Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Törökország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Törökország-ban 54,2 %. A Munkaerő-részvételi ráta Törökország-ban 2024. 03. 01.-án/én 54,2 %-ra emelkedett, miután 2024. 02. 01.-án/én 54 % volt. 2005. 01. 01. és 2024. 04. 01. között az átlagos GDP Törökország-ban 48,97 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2024. 03. 01.-án/én volt 54,20 %, míg a legalacsonyabb értéket 2007. 11. 01.-án/én jegyezték fel 43,30 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2005. 01. 01. | 44,30 % |
2005. 02. 01. | 44,00 % |
2005. 03. 01. | 44,10 % |
2005. 04. 01. | 44,20 % |
2005. 05. 01. | 44,10 % |
2005. 06. 01. | 44,10 % |
2005. 07. 01. | 43,90 % |
2005. 08. 01. | 44,10 % |
2005. 09. 01. | 44,10 % |
2005. 10. 01. | 44,20 % |
2005. 11. 01. | 44,20 % |
2005. 12. 01. | 44,00 % |
2006. 01. 01. | 43,50 % |
2006. 02. 01. | 43,50 % |
2006. 03. 01. | 43,50 % |
2006. 04. 01. | 43,70 % |
2006. 05. 01. | 43,80 % |
2006. 06. 01. | 43,70 % |
2006. 07. 01. | 44,10 % |
2006. 08. 01. | 44,00 % |
2006. 09. 01. | 44,10 % |
2006. 10. 01. | 43,90 % |
2006. 11. 01. | 44,20 % |
2006. 12. 01. | 44,30 % |
2007. 01. 01. | 43,80 % |
2007. 02. 01. | 44,00 % |
2007. 03. 01. | 43,90 % |
2007. 04. 01. | 43,70 % |
2007. 05. 01. | 43,90 % |
2007. 06. 01. | 43,80 % |
2007. 07. 01. | 43,80 % |
2007. 08. 01. | 44,00 % |
2007. 09. 01. | 43,80 % |
2007. 10. 01. | 43,50 % |
2007. 11. 01. | 43,30 % |
2007. 12. 01. | 43,30 % |
2008. 01. 01. | 43,80 % |
2008. 02. 01. | 43,80 % |
2008. 03. 01. | 44,00 % |
2008. 04. 01. | 44,30 % |
2008. 05. 01. | 44,20 % |
2008. 06. 01. | 44,40 % |
2008. 07. 01. | 44,80 % |
2008. 08. 01. | 44,60 % |
2008. 09. 01. | 44,60 % |
2008. 10. 01. | 44,80 % |
2008. 11. 01. | 44,40 % |
2008. 12. 01. | 45,00 % |
2009. 01. 01. | 45,20 % |
2009. 02. 01. | 45,10 % |
2009. 03. 01. | 45,00 % |
2009. 04. 01. | 44,90 % |
2009. 05. 01. | 45,10 % |
2009. 06. 01. | 45,30 % |
2009. 07. 01. | 45,70 % |
2009. 08. 01. | 45,90 % |
2009. 09. 01. | 46,00 % |
2009. 10. 01. | 45,80 % |
2009. 11. 01. | 46,00 % |
2009. 12. 01. | 46,20 % |
2010. 01. 01. | 46,30 % |
2010. 02. 01. | 46,60 % |
2010. 03. 01. | 46,70 % |
2010. 04. 01. | 46,40 % |
2010. 05. 01. | 46,30 % |
2010. 06. 01. | 46,30 % |
2010. 07. 01. | 46,30 % |
2010. 08. 01. | 46,20 % |
2010. 09. 01. | 46,20 % |
2010. 10. 01. | 46,10 % |
2010. 11. 01. | 46,30 % |
2010. 12. 01. | 46,60 % |
2011. 01. 01. | 47,10 % |
2011. 02. 01. | 47,40 % |
2011. 03. 01. | 47,20 % |
2011. 04. 01. | 47,20 % |
2011. 05. 01. | 47,00 % |
2011. 06. 01. | 47,00 % |
2011. 07. 01. | 47,50 % |
