Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
Románia Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Románia jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 28,362 milliárd RON. A Románia Kormányzati kiadások értéke 2024. 12. 01.-en 28,362 milliárd RON-ra csökkent, miután 2024. 09. 01.-en 29,291 milliárd RON volt. 1995. 03. 01.-től 2024. 12. 01.-ig az átlagos GDP Románia-ban 21,96 milliárd RON volt. A mindenkori csúcsot 1995. 06. 01.-en 38,00 milliárd RON-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 1995. 09. 01.-en 5,90 milliárd RON rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1995. 03. 01. | 16,05 milliárd RON |
1995. 06. 01. | 38,00 milliárd RON |
1995. 09. 01. | 5,90 milliárd RON |
1995. 12. 01. | 13,56 milliárd RON |
1996. 03. 01. | 16,22 milliárd RON |
1996. 06. 01. | 17,48 milliárd RON |
1996. 09. 01. | 17,51 milliárd RON |
1996. 12. 01. | 17,92 milliárd RON |
1997. 03. 01. | 17,20 milliárd RON |
1997. 06. 01. | 17,32 milliárd RON |
1997. 09. 01. | 20,75 milliárd RON |
1997. 12. 01. | 18,21 milliárd RON |
1998. 03. 01. | 15,70 milliárd RON |
1998. 06. 01. | 14,92 milliárd RON |
1998. 09. 01. | 15,76 milliárd RON |
1998. 12. 01. | 21,95 milliárd RON |
1999. 03. 01. | 24,31 milliárd RON |
1999. 06. 01. | 25,79 milliárd RON |
1999. 09. 01. | 15,27 milliárd RON |
1999. 12. 01. | 24,46 milliárd RON |
2000. 03. 01. | 20,12 milliárd RON |
2000. 06. 01. | 23,89 milliárd RON |
2000. 09. 01. | 24,66 milliárd RON |
2000. 12. 01. | 23,15 milliárd RON |
2001. 03. 01. | 24,88 milliárd RON |
2001. 06. 01. | 21,00 milliárd RON |
2001. 09. 01. | 23,69 milliárd RON |
2001. 12. 01. | 24,17 milliárd RON |
2002. 03. 01. | 21,95 milliárd RON |
2002. 06. 01. | 20,91 milliárd RON |
2002. 09. 01. | 19,73 milliárd RON |
2002. 12. 01. | 20,05 milliárd RON |
2003. 03. 01. | 17,65 milliárd RON |
2003. 06. 01. | 16,63 milliárd RON |
2003. 09. 01. | 20,31 milliárd RON |
2003. 12. 01. | 18,09 milliárd RON |
2004. 03. 01. | 20,17 milliárd RON |
2004. 06. 01. | 22,09 milliárd RON |
2004. 09. 01. | 16,01 milliárd RON |
2004. 12. 01. | 17,14 milliárd RON |
2005. 03. 01. | 19,66 milliárd RON |
2005. 06. 01. | 21,24 milliárd RON |
2005. 09. 01. | 24,11 milliárd RON |
2005. 12. 01. | 16,43 milliárd RON |
2006. 03. 01. | 17,75 milliárd RON |
2006. 06. 01. | 15,62 milliárd RON |
2006. 09. 01. | 14,46 milliárd RON |
2006. 12. 01. | 26,66 milliárd RON |
2007. 03. 01. | 19,23 milliárd RON |
2007. 06. 01. | 19,12 milliárd RON |
2007. 09. 01. | 18,83 milliárd RON |
2007. 12. 01. | 22,10 milliárd RON |
2008. 03. 01. | 19,20 milliárd RON |
2008. 06. 01. | 18,65 milliárd RON |
2008. 09. 01. | 26,73 milliárd RON |
2008. 12. 01. | 16,93 milliárd RON |
2009. 03. 01. | 19,24 milliárd RON |
2009. 06. 01. | 18,85 milliárd RON |
2009. 09. 01. | 17,03 milliárd RON |
2009. 12. 01. | 21,34 milliárd RON |
2010. 03. 01. | 16,63 milliárd RON |
2010. 06. 01. | 17,55 milliárd RON |
2010. 09. 01. | 17,08 milliárd RON |
2010. 12. 01. | 17,59 milliárd RON |
2011. 03. 01. | 20,06 milliárd RON |
2011. 06. 01. | 19,93 milliárd RON |
2011. 09. 01. | 18,22 milliárd RON |
2011. 12. 01. | 16,92 milliárd RON |
2012. 03. 01. | 21,07 milliárd RON |
2012. 06. 01. | 21,21 milliárd RON |
2012. 09. 01. | 22,22 milliárd RON |
2012. 12. 01. | 21,45 milliárd RON |
2013. 03. 01. | 21,53 milliárd RON |
