Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Egyesült Királyság RICS lakásár egyensúly
Árfolyam
A RICS lakásár egyensúly jelenlegi értéke Egyesült Királyság -ban/-ben 28,161 %. A RICS lakásár egyensúly Egyesült Királyság -ban/-ben 2022. 09. 01. -én/-án csökkent 28,161 % -re, miután 2022. 08. 01. -n/-on/-en 50,754 % volt. 1978. 01. 01. és 2024. 08. 01. között a GDP átlagos értéke Egyesült Királyság -ban/-ben 14,86 % volt. A valaha mért legmagasabb értéket 1978. 01. 01. -én/-án érte el 100,00 % -val/-vel, míg a legalacsonyabb értéket 2008. 04. 01. -én/-án rögzítették, ami -92,32 % volt.
RICS lakásár egyensúly ·
Max
RICS házárindex. | |
---|---|
1978. 01. 01. | 100,00 % |
1978. 02. 01. | 89,84 % |
1978. 03. 01. | 82,74 % |
1978. 04. 01. | 76,97 % |
1978. 05. 01. | 77,40 % |
1978. 06. 01. | 74,61 % |
1978. 07. 01. | 73,59 % |
1978. 08. 01. | 76,72 % |
1978. 09. 01. | 79,22 % |
1978. 10. 01. | 100,00 % |
1978. 11. 01. | 97,69 % |
1978. 12. 01. | 90,29 % |
1979. 01. 01. | 85,80 % |
1979. 02. 01. | 82,35 % |
1979. 03. 01. | 78,52 % |
1979. 04. 01. | 79,11 % |
1979. 05. 01. | 83,84 % |
1979. 06. 01. | 84,43 % |
1979. 07. 01. | 80,17 % |
1979. 08. 01. | 72,86 % |
1979. 09. 01. | 65,85 % |
1979. 10. 01. | 70,43 % |
1979. 11. 01. | 38,34 % |
1979. 12. 01. | 18,96 % |
1980. 01. 01. | 13,24 % |
1980. 02. 01. | 15,34 % |
1980. 03. 01. | 0,57 % |
1980. 09. 01. | 2,06 % |
1980. 10. 01. | 10,23 % |
1980. 11. 01. | 18,74 % |
1980. 12. 01. | 18,66 % |
1981. 01. 01. | 9,86 % |
1981. 02. 01. | 12,35 % |
1981. 03. 01. | 12,61 % |
1981. 04. 01. | 12,55 % |
1981. 05. 01. | 7,65 % |
1981. 06. 01. | 10,59 % |
1981. 07. 01. | 10,44 % |
1981. 08. 01. | 14,02 % |
1981. 09. 01. | 1,36 % |
1982. 03. 01. | 0,75 % |
1982. 04. 01. | 4,01 % |
1982. 05. 01. | 12,64 % |
1982. 06. 01. | 16,73 % |
1982. 07. 01. | 20,59 % |
1982. 08. 01. | 29,63 % |
1982. 09. 01. | 32,65 % |
1982. 10. 01. | 41,59 % |
1982. 11. 01. | 48,90 % |
1982. 12. 01. | 45,28 % |
1983. 01. 01. | 57,76 % |
1983. 02. 01. | 52,53 % |
1983. 03. 01. | 51,35 % |
1983. 04. 01. | 49,02 % |
1983. 05. 01. | 49,37 % |
1983. 06. 01. | 43,99 % |
1983. 07. 01. | 47,07 % |
1983. 08. 01. | 39,18 % |
1983. 09. 01. | 42,07 % |
1983. 10. 01. | 40,30 % |
1983. 11. 01. | 35,99 % |
1983. 12. 01. | 47,78 % |
1984. 01. 01. | 21,66 % |
1984. 02. 01. | 63,83 % |
1984. 03. 01. | 56,65 % |
1984. 04. 01. | 53,95 % |