2011. 08. 01. | 47,30 % |
2011. 09. 01. | 47,20 % |
2011. 10. 01. | 47,00 % |
2011. 11. 01. | 46,80 % |
2011. 12. 01. | 46,70 % |
2012. 01. 01. | 46,60 % |
2012. 02. 01. | 46,40 % |
2012. 03. 01. | 46,70 % |
2012. 04. 01. | 46,90 % |
2012. 05. 01. | 47,00 % |
2012. 06. 01. | 47,00 % |
2012. 07. 01. | 46,70 % |
2012. 08. 01. | 46,90 % |
2012. 09. 01. | 47,10 % |
2012. 10. 01. | 47,70 % |
2012. 11. 01. | 48,00 % |
2012. 12. 01. | 48,10 % |
2013. 01. 01. | 48,30 % |
2013. 02. 01. | 48,40 % |
2013. 03. 01. | 48,30 % |
2013. 04. 01. | 48,10 % |
2013. 05. 01. | 48,00 % |
2013. 06. 01. | 47,90 % |
2013. 07. 01. | 47,70 % |
2013. 08. 01. | 47,70 % |
2013. 09. 01. | 47,80 % |
2013. 10. 01. | 47,80 % |
2013. 11. 01. | 48,00 % |
2013. 12. 01. | 48,10 % |
2014. 01. 01. | 49,50 % |
2014. 02. 01. | 49,50 % |
2014. 03. 01. | 50,20 % |
2014. 04. 01. | 50,20 % |
2014. 05. 01. | 50,00 % |
2014. 06. 01. | 50,70 % |
2014. 07. 01. | 50,10 % |
2014. 08. 01. | 49,70 % |
2014. 09. 01. | 50,80 % |
2014. 10. 01. | 50,50 % |
2014. 11. 01. | 50,30 % |
2014. 12. 01. | 50,70 % |
2015. 01. 01. | 50,90 % |
2015. 02. 01. | 50,60 % |
2015. 03. 01. | 50,80 % |
2015. 04. 01. | 51,00 % |
2015. 05. 01. | 50,80 % |
2015. 06. 01. | 51,40 % |
2015. 07. 01. | 51,10 % |
2015. 08. 01. | 51,10 % |
2015. 09. 01. | 51,30 % |
2015. 10. 01. | 51,60 % |
2015. 11. 01. | 51,40 % |
2015. 12. 01. | 51,40 % |
2016. 01. 01. | 51,70 % |
2016. 02. 01. | 51,10 % |
2016. 03. 01. | 51,20 % |
2016. 04. 01. | 51,80 % |
2016. 05. 01. | 51,80 % |
2016. 06. 01. | 51,70 % |
2016. 07. 01. | 51,70 % |
2016. 08. 01. | 52,00 % |
2016. 09. 01. | 51,80 % |
2016. 10. 01. | 52,30 % |
2016. 11. 01. | 52,40 % |
2016. 12. 01. | 52,40 % |
2017. 01. 01. | 52,20 % |
2017. 02. 01. | 52,40 % |
2017. 03. 01. | 52,00 % |
2017. 04. 01. | 52,40 % |
2017. 05. 01. | 52,80 % |
2017. 06. 01. | 52,20 % |
2017. 07. 01. | 52,80 % |
2017. 08. 01. | 52,90 % |
2017. 09. 01. | 52,60 % |
2017. 10. 01. | 53,00 % |
2017. 11. 01. | 53,00 % |
2017. 12. 01. | 52,80 % |
2018. 01. 01. | 52,90 % |
2018. 02. 01. | 52,70 % |
2018. 03. 01. | 52,70 % |
2018. 04. 01. | 53,00 % |
2018. 05. 01. | 53,20 % |
2018. 06. 01. | 53,00 % |
2018. 07. 01. | 53,50 % |
2018. 08. 01. | 53,20 % |
2018. 09. 01. | 53,50 % |
2018. 10. 01. | 53,10 % |
2018. 11. 01. | 53,10 % |
2018. 12. 01. | 53,20 % |
2019. 01. 01. | 52,60 % |
2019. 02. 01. | 53,10 % |
2019. 03. 01. | 53,70 % |
2019. 04. 01. | 52,80 % |
2019. 05. 01. | 53,30 % |
2019. 06. 01. | 53,00 % |
2019. 07. 01. | 52,90 % |
2019. 08. 01. | 52,70 % |
2019. 09. 01. | 52,70 % |
2019. 10. 01. | 52,50 % |
2019. 11. 01. | 52,70 % |
2019. 12. 01. | 52,60 % |
