Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Észtország Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Észtország jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 1,102 milliárd EUR. A Észtország Kormányzati kiadások értéke 2024. 03. 01.-en 1,102 milliárd EUR-ra csökkent, miután 2023. 12. 01.-en 1,313 milliárd EUR volt. 1995. 03. 01.-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Észtország-ban 900,41 Mió. EUR volt. A mindenkori csúcsot 2021. 12. 01.-en 1,37 milliárd EUR-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 1997. 09. 01.-en 580,10 Mió. EUR rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1995. 03. 01. | 657,90 Mió. EUR |
1995. 06. 01. | 773,60 Mió. EUR |
1995. 09. 01. | 607,40 Mió. EUR |
1995. 12. 01. | 748,20 Mió. EUR |
1996. 03. 01. | 636,50 Mió. EUR |
1996. 06. 01. | 757,90 Mió. EUR |
1996. 09. 01. | 590,90 Mió. EUR |
1996. 12. 01. | 726,50 Mió. EUR |
1997. 03. 01. | 623,60 Mió. EUR |
1997. 06. 01. | 765,30 Mió. EUR |
1997. 09. 01. | 580,10 Mió. EUR |
1997. 12. 01. | 730,10 Mió. EUR |
1998. 03. 01. | 643,70 Mió. EUR |
1998. 06. 01. | 787,60 Mió. EUR |
1998. 09. 01. | 617,00 Mió. EUR |
1998. 12. 01. | 768,60 Mió. EUR |
1999. 03. 01. | 657,40 Mió. EUR |
1999. 06. 01. | 797,00 Mió. EUR |
1999. 09. 01. | 610,20 Mió. EUR |
1999. 12. 01. | 783,10 Mió. EUR |
2000. 03. 01. | 626,90 Mió. EUR |
2000. 06. 01. | 770,80 Mió. EUR |
2000. 09. 01. | 593,50 Mió. EUR |
2000. 12. 01. | 761,70 Mió. EUR |
2001. 03. 01. | 633,70 Mió. EUR |
2001. 06. 01. | 760,90 Mió. EUR |
2001. 09. 01. | 614,10 Mió. EUR |
2001. 12. 01. | 811,40 Mió. EUR |
2002. 03. 01. | 624,90 Mió. EUR |
2002. 06. 01. | 784,10 Mió. EUR |
2002. 09. 01. | 645,50 Mió. EUR |
2002. 12. 01. | 853,60 Mió. EUR |
2003. 03. 01. | 691,50 Mió. EUR |
2003. 06. 01. | 805,40 Mió. EUR |
2003. 09. 01. | 636,90 Mió. EUR |
2003. 12. 01. | 885,80 Mió. EUR |
2004. 03. 01. | 678,50 Mió. EUR |
2004. 06. 01. | 840,40 Mió. EUR |
2004. 09. 01. | 661,00 Mió. EUR |
2004. 12. 01. | 913,30 Mió. EUR |
2005. 03. 01. | 699,20 Mió. EUR |
2005. 06. 01. | 811,30 Mió. EUR |
2005. 09. 01. | 702,20 Mió. EUR |
2005. 12. 01. | 971,50 Mió. EUR |
2006. 03. 01. | 752,30 Mió. EUR |
2006. 06. 01. | 856,00 Mió. EUR |
2006. 09. 01. | 741,50 Mió. EUR |
2006. 12. 01. | 986,70 Mió. EUR |
2007. 03. 01. | 790,10 Mió. EUR |
2007. 06. 01. | 895,20 Mió. EUR |
2007. 09. 01. | 791,10 Mió. EUR |
2007. 12. 01. | 1,06 milliárd EUR |
2008. 03. 01. | 817,90 Mió. EUR |
2008. 06. 01. | 944,40 Mió. EUR |
2008. 09. 01. | 835,80 Mió. EUR |
2008. 12. 01. | 1,10 milliárd EUR |
2009. 03. 01. | 830,80 Mió. EUR |
2009. 06. 01. | 926,50 Mió. EUR |
2009. 09. 01. | 784,80 Mió. EUR |
2009. 12. 01. | 1,04 milliárd EUR |
2010. 03. 01. | 866,90 Mió. EUR |
2010. 06. 01. | 920,10 Mió. EUR |
2010. 09. 01. | 792,60 Mió. EUR |
2010. 12. 01. | 980,40 Mió. EUR |
2011. 03. 01. | 880,50 Mió. EUR |
2011. 06. 01. | 924,40 Mió. EUR |
2011. 09. 01. | 836,30 Mió. EUR |
2011. 12. 01. | 1,00 milliárd EUR |
2012. 03. 01. | 905,00 Mió. EUR |
2012. 06. 01. | 947,80 Mió. EUR |