1984. 05. 01. | 51,04 % |
1984. 06. 01. | 52,84 % |
1984. 07. 01. | 47,84 % |
1984. 08. 01. | 45,97 % |
1984. 09. 01. | 41,87 % |
1984. 10. 01. | 40,02 % |
1984. 11. 01. | 44,51 % |
1984. 12. 01. | 49,84 % |
1985. 01. 01. | 50,56 % |
1985. 02. 01. | 54,21 % |
1985. 03. 01. | 51,39 % |
1985. 04. 01. | 50,93 % |
1985. 05. 01. | 48,11 % |
1985. 06. 01. | 36,79 % |
1985. 07. 01. | 34,23 % |
1985. 08. 01. | 39,96 % |
1985. 09. 01. | 48,71 % |
1985. 10. 01. | 53,02 % |
1985. 11. 01. | 51,35 % |
1985. 12. 01. | 59,54 % |
1986. 01. 01. | 64,43 % |
1986. 02. 01. | 59,18 % |
1986. 03. 01. | 62,80 % |
1986. 04. 01. | 73,06 % |
1986. 05. 01. | 74,55 % |
1986. 06. 01. | 74,84 % |
1986. 07. 01. | 69,67 % |
1986. 08. 01. | 60,66 % |
1986. 09. 01. | 52,78 % |
1986. 10. 01. | 50,32 % |
1986. 11. 01. | 59,07 % |
1986. 12. 01. | 57,54 % |
1987. 01. 01. | 60,08 % |
1987. 02. 01. | 62,39 % |
1987. 03. 01. | 75,32 % |
1987. 04. 01. | 75,83 % |
1987. 05. 01. | 74,25 % |
1987. 06. 01. | 76,55 % |
1987. 07. 01. | 75,36 % |
1987. 08. 01. | 82,78 % |
1987. 09. 01. | 87,54 % |
1987. 10. 01. | 93,11 % |
1987. 11. 01. | 91,74 % |
1987. 12. 01. | 84,77 % |
1988. 01. 01. | 89,14 % |
1988. 02. 01. | 89,66 % |
1988. 03. 01. | 84,63 % |
1988. 04. 01. | 87,46 % |
1988. 05. 01. | 90,34 % |
1988. 06. 01. | 93,35 % |
1988. 07. 01. | 90,67 % |
1988. 08. 01. | 82,67 % |
1988. 09. 01. | 70,98 % |
1988. 10. 01. | 52,91 % |
1988. 11. 01. | 35,09 % |
1988. 12. 01. | 22,18 % |
1989. 01. 01. | 14,18 % |
1989. 02. 01. | 10,64 % |
1993. 07. 01. | 0,52 % |
1993. 08. 01. | 4,14 % |
1993. 09. 01. | 1,20 % |
1993. 10. 01. | 6,86 % |
1993. 11. 01. | 7,18 % |
1993. 12. 01. | 8,26 % |
1994. 01. 01. | 6,73 % |
1994. 02. 01. | 1,04 % |
1994. 03. 01. | 3,58 % |
1994. 04. 01. | 1,99 % |
1994. 05. 01. | 5,91 % |
1994. 06. 01. | 5,42 % |
1994. 07. 01. | 2,89 % |
1994. 08. 01. | 1,31 % |
1994. 09. 01. | 1,01 % |
1996. 01. 01. | 0,40 % |
1996. 03. 01. | 8,62 % |
1996. 04. 01. | 5,45 % |
1996. 05. 01. | 12,60 % |
1996. 06. 01. | 32,49 % |
1996. 07. 01. | 34,19 % |
1996. 08. 01. | 44,67 % |
1996. 09. 01. | 52,27 % |
1996. 10. 01. | 57,26 % |
1996. 11. 01. | 62,87 % |
1996. 12. 01. | 61,37 % |
1997. 01. 01. | 55,94 % |
1997. 02. 01. | 48,22 % |
1997. 03. 01. | 53,69 % |
1997. 04. 01. | 50,22 % |
1997. 05. 01. | 51,57 % |
1997. 06. 01. | 51,59 % |
1997. 07. 01. | 56,53 % |
1997. 08. 01. | 50,06 % |
