Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Puerto Rico Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Puerto Rico-ban 44,4 %. A Munkaerő-részvételi ráta Puerto Rico-ban 2024. 03. 01.-án/én 44,4 %-re csökkent, miután 2024. 02. 01.-án/én 44,5 % volt. 1990. 01. 01.-től 2024. 04. 01.-ig az átlagos GDP Puerto Rico-ban 44,49 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2007. 02. 01.-án/én érte el, 49,80 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2017. 10. 01.-án/én rögzítették, 38,50 %-val/vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1990. 01. 01. | 45,10 % |
1990. 02. 01. | 44,60 % |
1990. 03. 01. | 44,90 % |
1990. 04. 01. | 45,00 % |
1990. 05. 01. | 44,60 % |
1990. 06. 01. | 46,60 % |
1990. 07. 01. | 45,30 % |
1990. 08. 01. | 45,40 % |
1990. 09. 01. | 45,90 % |
1990. 10. 01. | 45,60 % |
1990. 11. 01. | 45,70 % |
1990. 12. 01. | 45,90 % |
1991. 01. 01. | 45,60 % |
1991. 02. 01. | 46,20 % |
1991. 03. 01. | 45,60 % |
1991. 04. 01. | 46,20 % |
1991. 05. 01. | 45,70 % |
1991. 06. 01. | 46,60 % |
1991. 07. 01. | 46,30 % |
1991. 08. 01. | 45,50 % |
1991. 09. 01. | 46,10 % |
1991. 10. 01. | 46,60 % |
1991. 11. 01. | 46,40 % |
1991. 12. 01. | 46,10 % |
1992. 01. 01. | 45,70 % |
1992. 02. 01. | 45,20 % |
1992. 03. 01. | 45,60 % |
1992. 04. 01. | 45,90 % |
1992. 05. 01. | 46,60 % |
1992. 06. 01. | 47,70 % |
1992. 07. 01. | 47,30 % |
1992. 08. 01. | 46,40 % |
1992. 09. 01. | 46,80 % |
1992. 10. 01. | 47,30 % |
1992. 11. 01. | 46,90 % |
1992. 12. 01. | 46,10 % |
1993. 01. 01. | 45,80 % |
1993. 02. 01. | 46,20 % |
1993. 03. 01. | 47,10 % |
1993. 04. 01. | 46,90 % |
1993. 05. 01. | 47,90 % |
1993. 06. 01. | 47,60 % |
1993. 07. 01. | 46,90 % |
1993. 08. 01. | 47,10 % |
1993. 09. 01. | 46,50 % |
1993. 10. 01. | 47,00 % |
1993. 11. 01. | 46,90 % |
1993. 12. 01. | 46,30 % |
1994. 01. 01. | 45,80 % |
1994. 02. 01. | 45,70 % |
1994. 03. 01. | 45,40 % |
1994. 04. 01. | 45,00 % |
1994. 05. 01. | 45,30 % |
1994. 06. 01. | 45,70 % |
1994. 07. 01. | 46,40 % |
1994. 08. 01. | 46,30 % |
1994. 09. 01. | 45,40 % |
1994. 10. 01. | 45,40 % |
1994. 11. 01. | 45,70 % |
1994. 12. 01. | 45,30 % |
1995. 01. 01. | 46,00 % |
1995. 02. 01. | 46,90 % |
1995. 03. 01. | 46,50 % |
1995. 04. 01. | 46,10 % |
1995. 05. 01. | 45,50 % |
1995. 06. 01. | 45,70 % |
1995. 07. 01. | 46,90 % |
1995. 08. 01. | 46,50 % |
1995. 09. 01. | 46,10 % |
1995. 10. 01. | 48,10 % |
1995. 11. 01. | 47,50 % |
1995. 12. 01. | 47,70 % |
