Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Új-Zéland Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Új-Zéland-ban 22,7 NZD/Hour. A Minimálbér Új-Zéland-ban 22,7 NZD/Hour-ra emelkedett 2023. 01. 01.-án/én, miután 2022. 01. 01.-án 21,2 NZD/Hour volt. 2006. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Új-Zéland-ban 15,74 NZD/Hour volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 23,15 NZD/Hour, míg a legalacsonyabb értéket 2006. 01. 01.-án/én rögzítettük 10,25 NZD/Hour.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2006. 01. 01. | 10,25 NZD/Hour |
2007. 01. 01. | 11,25 NZD/Hour |
2008. 01. 01. | 12,00 NZD/Hour |
2009. 01. 01. | 12,50 NZD/Hour |
2010. 01. 01. | 12,75 NZD/Hour |
2011. 01. 01. | 13,00 NZD/Hour |
2012. 01. 01. | 13,50 NZD/Hour |
2013. 01. 01. | 13,75 NZD/Hour |
2014. 01. 01. | 14,25 NZD/Hour |
2015. 01. 01. | 14,75 NZD/Hour |
2016. 01. 01. | 15,25 NZD/Hour |
2017. 01. 01. | 15,75 NZD/Hour |
2018. 01. 01. | 16,50 NZD/Hour |
2019. 01. 01. | 17,70 NZD/Hour |
2020. 01. 01. | 18,90 NZD/Hour |
2021. 01. 01. | 20,00 NZD/Hour |
2022. 01. 01. | 21,20 NZD/Hour |
2023. 01. 01. | 22,70 NZD/Hour |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 01. 01. | 22,7 NZD/Hour |
2022. 01. 01. | 21,2 NZD/Hour |
2021. 01. 01. | 20 NZD/Hour |
2020. 01. 01. | 18,9 NZD/Hour |
2019. 01. 01. | 17,7 NZD/Hour |
2018. 01. 01. | 16,5 NZD/Hour |
2017. 01. 01. | 15,75 NZD/Hour |
2016. 01. 01. | 15,25 NZD/Hour |
2015. 01. 01. | 14,75 NZD/Hour |
2014. 01. 01. | 14,25 NZD/Hour |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇿 Állásajánlatok | 172,546 index points | 185,4 index points | Negyedév |
🇳🇿 Bérek | 41,03 NZD/Hour | 40,9 NZD/Hour | Negyedév |
🇳🇿 Bérnövekedés | 3,8 % | 3,9 % | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatási ráta | 69 % | 69,2 % | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatottak | 2,939 Mió. | 2,927 Mió. | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatottsági változás | -0,2 % | 0,4 % | Negyedév |
🇳🇿 Gyártási bérek | 37,76 NZD/Hour | 38,24 NZD/Hour | Negyedév |
🇳🇿 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 12,4 % | 12,1 % | Negyedév |
🇳🇿 Munkaerőköltségek | 1373 points | 1360 points | Negyedév |
🇳🇿 Munkanélküli személyek | 122 000 | 119 000 | Negyedév |
🇳🇿 Munkanélküliségi ráta | 4,3 % | 4 % | Negyedév |
🇳🇿 Munkavállalási arány | 71,5 % | 71,9 % | Negyedév |
🇳🇿 Népesség | 5,306 Mió. | 5,161 Mió. | Évente |
🇳🇿 Női nyugdíjkorhatár | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇳🇿 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇳🇿 Részmunkaidő | 575 000 | 577 000 | Negyedév |
🇳🇿 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 2,365 Mió. | 2,348 Mió. | Negyedév |
🇳🇿 Termelékenység | 126,288 points | 126,807 points | Negyedév |
Új-Zélandon a minimálbér a legalacsonyabb bruttó órabérre utal, és általában évente emelik. 2014-ben 54 600 új-zélandi munkavállaló kapott minimálbérnél alacsonyabb fizetést.
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.