Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Szerbia Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Szerbia jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 318,005 milliárd RSD. A Szerbia Kormányzati kiadások értéke 2023. 09. 01.-en 318,005 milliárd RSD-ra csökkent, miután 2023. 06. 01.-en 318,629 milliárd RSD volt. 1995. 03. 01.-től 2023. 12. 01.-ig az átlagos GDP Szerbia-ban 136,00 milliárd RSD volt. A mindenkori csúcsot 2023. 12. 01.-en 373,48 milliárd RSD-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 1995. 03. 01.-en 2,32 milliárd RSD rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1995. 03. 01. | 2,32 milliárd RSD |
1995. 06. 01. | 2,48 milliárd RSD |
1995. 09. 01. | 2,86 milliárd RSD |
1995. 12. 01. | 3,28 milliárd RSD |
1996. 03. 01. | 4,05 milliárd RSD |
1996. 06. 01. | 4,98 milliárd RSD |
1996. 09. 01. | 5,95 milliárd RSD |
1996. 12. 01. | 6,40 milliárd RSD |
1997. 03. 01. | 6,01 milliárd RSD |
1997. 06. 01. | 6,84 milliárd RSD |
1997. 09. 01. | 10,12 milliárd RSD |
1997. 12. 01. | 9,23 milliárd RSD |
1998. 03. 01. | 9,02 milliárd RSD |
1998. 06. 01. | 9,05 milliárd RSD |
1998. 09. 01. | 9,75 milliárd RSD |
1998. 12. 01. | 11,00 milliárd RSD |
1999. 03. 01. | 9,49 milliárd RSD |
1999. 06. 01. | 8,97 milliárd RSD |
1999. 09. 01. | 11,25 milliárd RSD |
1999. 12. 01. | 13,08 milliárd RSD |
2000. 03. 01. | 15,45 milliárd RSD |
2000. 06. 01. | 18,18 milliárd RSD |
2000. 09. 01. | 21,26 milliárd RSD |
2000. 12. 01. | 29,11 milliárd RSD |
2001. 03. 01. | 37,10 milliárd RSD |
2001. 06. 01. | 41,72 milliárd RSD |
2001. 09. 01. | 48,73 milliárd RSD |
2001. 12. 01. | 58,96 milliárd RSD |
2002. 03. 01. | 58,06 milliárd RSD |
2002. 06. 01. | 62,58 milliárd RSD |
2002. 09. 01. | 67,55 milliárd RSD |
2002. 12. 01. | 76,95 milliárd RSD |
2003. 03. 01. | 69,19 milliárd RSD |
2003. 06. 01. | 73,56 milliárd RSD |
2003. 09. 01. | 80,95 milliárd RSD |
2003. 12. 01. | 89,43 milliárd RSD |
2004. 03. 01. | 77,64 milliárd RSD |
2004. 06. 01. | 85,09 milliárd RSD |
2004. 09. 01. | 86,13 milliárd RSD |
2004. 12. 01. | 96,57 milliárd RSD |
2005. 03. 01. | 79,86 milliárd RSD |
2005. 06. 01. | 85,54 milliárd RSD |
2005. 09. 01. | 87,59 milliárd RSD |
2005. 12. 01. | 107,37 milliárd RSD |
2006. 03. 01. | 96,66 milliárd RSD |
2006. 06. 01. | 103,45 milliárd RSD |
2006. 09. 01. | 108,90 milliárd RSD |
2006. 12. 01. | 135,69 milliárd RSD |
2007. 03. 01. | 115,45 milliárd RSD |
2007. 06. 01. | 122,60 milliárd RSD |
2007. 09. 01. | 127,24 milliárd RSD |
2007. 12. 01. | 157,98 milliárd RSD |
2008. 03. 01. | 132,62 milliárd RSD |
2008. 06. 01. | 145,06 milliárd RSD |
2008. 09. 01. | 143,37 milliárd RSD |
2008. 12. 01. | 164,29 milliárd RSD |
2009. 03. 01. | 138,48 milliárd RSD |
2009. 06. 01. | 147,67 milliárd RSD |
2009. 09. 01. | 146,24 milliárd RSD |
2009. 12. 01. | 163,20 milliárd RSD |
2010. 03. 01. | 144,50 milliárd RSD |
2010. 06. 01. | 151,25 milliárd RSD |
2010. 09. 01. | 152,79 milliárd RSD |
2010. 12. 01. | 173,58 milliárd RSD |
2011. 03. 01. | 156,86 milliárd RSD |
2011. 06. 01. | 169,69 milliárd RSD |
2011. 09. 01. | 168,59 milliárd RSD |
2011. 12. 01. | 189,07 milliárd RSD |