1996. 01. 01. | 47,30 % |
1996. 02. 01. | 47,60 % |
1996. 03. 01. | 47,20 % |
1996. 04. 01. | 46,90 % |
1996. 05. 01. | 47,30 % |
1996. 06. 01. | 47,70 % |
1996. 07. 01. | 48,50 % |
1996. 08. 01. | 47,20 % |
1996. 09. 01. | 47,10 % |
1996. 10. 01. | 48,20 % |
1996. 11. 01. | 48,70 % |
1996. 12. 01. | 47,90 % |
1997. 01. 01. | 48,00 % |
1997. 02. 01. | 47,80 % |
1997. 03. 01. | 47,80 % |
1997. 04. 01. | 47,70 % |
1997. 05. 01. | 47,70 % |
1997. 06. 01. | 48,80 % |
1997. 07. 01. | 48,60 % |
1997. 08. 01. | 48,30 % |
1997. 09. 01. | 48,40 % |
1997. 10. 01. | 48,10 % |
1997. 11. 01. | 48,50 % |
1997. 12. 01. | 47,20 % |
1998. 01. 01. | 47,40 % |
1998. 02. 01. | 47,70 % |
1998. 03. 01. | 48,30 % |
1998. 04. 01. | 47,50 % |
1998. 05. 01. | 48,10 % |
1998. 06. 01. | 48,70 % |
1998. 07. 01. | 47,80 % |
1998. 08. 01. | 46,80 % |
1998. 09. 01. | 47,20 % |
1998. 10. 01. | 45,80 % |
1998. 11. 01. | 47,30 % |
1998. 12. 01. | 47,70 % |
1999. 01. 01. | 47,70 % |
1999. 02. 01. | 47,30 % |
1999. 03. 01. | 47,30 % |
1999. 04. 01. | 46,60 % |
1999. 05. 01. | 46,70 % |
1999. 06. 01. | 46,90 % |
1999. 07. 01. | 45,80 % |
1999. 08. 01. | 45,50 % |
1999. 09. 01. | 45,40 % |
1999. 10. 01. | 45,90 % |
1999. 11. 01. | 45,90 % |
1999. 12. 01. | 46,20 % |
2000. 01. 01. | 46,40 % |
2000. 02. 01. | 46,40 % |
2000. 03. 01. | 46,90 % |
2000. 04. 01. | 46,00 % |
2000. 05. 01. | 47,50 % |
2000. 06. 01. | 46,60 % |
2000. 07. 01. | 46,40 % |
2000. 08. 01. | 45,50 % |
2000. 09. 01. | 45,30 % |
2000. 10. 01. | 45,10 % |
2000. 11. 01. | 45,40 % |
2000. 12. 01. | 45,60 % |
2001. 01. 01. | 44,90 % |
2001. 02. 01. | 45,40 % |
2001. 03. 01. | 45,00 % |
2001. 04. 01. | 45,00 % |
2001. 05. 01. | 45,40 % |
2001. 06. 01. | 45,50 % |
2001. 07. 01. | 44,30 % |
2001. 08. 01. | 45,00 % |
2001. 09. 01. | 45,10 % |
2001. 10. 01. | 45,10 % |
2001. 11. 01. | 45,70 % |
2001. 12. 01. | 45,30 % |
2002. 01. 01. | 45,50 % |
2002. 02. 01. | 47,20 % |
2002. 03. 01. | 46,50 % |
2002. 04. 01. | 46,30 % |
2002. 05. 01. | 46,30 % |
2002. 06. 01. | 46,90 % |
2002. 07. 01. | 46,00 % |
2002. 08. 01. | 46,20 % |
2002. 09. 01. | 46,10 % |
2002. 10. 01. | 45,80 % |
2002. 11. 01. | 46,20 % |
2002. 12. 01. | 45,70 % |
2003. 01. 01. | 46,40 % |
2003. 02. 01. | 46,70 % |
2003. 03. 01. | 47,00 % |
2003. 04. 01. | 47,50 % |
2003. 05. 01. | 47,80 % |
2003. 06. 01. | 47,70 % |
2003. 07. 01. | 46,90 % |
2003. 08. 01. | 46,10 % |
2003. 09. 01. | 45,50 % |
2003. 10. 01. | 46,20 % |
