Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Szlovénia Minimálbér
Árfolyam
A Szlovénia jelenlegi minimálbér értéke 1203,36 EUR/Hónap. A Szlovénia minimálbére 2023. 09. 01.-kor 1203,36 EUR/Hónap-ra csökkent, miután 2023. 03. 01.-kor 1203,36 EUR/Hónap volt. 1999. 03. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Szlovénia-ban 700,32 EUR/Hónap volt. A mindenkori csúcsot 2024. 03. 01.-kor érték el 1253,90 EUR/Hónap-vel, míg a legalacsonyabb értéket 1999. 09. 01.-kor rögzítették 347,72 EUR/Hónap-vel.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
1999. 03. 01. | 361,33 EUR/Month |
1999. 09. 01. | 347,72 EUR/Month |
2000. 03. 01. | 373,35 EUR/Month |
2000. 09. 01. | 371,40 EUR/Month |
2001. 03. 01. | 395,33 EUR/Month |
2001. 09. 01. | 386,49 EUR/Month |
2002. 03. 01. | 432,63 EUR/Month |
2002. 09. 01. | 417,87 EUR/Month |
2003. 03. 01. | 450,31 EUR/Month |
2003. 09. 01. | 443,01 EUR/Month |
2004. 03. 01. | 470,99 EUR/Month |
2004. 09. 01. | 464,54 EUR/Month |
2005. 03. 01. | 490,07 EUR/Month |
2005. 09. 01. | 490,67 EUR/Month |
2006. 03. 01. | 511,90 EUR/Month |
2006. 09. 01. | 511,62 EUR/Month |
2007. 03. 01. | 521,80 EUR/Month |
2007. 09. 01. | 521,80 EUR/Month |
2008. 03. 01. | 538,53 EUR/Month |
2008. 09. 01. | 566,50 EUR/Month |
2009. 03. 01. | 589,19 EUR/Month |
2009. 09. 01. | 589,19 EUR/Month |
2010. 03. 01. | 597,43 EUR/Month |
2010. 09. 01. | 734,15 EUR/Month |
2011. 03. 01. | 748,10 EUR/Month |
2011. 09. 01. | 748,10 EUR/Month |
2012. 03. 01. | 763,06 EUR/Month |
2012. 09. 01. | 763,06 EUR/Month |
2013. 03. 01. | 783,66 EUR/Month |
2013. 09. 01. | 783,66 EUR/Month |
2014. 03. 01. | 789,15 EUR/Month |
2014. 09. 01. | 789,15 EUR/Month |
2015. 03. 01. | 790,73 EUR/Month |
2015. 09. 01. | 790,73 EUR/Month |
2016. 03. 01. | 790,73 EUR/Month |
2016. 09. 01. | 790,73 EUR/Month |
2017. 03. 01. | 804,96 EUR/Month |
2017. 09. 01. | 804,96 EUR/Month |
2018. 03. 01. | 842,79 EUR/Month |
2018. 09. 01. | 842,79 EUR/Month |
2019. 03. 01. | 886,63 EUR/Month |
2019. 09. 01. | 886,63 EUR/Month |
2020. 03. 01. | 940,58 EUR/Month |
2020. 09. 01. | 940,58 EUR/Month |
2021. 03. 01. | 1024,24 EUR/Month |
2021. 09. 01. | 1024,24 EUR/Month |
2022. 03. 01. | 1074,43 EUR/Month |
2022. 09. 01. | 1074,43 EUR/Month |
2023. 03. 01. | 1203,36 EUR/Month |
2023. 09. 01. | 1203,36 EUR/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 1203,36 EUR/Hónap |
2023. 03. 01. | 1203,36 EUR/Hónap |
2022. 09. 01. | 1074,43 EUR/Hónap |
2022. 03. 01. | 1074,43 EUR/Hónap |
2021. 09. 01. | 1024,24 EUR/Hónap |
2021. 03. 01. | 1024,24 EUR/Hónap |
2020. 09. 01. | 940,58 EUR/Hónap |
2020. 03. 01. | 940,58 EUR/Hónap |
2019. 09. 01. | 886,63 EUR/Hónap |
2019. 03. 01. | 886,63 EUR/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇸🇮 Állásajánlatok | 14 554 | 12 940 | Havi |
🇸🇮 Állásajánlatok aránya | 2,5 % | 2,2 % | Negyedév |
🇸🇮 Bérek | 2344 EUR/Month | 2333 EUR/Month | Havi |
🇸🇮 Bérnövekedés | 6,426 % | 6,89 % | Havi |
🇸🇮 Foglalkoztatási ráta | 73,8 % | 72,8 % | Negyedév |
🇸🇮 Foglalkoztatottak | 945 945 | 944 303 | Havi |
🇸🇮 Foglalkoztatottsági változás | 0,2 % | 0,1 % | Negyedév |
🇸🇮 Gyártási bérek | 2363 EUR/Month | 2354 EUR/Month | Havi |
🇸🇮 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1 % | 1,1 % | Negyedév |
🇸🇮 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 7,8 % | 7,8 % | Havi |
🇸🇮 Munkaerőköltségek | 127,8 points | 134 points | Negyedév |
🇸🇮 Munkanélküli személyek | 44 088 | 45 219 | Havi |
🇸🇮 Munkanélküliségi ráta | 4,4 % | 4,6 % | Havi |
🇸🇮 Munkavállalási arány | 58,6 % | 58,7 % | Negyedév |
🇸🇮 Népesség | 2,12 Mió. | 2,11 Mió. | Évente |
🇸🇮 Női nyugdíjkorhatár | 60 Years | 60 Years | Évente |
🇸🇮 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 60 Years | 60 Years | Évente |
🇸🇮 Részmunkaidő | 91 200 | 77 800 | Negyedév |
🇸🇮 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 894 900 | 898 800 | Negyedév |
🇸🇮 Termelékenység | 110,152 points | 111,428 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.