2020. 09. 01. | 60,00 % |
2020. 12. 01. | 56,70 % |
2021. 03. 01. | 56,20 % |
2021. 06. 01. | 58,30 % |
2021. 09. 01. | 59,40 % |
2021. 12. 01. | 57,30 % |
2022. 03. 01. | 56,80 % |
2022. 06. 01. | 58,80 % |
2022. 09. 01. | 60,90 % |
2022. 12. 01. | 58,50 % |
2023. 03. 01. | 59,00 % |
2023. 06. 01. | 61,00 % |
2023. 09. 01. | 61,70 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 61,7 % |
2023. 06. 01. | 61 % |
2023. 03. 01. | 59 % |
2022. 12. 01. | 58,5 % |
2022. 09. 01. | 60,9 % |
2022. 06. 01. | 58,8 % |
2022. 03. 01. | 56,8 % |
2021. 12. 01. | 57,3 % |
2021. 09. 01. | 59,4 % |
2021. 06. 01. | 58,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇲 Bérek | 273 243 AMD/Month | 307 655 AMD/Month | Havi |
🇦🇲 Foglalkoztatottak | 1,261 Mió. | 1,296 Mió. | Havi |
🇦🇲 Gyártási bérek | 217 833 AMD/Month | 208 131 AMD/Month | Havi |
🇦🇲 Minimálbérek | 75 000 AMD/Month | 75 000 AMD/Month | Évente |
🇦🇲 Munkanélküli személyek | 44 600 | 45 700 | Havi |
🇦🇲 Munkanélküliségi ráta | 13,1 % | 12 % | Negyedév |
🇦🇲 Népesség | 2,977 Mió. | 2,961 Mió. | Évente |
🇦🇲 Női nyugdíjkorhatár | 63 Years | 63 Years | Évente |
🇦🇲 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 63 Years | 63 Years | Évente |
A munkaerő részvételi arány az alkalmazottak és a munkát kereső, de jelenleg munkanélküli személyek száma osztva a munkaképes korú teljes népességgel.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.