2003. 11. 01. | 46,40 % |
2003. 12. 01. | 46,60 % |
2004. 01. 01. | 46,20 % |
2004. 02. 01. | 46,10 % |
2004. 03. 01. | 47,10 % |
2004. 04. 01. | 46,70 % |
2004. 05. 01. | 46,50 % |
2004. 06. 01. | 47,00 % |
2004. 07. 01. | 46,30 % |
2004. 08. 01. | 47,00 % |
2004. 09. 01. | 47,00 % |
2004. 10. 01. | 46,70 % |
2004. 11. 01. | 46,60 % |
2004. 12. 01. | 47,00 % |
2005. 01. 01. | 46,70 % |
2005. 02. 01. | 46,30 % |
2005. 03. 01. | 47,10 % |
2005. 04. 01. | 46,60 % |
2005. 05. 01. | 47,90 % |
2005. 06. 01. | 49,00 % |
2005. 07. 01. | 48,10 % |
2005. 08. 01. | 48,30 % |
2005. 09. 01. | 48,70 % |
2005. 10. 01. | 47,90 % |
2005. 11. 01. | 48,20 % |
2005. 12. 01. | 47,50 % |
2006. 01. 01. | 49,00 % |
2006. 02. 01. | 48,60 % |
2006. 03. 01. | 49,20 % |
2006. 04. 01. | 49,60 % |
2006. 05. 01. | 49,30 % |
2006. 06. 01. | 49,20 % |
2006. 07. 01. | 48,20 % |
2006. 08. 01. | 48,30 % |
2006. 09. 01. | 48,90 % |
2006. 10. 01. | 48,60 % |
2006. 11. 01. | 48,90 % |
2006. 12. 01. | 48,70 % |
2007. 01. 01. | 48,90 % |
2007. 02. 01. | 49,80 % |
2007. 03. 01. | 49,20 % |
2007. 04. 01. | 48,40 % |
2007. 05. 01. | 48,00 % |
2007. 06. 01. | 47,80 % |
2007. 07. 01. | 47,40 % |
2007. 08. 01. | 47,20 % |
2007. 09. 01. | 46,60 % |
2007. 10. 01. | 46,50 % |
2007. 11. 01. | 46,60 % |
2007. 12. 01. | 46,40 % |
2008. 01. 01. | 46,40 % |
2008. 02. 01. | 46,70 % |
2008. 03. 01. | 46,30 % |
2008. 04. 01. | 46,10 % |
2008. 05. 01. | 46,60 % |
2008. 06. 01. | 46,60 % |
2008. 07. 01. | 46,10 % |
2008. 08. 01. | 46,10 % |
2008. 09. 01. | 45,90 % |
2008. 10. 01. | 45,80 % |
2008. 11. 01. | 46,40 % |
2008. 12. 01. | 46,20 % |
2009. 01. 01. | 45,50 % |
2009. 02. 01. | 45,40 % |
2009. 03. 01. | 44,50 % |
2009. 04. 01. | 45,10 % |
2009. 05. 01. | 45,00 % |
2009. 06. 01. | 44,50 % |
2009. 07. 01. | 44,80 % |
2009. 08. 01. | 44,20 % |
2009. 09. 01. | 44,50 % |
2009. 10. 01. | 44,70 % |
2009. 11. 01. | 44,40 % |
2009. 12. 01. | 44,00 % |
2010. 01. 01. | 44,30 % |
2010. 02. 01. | 43,70 % |
2010. 03. 01. | 43,60 % |
2010. 04. 01. | 43,90 % |
2010. 05. 01. | 43,50 % |
2010. 06. 01. | 43,60 % |
2010. 07. 01. | 43,10 % |
2010. 08. 01. | 43,00 % |
2010. 09. 01. | 43,40 % |
2010. 10. 01. | 43,60 % |
2010. 11. 01. | 43,50 % |
2010. 12. 01. | 42,80 % |
2011. 01. 01. | 43,00 % |
2011. 02. 01. | 42,30 % |
2011. 03. 01. | 42,30 % |
2011. 04. 01. | 42,10 % |
2011. 05. 01. | 41,90 % |
2011. 06. 01. | 42,20 % |
2011. 07. 01. | 41,80 % |
2011. 08. 01. | 41,20 % |