1997. 09. 01. | 45,84 % |
1997. 10. 01. | 44,02 % |
1997. 11. 01. | 38,81 % |
1997. 12. 01. | 35,27 % |
1998. 01. 01. | 37,91 % |
1998. 02. 01. | 38,09 % |
1998. 03. 01. | 34,46 % |
1998. 04. 01. | 38,01 % |
1998. 05. 01. | 34,37 % |
1998. 06. 01. | 23,52 % |
1998. 07. 01. | 15,66 % |
1998. 08. 01. | 13,01 % |
1998. 09. 01. | 9,91 % |
1998. 10. 01. | 4,45 % |
1998. 12. 01. | 5,44 % |
1999. 01. 01. | 13,52 % |
1999. 02. 01. | 17,89 % |
1999. 03. 01. | 22,40 % |
1999. 04. 01. | 39,71 % |
1999. 05. 01. | 43,29 % |
1999. 06. 01. | 60,32 % |
1999. 07. 01. | 62,09 % |
1999. 08. 01. | 71,80 % |
1999. 09. 01. | 68,60 % |
1999. 10. 01. | 65,61 % |
1999. 11. 01. | 68,01 % |
1999. 12. 01. | 63,28 % |
2000. 01. 01. | 61,17 % |
2000. 02. 01. | 59,59 % |
2000. 03. 01. | 54,92 % |
2000. 04. 01. | 32,50 % |
2000. 05. 01. | 21,55 % |
2000. 06. 01. | 4,68 % |
2000. 09. 01. | 0,16 % |
2000. 10. 01. | 8,88 % |
2000. 11. 01. | 24,37 % |
2000. 12. 01. | 23,79 % |
2001. 01. 01. | 22,16 % |
2001. 02. 01. | 33,40 % |
2001. 03. 01. | 37,53 % |
2001. 04. 01. | 36,15 % |
2001. 05. 01. | 46,32 % |
2001. 06. 01. | 47,96 % |
2001. 07. 01. | 55,47 % |
2001. 08. 01. | 52,50 % |
2001. 09. 01. | 36,84 % |
2001. 10. 01. | 18,19 % |
2001. 11. 01. | 12,86 % |
2001. 12. 01. | 26,39 % |
2002. 01. 01. | 41,10 % |
2002. 02. 01. | 50,42 % |
2002. 03. 01. | 56,58 % |
2002. 04. 01. | 63,12 % |
2002. 05. 01. | 61,36 % |
2002. 06. 01. | 63,90 % |
2002. 07. 01. | 53,95 % |
2002. 08. 01. | 50,91 % |
2002. 09. 01. | 50,21 % |
2002. 10. 01. | 46,20 % |
2002. 11. 01. | 41,44 % |
2002. 12. 01. | 31,75 % |
2003. 01. 01. | 12,68 % |
2003. 07. 01. | 3,43 % |
2003. 08. 01. | 16,32 % |
2003. 09. 01. | 31,15 % |
2003. 10. 01. | 36,91 % |
2003. 11. 01. | 34,82 % |
2003. 12. 01. | 36,52 % |
2004. 01. 01. | 36,81 % |
2004. 02. 01. | 38,78 % |
2004. 03. 01. | 46,46 % |
2004. 04. 01. | 45,59 % |
2004. 05. 01. | 42,72 % |
2004. 06. 01. | 19,47 % |
2004. 07. 01. | 3,78 % |
2005. 11. 01. | 0,99 % |
2005. 12. 01. | 5,44 % |
2006. 01. 01. | 9,44 % |
2006. 02. 01. | 17,74 % |
2006. 03. 01. | 16,72 % |
2006. 04. 01. | 18,50 % |
2006. 05. 01. | 25,40 % |
2006. 06. 01. | 29,26 % |
2006. 07. 01. | 29,04 % |
2006. 08. 01. | 32,50 % |
2006. 09. 01. | 40,94 % |
2006. 10. 01. | 40,09 % |
2006. 11. 01. | 42,28 % |
2006. 12. 01. | 34,58 % |
2007. 01. 01. | 30,11 % |
2007. 02. 01. | 27,71 % |
