Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Szváziföld Kormányzati Bevétel
Árfolyam
A Kormányzati Bevétel jelenlegi értéke Szváziföld-ban 18,965 milliárd SZL. A Kormányzati Bevétel Szváziföld-ban 2022. 01. 01.-án/én 18,965 milliárd SZL-ra csökkent, miután 2021. 01. 01.-án/én 19,296 milliárd SZL volt. 2006. 01. 01. és 2023. 01. 01. között a GDP átlaga Szváziföld-ban 13,75 milliárd SZL volt. A csúcspontot 2023. 01. 01.-án/én érte el 25,48 milliárd SZL-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2006. 01. 01.-án/én jegyezték fel 5,50 milliárd SZL-val/vel.
Kormányzati Bevétel ·
Max
Állami bevételek | |
---|---|
2006. 01. 01. | 5,50 milliárd SZL |
2007. 01. 01. | 8,02 milliárd SZL |
2008. 01. 01. | 9,41 milliárd SZL |
2009. 01. 01. | 9,64 milliárd SZL |
2010. 01. 01. | 6,83 milliárd SZL |
2011. 01. 01. | 7,18 milliárd SZL |
2012. 01. 01. | 12,03 milliárd SZL |
2013. 01. 01. | 13,11 milliárd SZL |
2014. 01. 01. | 14,73 milliárd SZL |
2015. 01. 01. | 14,46 milliárd SZL |
2016. 01. 01. | 14,51 milliárd SZL |
2017. 01. 01. | 15,39 milliárd SZL |
2018. 01. 01. | 15,96 milliárd SZL |
2019. 01. 01. | 17,88 milliárd SZL |
2020. 01. 01. | 19,15 milliárd SZL |
2021. 01. 01. | 19,30 milliárd SZL |
2022. 01. 01. | 18,96 milliárd SZL |
Kormányzati Bevétel Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 18,965 milliárd SZL |
2021. 01. 01. | 19,296 milliárd SZL |
2020. 01. 01. | 19,153 milliárd SZL |
2019. 01. 01. | 17,884 milliárd SZL |
2018. 01. 01. | 15,956 milliárd SZL |
2017. 01. 01. | 15,395 milliárd SZL |
2016. 01. 01. | 14,51 milliárd SZL |
2015. 01. 01. | 14,462 milliárd SZL |
2014. 01. 01. | 14,731 milliárd SZL |
2013. 01. 01. | 13,106 milliárd SZL |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati Bevétel-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇸🇿 államháztartás | -1,7 % of GDP | -5,4 % of GDP | Évente |
🇸🇿 Állami kiadások | 26,979 milliárd SZL | 23,154 milliárd SZL | Évente |
🇸🇿 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 18,91 % of GDP | 19,06 % of GDP | Évente |
🇸🇿 Az államháztartás értéke | -1,5 milliárd SZL | -4,189 milliárd SZL | Évente |
🇸🇿 Katonai kiadások | 67,8 Mió. USD | 74,3 Mió. USD | Évente |
🇸🇿 Korrupciós index | 30 Points | 30 Points | Évente |
🇸🇿 Korrupciós rangsor | 130 | 130 | Évente |
A kormányzati bevételek minden olyan bevételt jelentenek, amelyet a kormány kap, beleértve az adókat, vámokat, az állami tulajdonú vállalatok bevételeit, a tőkebevételeket és a külföldi segélyeket. A kormányzati bevételek része a kormányzati költségvetési egyenleg számításának.
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Kormányzati Bevétel?