2013. 06. 01. | 21,05 milliárd RON |
2013. 09. 01. | 19,89 milliárd RON |
2013. 12. 01. | 20,69 milliárd RON |
2014. 03. 01. | 22,11 milliárd RON |
2014. 06. 01. | 23,30 milliárd RON |
2014. 09. 01. | 22,87 milliárd RON |
2014. 12. 01. | 23,58 milliárd RON |
2015. 03. 01. | 21,67 milliárd RON |
2015. 06. 01. | 22,19 milliárd RON |
2015. 09. 01. | 22,65 milliárd RON |
2015. 12. 01. | 21,28 milliárd RON |
2016. 03. 01. | 23,72 milliárd RON |
2016. 06. 01. | 21,63 milliárd RON |
2016. 09. 01. | 25,40 milliárd RON |
2016. 12. 01. | 24,86 milliárd RON |
2017. 03. 01. | 23,45 milliárd RON |
2017. 06. 01. | 22,66 milliárd RON |
2017. 09. 01. | 25,23 milliárd RON |
2017. 12. 01. | 22,40 milliárd RON |
2018. 03. 01. | 24,89 milliárd RON |
2018. 06. 01. | 25,58 milliárd RON |
2018. 09. 01. | 24,16 milliárd RON |
2018. 12. 01. | 28,06 milliárd RON |
2019. 03. 01. | 25,77 milliárd RON |
2019. 06. 01. | 26,73 milliárd RON |
2019. 09. 01. | 26,09 milliárd RON |
2019. 12. 01. | 28,84 milliárd RON |
2020. 03. 01. | 28,00 milliárd RON |
2020. 06. 01. | 29,16 milliárd RON |
2020. 09. 01. | 28,77 milliárd RON |
2020. 12. 01. | 26,99 milliárd RON |
2021. 03. 01. | 27,19 milliárd RON |
2021. 06. 01. | 27,12 milliárd RON |
2021. 09. 01. | 25,83 milliárd RON |
2021. 12. 01. | 30,45 milliárd RON |
2022. 03. 01. | 27,31 milliárd RON |
2022. 06. 01. | 25,91 milliárd RON |
2022. 09. 01. | 26,26 milliárd RON |
2022. 12. 01. | 25,03 milliárd RON |
2023. 03. 01. | 28,41 milliárd RON |
2023. 06. 01. | 28,88 milliárd RON |
2023. 09. 01. | 29,44 milliárd RON |
2023. 12. 01. | 30,45 milliárd RON |
2024. 03. 01. | 27,18 milliárd RON |
2024. 06. 01. | 29,53 milliárd RON |
2024. 09. 01. | 29,29 milliárd RON |
2024. 12. 01. | 28,36 milliárd RON |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 12. 01. | 28,362 milliárd RON |
2024. 09. 01. | 29,291 milliárd RON |
2024. 06. 01. | 29,526 milliárd RON |
2024. 03. 01. | 27,184 milliárd RON |
2023. 12. 01. | 30,446 milliárd RON |
2023. 09. 01. | 29,436 milliárd RON |
2023. 06. 01. | 28,884 milliárd RON |
2023. 03. 01. | 28,414 milliárd RON |
2022. 12. 01. | 25,029 milliárd RON |
2022. 09. 01. | 26,262 milliárd RON |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇴 Államadósság | 1,106 Bio. RON | 1,076 Bio. RON | Havi |
🇷🇴 államháztartás | -5,6 % of GDP | -6,3 % of GDP | Évente |
🇷🇴 Állami bevételek | 23,653 milliárd RON | 287,243 milliárd RON | Havi |
🇷🇴 Állami kiadások | 29,218 milliárd RON | 435,196 milliárd RON | Havi |
🇷🇴 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 48,8 % of GDP | 47,5 % of GDP | Évente |
🇷🇴 Az államháztartás értéke | -5,565 milliárd RON | -147,954 milliárd RON | Havi |
🇷🇴 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 40,3 % of GDP | 40,4 % of GDP | Évente |
🇷🇴 Katonai kiadások | 5,611 milliárd USD | 5,188 milliárd USD | Évente |
🇷🇴 Korrupciós index | 46 Points | 46 Points | Évente |
🇷🇴 Korrupciós rangsor | 65 | 63 | Évente |
🇷🇴 Menekültügyi kérelmek | 105 persons | 95 persons | Havi |
A Kormányzati Kiadások az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelenti, és a GDP egyik fő összetevője. A kormányzati kiadások politikái, mint például a költségvetési célok kitűzése, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák elindítása nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.