2011. 09. 01. | 41,70 % |
2011. 10. 01. | 42,10 % |
2011. 11. 01. | 41,90 % |
2011. 12. 01. | 42,10 % |
2012. 01. 01. | 42,10 % |
2012. 02. 01. | 41,80 % |
2012. 03. 01. | 41,50 % |
2012. 04. 01. | 41,00 % |
2012. 05. 01. | 41,40 % |
2012. 06. 01. | 41,50 % |
2012. 07. 01. | 41,80 % |
2012. 08. 01. | 41,00 % |
2012. 09. 01. | 40,80 % |
2012. 10. 01. | 41,10 % |
2012. 11. 01. | 41,20 % |
2012. 12. 01. | 41,30 % |
2013. 01. 01. | 41,60 % |
2013. 02. 01. | 40,80 % |
2013. 03. 01. | 40,30 % |
2013. 04. 01. | 39,90 % |
2013. 05. 01. | 40,10 % |
2013. 06. 01. | 40,40 % |
2013. 07. 01. | 40,70 % |
2013. 08. 01. | 40,60 % |
2013. 09. 01. | 40,40 % |
2013. 10. 01. | 40,60 % |
2013. 11. 01. | 40,80 % |
2013. 12. 01. | 41,00 % |
2014. 01. 01. | 40,90 % |
2014. 02. 01. | 40,30 % |
2014. 03. 01. | 40,10 % |
2014. 04. 01. | 39,60 % |
2014. 05. 01. | 39,50 % |
2014. 06. 01. | 39,40 % |
2014. 07. 01. | 39,40 % |
2014. 08. 01. | 39,80 % |
2014. 09. 01. | 39,30 % |
2014. 10. 01. | 39,60 % |
2014. 11. 01. | 39,90 % |
2014. 12. 01. | 39,80 % |
2015. 01. 01. | 40,00 % |
2015. 02. 01. | 39,80 % |
2015. 03. 01. | 40,20 % |
2015. 04. 01. | 39,40 % |
2015. 05. 01. | 39,10 % |
2015. 06. 01. | 39,40 % |
2015. 07. 01. | 39,20 % |
2015. 08. 01. | 39,40 % |
2015. 09. 01. | 39,90 % |
2015. 10. 01. | 40,60 % |
2015. 11. 01. | 40,10 % |
2015. 12. 01. | 40,60 % |
2016. 01. 01. | 40,00 % |
2016. 02. 01. | 40,40 % |
2016. 03. 01. | 40,20 % |
2016. 04. 01. | 40,30 % |
2016. 05. 01. | 40,40 % |
2016. 06. 01. | 39,60 % |
2016. 07. 01. | 40,20 % |
2016. 08. 01. | 39,60 % |
2016. 09. 01. | 40,10 % |
2016. 10. 01. | 39,50 % |
2016. 11. 01. | 39,80 % |
2016. 12. 01. | 40,90 % |
2017. 01. 01. | 40,40 % |
2017. 02. 01. | 41,30 % |
2017. 03. 01. | 40,60 % |
2017. 04. 01. | 40,40 % |
2017. 05. 01. | 39,80 % |
2017. 06. 01. | 39,30 % |
2017. 07. 01. | 39,60 % |
2017. 08. 01. | 39,70 % |
2017. 09. 01. | 39,70 % |
2017. 10. 01. | 38,50 % |
2017. 11. 01. | 40,50 % |
2017. 12. 01. | 40,70 % |
2018. 01. 01. | 40,30 % |
2018. 02. 01. | 40,00 % |
2018. 03. 01. | 40,10 % |
2018. 04. 01. | 40,40 % |
2018. 05. 01. | 40,50 % |
2018. 06. 01. | 41,00 % |
2018. 07. 01. | 41,10 % |
2018. 08. 01. | 40,40 % |
2018. 09. 01. | 40,60 % |
2018. 10. 01. | 40,30 % |
2018. 11. 01. | 40,10 % |
2018. 12. 01. | 40,80 % |
2019. 01. 01. | 40,20 % |
2019. 02. 01. | 40,50 % |
2019. 03. 01. | 40,40 % |
2019. 04. 01. | 40,80 % |
2019. 05. 01. | 41,30 % |
2019. 06. 01. | 42,20 % |