2020. 01. 01. | 51,50 % |
2020. 02. 01. | 51,40 % |
2020. 03. 01. | 48,70 % |
2020. 04. 01. | 46,50 % |
2020. 05. 01. | 47,40 % |
2020. 06. 01. | 48,90 % |
2020. 07. 01. | 48,60 % |
2020. 08. 01. | 49,30 % |
2020. 09. 01. | 49,50 % |
2020. 10. 01. | 49,40 % |
2020. 11. 01. | 49,30 % |
2020. 12. 01. | 49,10 % |
2021. 01. 01. | 50,40 % |
2021. 02. 01. | 50,30 % |
2021. 03. 01. | 51,40 % |
2021. 04. 01. | 51,40 % |
2021. 05. 01. | 50,80 % |
2021. 06. 01. | 50,50 % |
2021. 07. 01. | 51,00 % |
2021. 08. 01. | 51,50 % |
2021. 09. 01. | 52,10 % |
2021. 10. 01. | 52,10 % |
2021. 11. 01. | 52,00 % |
2021. 12. 01. | 52,60 % |
2022. 01. 01. | 52,60 % |
2022. 02. 01. | 52,20 % |
2022. 03. 01. | 52,60 % |
2022. 04. 01. | 53,10 % |
2022. 05. 01. | 53,60 % |
2022. 06. 01. | 53,10 % |
2022. 07. 01. | 52,30 % |
2022. 08. 01. | 53,10 % |
2022. 09. 01. | 53,00 % |
2022. 10. 01. | 53,40 % |
2022. 11. 01. | 53,90 % |
2022. 12. 01. | 53,70 % |
2023. 01. 01. | 53,90 % |
2023. 02. 01. | 53,20 % |
2023. 03. 01. | 53,10 % |
2023. 04. 01. | 53,80 % |
2023. 05. 01. | 53,60 % |
2023. 06. 01. | 53,00 % |
2023. 07. 01. | 53,30 % |
2023. 08. 01. | 53,30 % |
2023. 09. 01. | 53,10 % |
2023. 10. 01. | 53,20 % |
2023. 11. 01. | 53,10 % |
2023. 12. 01. | 53,60 % |
2024. 01. 01. | 54,00 % |
2024. 02. 01. | 54,00 % |
2024. 03. 01. | 54,20 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 54,2 % |
2024. 02. 01. | 54 % |
2024. 01. 01. | 54 % |
2023. 12. 01. | 53,6 % |
2023. 11. 01. | 53,1 % |
2023. 10. 01. | 53,2 % |
2023. 09. 01. | 53,1 % |
2023. 08. 01. | 53,3 % |
2023. 07. 01. | 53,3 % |
2023. 06. 01. | 53 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇹🇷 Bérek | 8971 TRY/Month | 4050 TRY/Month | Évente |
🇹🇷 Foglalkoztatási ráta | 49,5 % | 49,6 % | Havi |
🇹🇷 Foglalkoztatottak | 32,776 Mió. | 32,698 Mió. | Havi |
🇹🇷 Gyártási bérek | 1446,4 points | 1357,834 points | Negyedév |
🇹🇷 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 16,5 % | 16,4 % | Havi |
🇹🇷 Minimálbérek | 20 002,5 TRY/Month | 13 414,5 TRY/Month | Negyedév |
🇹🇷 Munkaerőköltségek | 717,7 points | 628,4 points | Negyedév |
🇹🇷 Munkanélküli személyek | 3,305 Mió. | 3,071 Mió. | Havi |
🇹🇷 Munkanélküliségi ráta | 8,5 % | 8,8 % | Havi |
🇹🇷 Népesség | 85,372 Mió. | 85,279 Mió. | Évente |
🇹🇷 Női nyugdíjkorhatár | 58 Years | 58 Years | Évente |
🇹🇷 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 60 Years | 60 Years | Évente |
A munkaerő-piaci részvételi arány az alkalmazottak és az állást kereső munkanélküliek száma, osztva a munkaképes korú teljes népességgel.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.