2007. 03. 01. | 33,65 % |
2007. 04. 01. | 34,05 % |
2007. 05. 01. | 25,62 % |
2007. 06. 01. | 8,64 % |
2007. 07. 01. | 8,14 % |
2009. 08. 01. | 11,94 % |
2009. 09. 01. | 20,85 % |
2009. 10. 01. | 33,69 % |
2009. 11. 01. | 33,91 % |
2009. 12. 01. | 28,52 % |
2010. 01. 01. | 28,73 % |
2010. 02. 01. | 15,90 % |
2010. 03. 01. | 8,99 % |
2010. 04. 01. | 16,83 % |
2010. 05. 01. | 19,56 % |
2010. 06. 01. | 5,46 % |
2013. 03. 01. | 0,51 % |
2013. 04. 01. | 2,62 % |
2013. 05. 01. | 7,74 % |
2013. 06. 01. | 22,50 % |
2013. 07. 01. | 34,50 % |
2013. 08. 01. | 36,63 % |
2013. 09. 01. | 50,91 % |
2013. 10. 01. | 54,59 % |
2013. 11. 01. | 57,93 % |
2013. 12. 01. | 55,87 % |
2014. 01. 01. | 55,73 % |
2014. 02. 01. | 50,13 % |
2014. 03. 01. | 57,00 % |
2014. 04. 01. | 51,76 % |
2014. 05. 01. | 56,05 % |
2014. 06. 01. | 51,06 % |
2014. 07. 01. | 45,50 % |
2014. 08. 01. | 36,41 % |
2014. 09. 01. | 30,04 % |
2014. 10. 01. | 20,49 % |
2014. 11. 01. | 14,56 % |
2014. 12. 01. | 13,73 % |
2015. 01. 01. | 9,13 % |
2015. 02. 01. | 15,98 % |
2015. 03. 01. | 22,72 % |
2015. 04. 01. | 29,39 % |
2015. 05. 01. | 34,98 % |
2015. 06. 01. | 41,39 % |
2015. 07. 01. | 45,52 % |
2015. 08. 01. | 53,29 % |
2015. 09. 01. | 45,74 % |
2015. 10. 01. | 49,30 % |
2015. 11. 01. | 46,88 % |
2015. 12. 01. | 47,85 % |
2016. 01. 01. | 45,84 % |
2016. 02. 01. | 48,05 % |
2016. 03. 01. | 40,89 % |
2016. 04. 01. | 38,80 % |
2016. 05. 01. | 21,75 % |
2016. 06. 01. | 18,86 % |
2016. 07. 01. | 9,15 % |
2016. 08. 01. | 14,98 % |
2016. 09. 01. | 18,49 % |
2016. 10. 01. | 22,28 % |
2016. 11. 01. | 26,92 % |
2016. 12. 01. | 20,69 % |
2017. 01. 01. | 19,55 % |
2017. 02. 01. | 23,99 % |
2017. 03. 01. | 21,99 % |
2017. 04. 01. | 25,91 % |
2017. 05. 01. | 19,22 % |
2017. 06. 01. | 7,72 % |
2017. 07. 01. | 2,60 % |
2017. 08. 01. | 4,75 % |
2017. 09. 01. | 4,18 % |
2017. 12. 01. | 7,79 % |
2018. 01. 01. | 5,59 % |
2018. 02. 01. | 2,10 % |
2018. 03. 01. | 1,72 % |
2018. 05. 01. | 0,09 % |
2018. 06. 01. | 2,17 % |
2018. 07. 01. | 3,74 % |
2019. 06. 01. | 1,92 % |
2020. 01. 01. | 18,61 % |
2020. 02. 01. | 31,41 % |
2020. 03. 01. | 11,03 % |
2020. 07. 01. | 18,43 % |
2020. 08. 01. | 43,00 % |
2020. 09. 01. | 59,45 % |
2020. 10. 01. | 62,82 % |
2020. 11. 01. | 61,66 % |
2020. 12. 01. | 62,11 % |
2021. 01. 01. | 51,07 % |
2021. 02. 01. | 53,87 % |
2021. 03. 01. | 64,08 % |
2021. 04. 01. | 74,09 % |
