Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Észtország Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Észtország-ban 64,6 %. A Kapacitáskihasználtság Észtország-ban megnőtt 64,6 %-ra 2023. 12. 01.-án, miután 63,5 % volt 2023. 09. 01.-án. 1993. 06. 01.-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Észtország-ban 69,41 % volt. A rekordmagas értéket 2021. 12. 01. érte el 85,20 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 1993. 06. 01. rögzítették 52,00 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1993. 06. 01. | 52,00 % |
1993. 09. 01. | 54,40 % |
1993. 12. 01. | 52,30 % |
1994. 03. 01. | 55,20 % |
1994. 06. 01. | 56,20 % |
1994. 09. 01. | 57,40 % |
1994. 12. 01. | 58,10 % |
1995. 03. 01. | 56,20 % |
1995. 06. 01. | 57,20 % |
1995. 09. 01. | 55,60 % |
1995. 12. 01. | 57,90 % |
1996. 03. 01. | 59,20 % |
1996. 06. 01. | 55,10 % |
1996. 09. 01. | 56,70 % |
1996. 12. 01. | 58,90 % |
1997. 03. 01. | 60,30 % |
1997. 06. 01. | 62,20 % |
1997. 09. 01. | 63,50 % |
1997. 12. 01. | 62,80 % |
1998. 03. 01. | 67,60 % |
1998. 06. 01. | 67,20 % |
1998. 09. 01. | 69,40 % |
1998. 12. 01. | 67,60 % |
1999. 03. 01. | 64,80 % |
1999. 06. 01. | 62,80 % |
1999. 09. 01. | 61,60 % |
1999. 12. 01. | 64,60 % |
2000. 03. 01. | 66,20 % |
2000. 06. 01. | 67,00 % |
2000. 09. 01. | 66,20 % |
2000. 12. 01. | 68,50 % |
2001. 03. 01. | 70,20 % |
2001. 06. 01. | 71,50 % |
2001. 09. 01. | 74,70 % |
2001. 12. 01. | 72,90 % |
2002. 03. 01. | 71,60 % |
2002. 06. 01. | 74,90 % |
2002. 09. 01. | 75,10 % |
2002. 12. 01. | 76,30 % |
2003. 03. 01. | 74,00 % |
2003. 06. 01. | 74,10 % |
2003. 09. 01. | 73,50 % |
2003. 12. 01. | 74,00 % |
2004. 03. 01. | 73,10 % |
2004. 06. 01. | 75,60 % |
2004. 09. 01. | 74,70 % |
2004. 12. 01. | 75,20 % |
2005. 03. 01. | 75,70 % |
2005. 06. 01. | 77,50 % |
2005. 09. 01. | 77,50 % |
2005. 12. 01. | 78,20 % |
2006. 03. 01. | 79,00 % |
2006. 06. 01. | 79,10 % |
2006. 09. 01. | 78,20 % |
2006. 12. 01. | 78,20 % |
2007. 03. 01. | 78,40 % |
2007. 06. 01. | 78,00 % |
2007. 09. 01. | 77,00 % |
2007. 12. 01. | 74,60 % |
2008. 03. 01. | 74,50 % |
2008. 06. 01. | 72,60 % |
2008. 09. 01. | 69,20 % |
2008. 12. 01. | 66,30 % |
2009. 03. 01. | 60,40 % |
2009. 06. 01. | 57,20 % |
2009. 09. 01. | 57,40 % |
2009. 12. 01. | 59,00 % |
2010. 03. 01. | 62,30 % |
2010. 06. 01. | 67,20 % |
2010. 09. 01. | 68,60 % |
2010. 12. 01. | 70,60 % |
2011. 03. 01. | 72,40 % |
2011. 06. 01. | 72,90 % |
2011. 09. 01. | 71,80 % |
2011. 12. 01. | 72,60 % |
2012. 03. 01. | 71,20 % |
2012. 06. 01. | 70,10 % |
2012. 09. 01. | 71,00 % |
2012. 12. 01. | 70,40 % |
2013. 03. 01. | 71,00 % |
2013. 06. 01. | 71,10 % |
2013. 09. 01. | 71,30 % |
2013. 12. 01. | 72,80 % |
2014. 03. 01. | 73,20 % |
2014. 06. 01. | 73,30 % |
2014. 09. 01. | 73,60 % |
2014. 12. 01. | 73,20 % |
2015. 03. 01. | 70,90 % |
2015. 06. 01. | 70,40 % |
2015. 09. 01. | 72,80 % |
2015. 12. 01. | 71,50 % |
2016. 03. 01. | 72,60 % |
2016. 06. 01. | 73,60 % |
2016. 09. 01. | 73,10 % |
2016. 12. 01. | 75,40 % |
2017. 03. 01. | 74,20 % |
2017. 06. 01. | 76,10 % |
2017. 09. 01. | 73,60 % |
2017. 12. 01. | 75,20 % |
2018. 03. 01. | 75,10 % |
2018. 06. 01. | 73,80 % |
2018. 09. 01. | 74,80 % |
2018. 12. 01. | 73,50 % |
2019. 03. 01. | 75,30 % |
2019. 06. 01. | 73,40 % |
2019. 09. 01. | 71,90 % |
2019. 12. 01. | 70,20 % |
2020. 03. 01. | 71,30 % |
2020. 06. 01. | 62,60 % |
2020. 09. 01. | 66,10 % |
2020. 12. 01. | 70,70 % |
2021. 03. 01. | 73,30 % |
2021. 06. 01. | 76,20 % |
2021. 09. 01. | 77,80 % |
2021. 12. 01. | 85,20 % |
2022. 03. 01. | 71,40 % |
2022. 06. 01. | 69,20 % |
2022. 09. 01. | 74,70 % |
2022. 12. 01. | 71,50 % |
2023. 03. 01. | 71,00 % |
2023. 06. 01. | 70,00 % |
2023. 09. 01. | 63,50 % |
2023. 12. 01. | 64,60 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 64,6 % |
2023. 09. 01. | 63,5 % |
2023. 06. 01. | 70 % |
2023. 03. 01. | 71 % |
2022. 12. 01. | 71,5 % |
2022. 09. 01. | 74,7 % |
2022. 06. 01. | 69,2 % |
2022. 03. 01. | 71,4 % |
2021. 12. 01. | 85,2 % |
2021. 09. 01. | 77,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇪🇪 Áramtermelés | 486,359 Gigawatt-hour | 384,062 Gigawatt-hour | Havi |
🇪🇪 Bányászati termelés | -19,7 % | -0,7 % | Havi |
🇪🇪 Cementgyártás | 17 000 Tonnes | 19 000 Tonnes | Havi |
🇪🇪 Elektromos autók engedélyezései | 130 Units | 82 Units | Havi |
🇪🇪 Gyártási termelés | -2,3 % | -1,7 % | Havi |
🇪🇪 Ipari termelés | -4,7 % | -5,6 % | Havi |
🇪🇪 Ipari termelés hónapról hónapra | -3,5 % | 3,6 % | Havi |
🇪🇪 Járműbejegyzések | 1820 Units | 1911 Units | Havi |
🇪🇪 Készletváltozások | -68,9 Mió. EUR | -476,5 Mió. EUR | Negyedév |
🇪🇪 Üzleti hangulat | 81,6 points | 81,4 points | Havi |
🇪🇪 Vállalati nyereségek | 848,146 Mió. EUR | 1,068 milliárd EUR | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.