2012. 09. 01. | 847,40 Mió. EUR |
2012. 12. 01. | 1,06 milliárd EUR |
2013. 03. 01. | 917,70 Mió. EUR |
2013. 06. 01. | 981,20 Mió. EUR |
2013. 09. 01. | 883,20 Mió. EUR |
2013. 12. 01. | 1,08 milliárd EUR |
2014. 03. 01. | 912,80 Mió. EUR |
2014. 06. 01. | 984,50 Mió. EUR |
2014. 09. 01. | 903,20 Mió. EUR |
2014. 12. 01. | 1,12 milliárd EUR |
2015. 03. 01. | 950,60 Mió. EUR |
2015. 06. 01. | 1,00 milliárd EUR |
2015. 09. 01. | 934,40 Mió. EUR |
2015. 12. 01. | 1,15 milliárd EUR |
2016. 03. 01. | 965,70 Mió. EUR |
2016. 06. 01. | 1,04 milliárd EUR |
2016. 09. 01. | 961,40 Mió. EUR |
2016. 12. 01. | 1,18 milliárd EUR |
2017. 03. 01. | 976,10 Mió. EUR |
2017. 06. 01. | 1,05 milliárd EUR |
2017. 09. 01. | 977,50 Mió. EUR |
2017. 12. 01. | 1,22 milliárd EUR |
2018. 03. 01. | 976,20 Mió. EUR |
2018. 06. 01. | 1,04 milliárd EUR |
2018. 09. 01. | 974,10 Mió. EUR |
2018. 12. 01. | 1,28 milliárd EUR |
2019. 03. 01. | 1,03 milliárd EUR |
2019. 06. 01. | 1,06 milliárd EUR |
2019. 09. 01. | 1,02 milliárd EUR |
2019. 12. 01. | 1,30 milliárd EUR |
2020. 03. 01. | 1,03 milliárd EUR |
2020. 06. 01. | 1,10 milliárd EUR |
2020. 09. 01. | 1,07 milliárd EUR |
2020. 12. 01. | 1,34 milliárd EUR |
2021. 03. 01. | 1,10 milliárd EUR |
2021. 06. 01. | 1,12 milliárd EUR |
2021. 09. 01. | 1,11 milliárd EUR |
2021. 12. 01. | 1,37 milliárd EUR |
2022. 03. 01. | 1,09 milliárd EUR |
2022. 06. 01. | 1,13 milliárd EUR |
2022. 09. 01. | 1,12 milliárd EUR |
2022. 12. 01. | 1,37 milliárd EUR |
2023. 03. 01. | 1,10 milliárd EUR |
2023. 06. 01. | 1,15 milliárd EUR |
2023. 09. 01. | 1,11 milliárd EUR |
2023. 12. 01. | 1,31 milliárd EUR |
2024. 03. 01. | 1,10 milliárd EUR |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 1,102 milliárd EUR |
2023. 12. 01. | 1,313 milliárd EUR |
2023. 09. 01. | 1,108 milliárd EUR |
2023. 06. 01. | 1,147 milliárd EUR |
2023. 03. 01. | 1,097 milliárd EUR |
2022. 12. 01. | 1,373 milliárd EUR |
2022. 09. 01. | 1,12 milliárd EUR |
2022. 06. 01. | 1,127 milliárd EUR |
2022. 03. 01. | 1,091 milliárd EUR |
2021. 12. 01. | 1,373 milliárd EUR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇪🇪 államháztartás | -3,4 % of GDP | -1 % of GDP | Évente |
🇪🇪 Állami bevételek | 3,559 milliárd EUR | 4,198 milliárd EUR | Negyedév |
🇪🇪 Állami kiadások | 3,936 milliárd EUR | 4,863 milliárd EUR | Negyedév |
🇪🇪 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 19,6 % of GDP | 18,5 % of GDP | Évente |
🇪🇪 Az államháztartás értéke | -701,1 Mió. EUR | -205 Mió. EUR | Negyedév |
🇪🇪 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 43,7 % of GDP | 39,8 % of GDP | Évente |
🇪🇪 Katonai kiadások | 1,19 milliárd USD | 818,3 Mió. USD | Évente |
🇪🇪 Korrupciós index | 76 Points | 74 Points | Évente |
🇪🇪 Korrupciós rangsor | 12 | 14 | Évente |
🇪🇪 Menekültügyi kérelmek | 90 persons | 125 persons | Havi |
A kormányzati kiadások az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik, és a GDP jelentős összetevője. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák megvalósítása, nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.