2021. 05. 01. | 81,14 % |
2021. 06. 01. | 82,09 % |
2021. 07. 01. | 77,76 % |
2021. 08. 01. | 70,69 % |
2021. 09. 01. | 67,23 % |
2021. 10. 01. | 72,42 % |
2021. 11. 01. | 74,75 % |
2021. 12. 01. | 69,99 % |
2022. 01. 01. | 74,69 % |
2022. 02. 01. | 77,71 % |
2022. 03. 01. | 72,56 % |
2022. 04. 01. | 77,38 % |
2022. 05. 01. | 70,00 % |
2022. 06. 01. | 63,31 % |
2022. 07. 01. | 61,32 % |
2022. 08. 01. | 50,75 % |
2022. 09. 01. | 28,16 % |
RICS lakásár egyensúly Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 09. 01. | 28,161 % |
2022. 08. 01. | 50,754 % |
2022. 07. 01. | 61,324 % |
2022. 06. 01. | 63,309 % |
2022. 05. 01. | 69,997 % |
2022. 04. 01. | 77,377 % |
2022. 03. 01. | 72,565 % |
2022. 02. 01. | 77,707 % |
2022. 01. 01. | 74,692 % |
2021. 12. 01. | 69,991 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók RICS lakásár egyensúly-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇬🇧 Átlagos házárak | 291 268 GBP | 289 042 GBP | Havi |
🇬🇧 Bérleti díj-arány | 116,564 | 116,609 | Negyedév |
🇬🇧 Építési BMI (Beszerzési Menedzser Index) | 57,2 points | 53,6 points | Havi |
🇬🇧 Építési megrendelések | -2,9 % | -30,1 % | Negyedév |
🇬🇧 Építkezések kezdete | 22 990 units | 22 580 units | Negyedév |
🇬🇧 Építőipari termelés | -1,6 % | -1,7 % | Havi |
🇬🇧 Házárindex HóH | 0,3 % | 0,3 % | Havi |
🇬🇧 Házárindex YoY | 1,5 % | 1,1 % | Havi |
🇬🇧 Jelzálogbejegyzések | 64 860 | 62 500 | Havi |
🇬🇧 Jelzáloghitel | 2,861 milliárd GBP | 2,796 milliárd GBP | Havi |
🇬🇧 Jelzálogkamat | 7,69 % | 7,83 % | Havi |
🇬🇧 Lakásindex | 507 points | 505,8 points | Havi |
🇬🇧 Lakóingatlan-árak | -1,71 % | -0,79 % | Negyedév |
🇬🇧 Magánszektorban alkalmazott bérleti díjak | 8,9 % | 9,2 % | Havi |
🇬🇧 Önálló otthon tulajdonlási arány | 65,2 % | 65 % | Évente |
🇬🇧 Országos lakásárak | 530,83 points | 529,4 points | Havi |
🇬🇧 Országos lakásárak hónapról hónapra | 0,7 % | -0,2 % | Havi |
🇬🇧 Országos lakásárak YoY | 3,2 % | 2,4 % | Havi |
A Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) Házárindexe azon felmérők százalékos arányát méri, akik áremelkedést jelentenek a kijelölt területükön, mínusz azokét, akik árcsökkenést jelentenek. A 0% feletti szint azt jelzi, hogy több felmérő számolt be áremelkedésről; az alatti szint pedig azt, hogy több felmérő számolt be árcsökkenésről.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) RICS lakásár egyensúly?