A kormányzati bevételek meghatározó szerepet játszanak egy ország gazdasági politikájának megértésében és elemzésében. Az Eulerpool - makrogazdasági adatokat bemutató professzionális weboldalunk célja, hogy átfogó és részletes képet nyújtson a makrogazdasági mutatók jelentőségéről, különösen a kormányzati bevételek kategóriájában. Ebben az elemzésben kivesézzük, hogy miként határozzák meg a kormányzati bevételek az ország gazdasági stabilitását, növekedését, és jólétét. A kormányzati bevételek forrását több tényező határozza meg, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az adók, a társadalombiztosítási járulékok, az állami vállalatok nyereségei és az állami vagyon értékesítése. Az adók a bevételek legnagyobb részét teszik ki, és ezek közé tartoznak a jövedelemadók, a társasági adók, a fogyasztási és földhasználati adók, valamint az egyéb szektorokat érintő adók. Az adórendszer formája és struktúrája jelentős mértékben befolyásolják a bevételek nagyságát és stabilitását. A progresszív adórendszerek, ahol a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben adóznak, eltérő hatást gyakorolhatnak egy ország bevételére és gazdasági egyensúlyára, mint a propozíciós adórendszerek. A társadalombiztosítási járulékok az egyik legfontosabb bevételi források közé tartoznak, amelyek a különböző társadalmi programok - mint például a nyugdíjak, egészségügyi szolgáltatások, és szociális támogatások - finanszírozását szolgálják. Az ilyen járulékok mértékének és struktúrájának meghatározása kormányzati döntéshozatal tárgyát képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú fiskális fenntarthatóság elérésében. Az állami vállalatok nyereségéből származó bevételek szintén jelentős tényező lehetnek, különösen olyan országokban, ahol az állami tulajdonú vállalatok meghatározó iparágakban működnek. Az ilyen bevételek nagysága és fenntarthatósága függ az adott vállalatok piaci teljesítményétől, vezetési hatékonyságától, és a nemzetközi versenyképességtől. Az állami tulajdonú vállalatok hozadékainak menedzselése különleges szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel a kormányzat részéről. Az állami vagyon értékesítése, mint például állami ingatlanok, természetes erőforrások, vagy egyéb vagyontárgyak eladása egy másik forrása lehet a kormányzati bevételeknek. Az ilyen alkalmi bevételek rendszerint ad hoc jellegűek és nem tekinthetők fenntartható forrásnak hosszú távon. Az ilyen tranzakciók során fontos szerepet játszanak a transzparencia, a megfelelő piaci értékelés, és a stratégiai tervezés annak érdekében, hogy az eladások ne rövid távú költségvetési szükségleteket szolgáljanak, hanem hozzájáruljanak a hosszú távú gazdasági növekedéshez. A kormányzati bevételek elemzése és menedzselése kulcsfontosságú a közgazdasági politikák alakításában, különösen a költségvetési politika és a monetáris politika összehangolásánál. Például, az adóbevétel csökkenése gyakran kényszeríti a kormányzatokat arra, hogy költségvetési hiányokat találjanak egyensúlyba, ami gyakran államadósság növekedésével jár. Az államadósság szintje pedig hatással lehet a nemzetközi pénzügyi piacok általi megítélésére, kockázati prémiumaira, valamint a hitelfelvételi költségekre. Egy másik fontos szempont a kormányzati bevételek szerkezetének és stabilitásának értékelésénél a gazdasági ciklusokhoz való alkalmazkodási képesség. Az olyan források, amelyek a gazdasági ciklusok csúcs- és mélypontjain kevésbé ingadoznak, stabilabb bevételi alapot nyújtanak, míg az érzékenyebb bevételi források, mint például a fogyasztási adók, nagyobb volatilitást mutathatnak. Ez különösen fontos lehet gazdasági válságok idején, amikor a kormányzatoknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük költségvetési deficitek kezelése terén. Az inflációs számok és a nominál GDP növekedése szintén befolyásolják a kormányzati bevételeket. Az infláció közvetlen hatással lehet az adóbevételekre, mert növeli az adóalap névleges értékét, fokozva ezzel a bevételek összegét. Ugyanakkor figyelembe kell venni az infláció által okozott valós értékcsökkenést is, ami az állami kiadások növekedéséhez vezethet. Az e-fizetési rendszerek és digitális adófizetés növekvő szerepvállalása az egyik legújabb fejlemény a kormányzati bevételek beszedésének hatékonyságában és átláthatóságában. Az ilyen technológiák lehetővé teszik a kormányzatok számára, hogy pontosabb és gyorsabb módon vizsgálják felül adóbevételeiket, valamint csökkentik az adóelkerülés és adócsalás lehetőségeit. Összességében a kormányzati bevételek monitorozása és elemzése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás fenntartásában, a gazdasági politikák előrejelzésében és hatékony alkalmazásában. Az Eulerpool weboldalán rendelkezésre álló adataink segítségével felhasználóink részletes betekintést nyerhetnek a kormányzati bevételek különböző forrásaiba, változóiba és trendjeibe, ezáltal segítve őket a makrogazdasági környezet pontosabb megértésében és a megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.