2012. 03. 01. | 171,65 milliárd RSD |
2012. 06. 01. | 184,04 milliárd RSD |
2012. 09. 01. | 173,94 milliárd RSD |
2012. 12. 01. | 193,30 milliárd RSD |
2013. 03. 01. | 175,14 milliárd RSD |
2013. 06. 01. | 179,50 milliárd RSD |
2013. 09. 01. | 182,75 milliárd RSD |
2013. 12. 01. | 200,23 milliárd RSD |
2014. 03. 01. | 179,25 milliárd RSD |
2014. 06. 01. | 184,93 milliárd RSD |
2014. 09. 01. | 185,12 milliárd RSD |
2014. 12. 01. | 201,82 milliárd RSD |
2015. 03. 01. | 165,54 milliárd RSD |
2015. 06. 01. | 171,76 milliárd RSD |
2015. 09. 01. | 174,13 milliárd RSD |
2015. 12. 01. | 196,74 milliárd RSD |
2016. 03. 01. | 168,56 milliárd RSD |
2016. 06. 01. | 176,75 milliárd RSD |
2016. 09. 01. | 177,23 milliárd RSD |
2016. 12. 01. | 201,87 milliárd RSD |
2017. 03. 01. | 176,44 milliárd RSD |
2017. 06. 01. | 188,80 milliárd RSD |
2017. 09. 01. | 188,79 milliárd RSD |
2017. 12. 01. | 214,36 milliárd RSD |
2018. 03. 01. | 190,93 milliárd RSD |
2018. 06. 01. | 209,26 milliárd RSD |
2018. 09. 01. | 208,08 milliárd RSD |
2018. 12. 01. | 230,78 milliárd RSD |
2019. 03. 01. | 202,46 milliárd RSD |
2019. 06. 01. | 222,76 milliárd RSD |
2019. 09. 01. | 225,14 milliárd RSD |
2019. 12. 01. | 250,76 milliárd RSD |
2020. 03. 01. | 227,34 milliárd RSD |
2020. 06. 01. | 242,13 milliárd RSD |
2020. 09. 01. | 230,16 milliárd RSD |
2020. 12. 01. | 262,60 milliárd RSD |
2021. 03. 01. | 243,17 milliárd RSD |
2021. 06. 01. | 253,08 milliárd RSD |
2021. 09. 01. | 265,03 milliárd RSD |
2021. 12. 01. | 295,28 milliárd RSD |
2022. 03. 01. | 270,58 milliárd RSD |
2022. 06. 01. | 290,42 milliárd RSD |
2022. 09. 01. | 278,24 milliárd RSD |
2022. 12. 01. | 314,69 milliárd RSD |
2023. 03. 01. | 284,82 milliárd RSD |
2023. 06. 01. | 318,63 milliárd RSD |
2023. 09. 01. | 318,01 milliárd RSD |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 318,005 milliárd RSD |
2023. 06. 01. | 318,629 milliárd RSD |
2023. 03. 01. | 284,816 milliárd RSD |
2022. 12. 01. | 314,689 milliárd RSD |
2022. 09. 01. | 278,243 milliárd RSD |
2022. 06. 01. | 290,42 milliárd RSD |
2022. 03. 01. | 270,579 milliárd RSD |
2021. 12. 01. | 295,276 milliárd RSD |
2021. 09. 01. | 265,027 milliárd RSD |
2021. 06. 01. | 253,079 milliárd RSD |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇸 Államadósság | 24,706 milliárd EUR | 24,595 milliárd EUR | Negyedév |
🇷🇸 államháztartás | -2,2 % of GDP | -3,3 % of GDP | Évente |
🇷🇸 Állami bevételek | 217,659 milliárd RSD | 180,634 milliárd RSD | Havi |
🇷🇸 Állami kiadások | 181,987 milliárd RSD | 159,206 milliárd RSD | Havi |
🇷🇸 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 52 % of GDP | 55,1 % of GDP | Évente |
🇷🇸 Az államháztartás értéke | -9,802 milliárd RSD | -24,987 milliárd RSD | Havi |
🇷🇸 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 44,8 % of GDP | 46,9 % of GDP | Évente |
🇷🇸 Katonai kiadások | 2,136 milliárd USD | 1,724 milliárd USD | Évente |
🇷🇸 Korrupciós index | 36 Points | 36 Points | Évente |
🇷🇸 Korrupciós rangsor | 104 | 101 | Évente |
A kormányzati kiadások az állami kiadások árukra és szolgáltatásokra, és a GDP egyik fő összetevőjét képezik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.