A RICS House Price Balance egy kulcsfontosságú indikátor, amelyet a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) ad ki az Egyesült Királyság ingatlanpiacának egészségi állapotának felmérése céljából. Ez az index rendkívül fontos adat, amelyet a gazdasági elemzők, befektetők és döntéshozók széles köre követ figyelemmel. Az Eulerpool weboldalán kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a lehető legtöbb makrogazdasági adatot hozzáférhetővé tegyük látogatóink számára, így a RICS House Price Balance sem kivétel. A RICS House Price Balance egy olyan mutató, amely a megkérdezett ingatlanügynökök és szakértők válaszai alapján kerül kiszámításra. Az ingatlanügynököket arra kérik, hogy jelezzék, tapasztaltak-e áremelkedést vagy árcsökkenést az általuk közvetített ingatlanok esetében. Az így kapott válaszokat együttesen feldolgozva, a pozitív és negatív visszajelzések arányából állítják elő a végső indexet. Ha az index pozitív értéket mutat, az azt jelenti, hogy a többség áremelkedést érzékel, míg negatív érték esetén árcsökkenés a domináns. Ez az adat rendkívül fontos, mivel jól tükrözi az ingatlanpiac aktuális hangulatát és trendjeit, amely számos más gazdasági területre is hatással lehet. Az ingatlanpiac egészsége jelentős hatással van a lakossági fogyasztásra, a banki hitelezésre, valamint az általános gazdasági aktivitásra. Egy pozitív RICS House Price Balance erős bizalmat és növekvő piacot jelezhet, míg egy negatív érték gyenge piacot és csökkenő bizalmat sugallhat. Az Eulerpool weboldalán folyamatosan frissítjük a RICS House Price Balance adatokat, hogy naprakész információkkal szolgálhassunk látogatóink számára. Elemzéseink során figyelembe vesszük az adat történeti trendjeit és összefüggéseit más makrogazdasági mutatókkal, mint például a GDP, a munkanélküliség és a kamatlábak. Az ilyen jellegű átfogó elemzések lehetővé teszik, hogy az ingatlanpiac teljesítményéről és kilátásairól egy mélyebb és széleskörű képet nyújtsunk. A RICS House Price Balance adatainak értelmezéséhez fontos figyelembe venni az ingatlanpiac sajátosságait is. Az ingatlanpiac ciklikussága és regionális különbségei nagyban befolyásolják az indexet. A különböző régiók eltérő gazdasági és demográfiai tényezői miatt egy országos szintű index értelmezésekor mindig figyelembe kell venni az adott régió specifikumait. Az elmúlt években a RICS House Price Balance mutatója jelentős ingadozásokat mutatott, amelyeket számos tényező befolyásolt. A Brexit-folyamat, a COVID-19 világjárvány, valamint az ezekkel összefüggő gazdasági intézkedések mind hatással voltak az ingatlanpiacra és azon keresztül az index értékére. Az ilyen események lehetőséget adnak arra, hogy mélyebb elemzés révén megértsük, milyen mértékben és hogyan befolyásolják a makrogazdasági környezet változásai az ingatlanpiacot. A gazdasági döntéshozók és befektetők számára a RICS House Price Balance egy hasznos eszköz, amely segít a jövőbeli tendenciák előrejelzésében és a stratégiai döntések meghozatalában. Az Eulerpool weboldalán elérhető adatok és elemzések segítségével úgy gondoljuk, hogy a felhasználók átfogó képet kaphatnak az ingatlanpiac jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásairól. Összefoglalva, a RICS House Price Balance egy nélkülözhetetlen mutató az ingatlanpiac állapotának és irányának megértéséhez. Az Eulerpool célja, hogy ezen adatok folyamatos frissítésével és részletes elemzésével támogassa látogatóit abban, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak. Reméljük, hogy weboldalunkon található információk és elemzések értékesek lesznek látogatóink számára, és hozzájárulnak a sikeres és informált gazdasági stratégiák kidolgozásához.