2019. 07. 01. | 42,00 % |
2019. 08. 01. | 41,10 % |
2019. 09. 01. | 40,70 % |
2019. 10. 01. | 40,80 % |
2019. 11. 01. | 40,20 % |
2019. 12. 01. | 40,20 % |
2020. 01. 01. | 39,60 % |
2020. 02. 01. | 39,80 % |
2020. 05. 01. | 39,60 % |
2020. 06. 01. | 41,60 % |
2020. 07. 01. | 40,90 % |
2020. 08. 01. | 41,30 % |
2020. 09. 01. | 41,40 % |
2020. 10. 01. | 40,80 % |
2020. 11. 01. | 40,50 % |
2020. 12. 01. | 40,50 % |
2021. 01. 01. | 40,40 % |
2021. 02. 01. | 40,90 % |
2021. 03. 01. | 41,90 % |
2021. 04. 01. | 42,40 % |
2021. 05. 01. | 42,70 % |
2021. 06. 01. | 42,10 % |
2021. 07. 01. | 42,50 % |
2021. 08. 01. | 43,30 % |
2021. 09. 01. | 43,60 % |
2021. 10. 01. | 43,50 % |
2021. 11. 01. | 44,50 % |
2021. 12. 01. | 45,30 % |
2022. 01. 01. | 44,00 % |
2022. 02. 01. | 44,30 % |
2022. 03. 01. | 44,10 % |
2022. 04. 01. | 43,70 % |
2022. 05. 01. | 43,20 % |
2022. 06. 01. | 42,60 % |
2022. 07. 01. | 41,80 % |
2022. 08. 01. | 42,40 % |
2022. 09. 01. | 42,80 % |
2022. 10. 01. | 43,00 % |
2022. 11. 01. | 44,10 % |
2022. 12. 01. | 44,70 % |
2023. 01. 01. | 44,40 % |
2023. 02. 01. | 44,10 % |
2023. 03. 01. | 43,60 % |
2023. 04. 01. | 43,00 % |
2023. 05. 01. | 42,70 % |
2023. 06. 01. | 42,50 % |
2023. 07. 01. | 43,40 % |
2023. 08. 01. | 43,70 % |
2023. 09. 01. | 44,00 % |
2023. 10. 01. | 44,60 % |
2023. 11. 01. | 45,00 % |
2023. 12. 01. | 44,60 % |
2024. 01. 01. | 44,80 % |
2024. 02. 01. | 44,50 % |
2024. 03. 01. | 44,40 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 44,4 % |
2024. 02. 01. | 44,5 % |
2024. 01. 01. | 44,8 % |
2023. 12. 01. | 44,6 % |
2023. 11. 01. | 45 % |
2023. 10. 01. | 44,6 % |
2023. 09. 01. | 44 % |
2023. 08. 01. | 43,7 % |
2023. 07. 01. | 43,4 % |
2023. 06. 01. | 42,5 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇷 Állami bérszámfejtés és fizetési kimutatások | 198 900 | 196 900 | Havi |
🇵🇷 Foglalkoztatási ráta | 41,5 % | 41,5 % | Havi |
🇵🇷 Foglalkoztatottak | 1,142 Mió. | 1,131 Mió. | Havi |
🇵🇷 Gyártási bérek | 83 600 | 83 600 | Havi |
🇵🇷 Munkanélküli személyek | 66 000 | 67 000 | Havi |
🇵🇷 Munkanélküliségi ráta | 5,6 % | 5,7 % | Havi |
🇵🇷 Nem mezőgazdasági bérszámfejtések | 949 900 | 958 700 | Havi |
🇵🇷 Népesség | 3,22 Mió. | 3,26 Mió. | Évente |
A munkaerőpiaci részvételi arány azoknak a személyeknek a száma, akik foglalkoztatottak és munkanélküliek, de munkát keresnek, elosztva a teljes munkaképes korú népességgel.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.