Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Portugália Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Portugália jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 81,32 %. A Portugália Kapacitáskihasználtság értéke 2023. 09. 01.-kor 81,32 %-ra csökkent, miután 2023. 06. 01.-kor még 81,5 % volt. 1986. 12. 01. és 2023. 12. 01. között a GDP átlaga Portugália esetében 79,40 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2003. 09. 01.-án érték el 85,37 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 03. 01.-án regisztrálták, 68,47 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1986. 12. 01. | 81,92 % |
1987. 03. 01. | 82,92 % |
1987. 06. 01. | 83,92 % |
1987. 09. 01. | 83,92 % |
1987. 12. 01. | 82,92 % |
1988. 03. 01. | 82,92 % |
1988. 06. 01. | 82,92 % |
1988. 09. 01. | 82,92 % |
1988. 12. 01. | 81,92 % |
1989. 03. 01. | 83,92 % |
1989. 06. 01. | 84,92 % |
1989. 09. 01. | 83,92 % |
1989. 12. 01. | 81,92 % |
1990. 03. 01. | 81,92 % |
1990. 06. 01. | 84,92 % |
1990. 09. 01. | 81,92 % |
1990. 12. 01. | 82,92 % |
1991. 03. 01. | 79,92 % |
1991. 06. 01. | 79,92 % |
1991. 09. 01. | 81,92 % |
1991. 12. 01. | 79,92 % |
1992. 03. 01. | 78,92 % |
1992. 06. 01. | 80,92 % |
1992. 09. 01. | 79,92 % |
1992. 12. 01. | 76,92 % |
1993. 03. 01. | 75,92 % |
1993. 06. 01. | 75,92 % |
1993. 09. 01. | 74,92 % |
1993. 12. 01. | 77,92 % |
1994. 03. 01. | 77,92 % |
1994. 06. 01. | 79,05 % |
1994. 09. 01. | 80,45 % |
1994. 12. 01. | 80,05 % |
1995. 03. 01. | 79,55 % |
1995. 06. 01. | 80,85 % |
1995. 09. 01. | 80,35 % |
1995. 12. 01. | 80,75 % |
1996. 03. 01. | 78,15 % |
1996. 06. 01. | 80,75 % |
1996. 09. 01. | 78,95 % |
1996. 12. 01. | 82,15 % |
1997. 03. 01. | 81,05 % |
1997. 06. 01. | 80,45 % |
1997. 09. 01. | 82,65 % |
1997. 12. 01. | 81,25 % |
1998. 03. 01. | 83,35 % |
1998. 06. 01. | 81,75 % |
1998. 09. 01. | 82,05 % |
1998. 12. 01. | 82,25 % |
1999. 03. 01. | 80,55 % |
1999. 06. 01. | 81,25 % |
1999. 09. 01. | 81,75 % |
1999. 12. 01. | 82,65 % |
2000. 03. 01. | 80,75 % |
2000. 06. 01. | 82,85 % |
2000. 09. 01. | 81,65 % |
2000. 12. 01. | 83,95 % |
2001. 03. 01. | 82,15 % |
2001. 06. 01. | 83,15 % |
2001. 09. 01. | 80,05 % |
2001. 12. 01. | 79,05 % |
2002. 03. 01. | 79,85 % |
2002. 06. 01. | 80,45 % |
2002. 09. 01. | 82,05 % |
2002. 12. 01. | 77,27 % |
2003. 03. 01. | 76,87 % |
2003. 06. 01. | 76,77 % |
2003. 09. 01. | 85,37 % |
2003. 12. 01. | 79,87 % |
2004. 03. 01. | 77,87 % |
2004. 06. 01. | 81,27 % |
2004. 09. 01. | 81,57 % |
2004. 12. 01. | 80,87 % |
2005. 03. 01. | 77,37 % |
2005. 06. 01. | 79,77 % |
2005. 09. 01. | 81,87 % |
2005. 12. 01. | 78,07 % |
2006. 03. 01. | 75,87 % |
2006. 06. 01. | 79,27 % |
2006. 09. 01. | 79,77 % |
2006. 12. 01. | 79,37 % |
2007. 03. 01. | 79,67 % |
2007. 06. 01. | 84,27 % |
2007. 09. 01. | 82,47 % |
2007. 12. 01. | 76,97 % |
2008. 03. 01. | 80,47 % |
2008. 06. 01. | 80,37 % |
2008. 09. 01. | 80,37 % |
2008. 12. 01. | 74,97 % |
2009. 03. 01. | 68,47 % |
2009. 06. 01. | 72,98 % |
2009. 09. 01. | 74,55 % |
2009. 12. 01. | 73,98 % |
2010. 03. 01. | 74,39 % |
2010. 06. 01. | 76,28 % |
2010. 09. 01. | 76,01 % |
2010. 12. 01. | 72,10 % |
2011. 03. 01. | 74,62 % |
2011. 06. 01. | 75,14 % |
2011. 09. 01. | 74,90 % |
2011. 12. 01. | 73,38 % |
2012. 03. 01. | 72,83 % |
2012. 06. 01. | 75,06 % |
2012. 09. 01. | 73,83 % |
2012. 12. 01. | 72,34 % |
2013. 03. 01. | 73,40 % |
2013. 06. 01. | 74,22 % |
2013. 09. 01. | 73,92 % |
2013. 12. 01. | 75,64 % |
2014. 03. 01. | 74,08 % |
2014. 06. 01. | 76,33 % |
2014. 09. 01. | 75,80 % |
2014. 12. 01. | 77,80 % |
2015. 03. 01. | 76,73 % |
2015. 06. 01. | 78,29 % |
2015. 09. 01. | 77,41 % |
2015. 12. 01. | 76,52 % |
2016. 03. 01. | 77,15 % |
2016. 06. 01. | 80,21 % |
2016. 09. 01. | 80,25 % |
2016. 12. 01. | 80,03 % |
2017. 03. 01. | 78,59 % |
2017. 06. 01. | 81,62 % |
2017. 09. 01. | 81,77 % |
2017. 12. 01. | 81,70 % |
2018. 03. 01. | 80,58 % |
2018. 06. 01. | 82,56 % |
2018. 09. 01. | 81,16 % |
2018. 12. 01. | 77,32 % |
2019. 03. 01. | 78,71 % |
2019. 06. 01. | 81,38 % |
2019. 09. 01. | 77,63 % |
2019. 12. 01. | 80,36 % |
2020. 03. 01. | 69,92 % |
2020. 06. 01. | 73,19 % |
2020. 09. 01. | 79,14 % |
2020. 12. 01. | 79,15 % |
2021. 03. 01. | 78,75 % |
2021. 06. 01. | 79,52 % |
2021. 09. 01. | 81,87 % |
2021. 12. 01. | 82,60 % |
2022. 03. 01. | 82,41 % |
2022. 06. 01. | 82,18 % |
2022. 09. 01. | 82,04 % |
2022. 12. 01. | 81,15 % |
2023. 03. 01. | 82,87 % |
2023. 06. 01. | 81,50 % |
2023. 09. 01. | 81,32 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 81,32 % |
2023. 06. 01. | 81,5 % |
2023. 03. 01. | 82,87 % |
2022. 12. 01. | 81,15 % |
2022. 09. 01. | 82,04 % |
2022. 06. 01. | 82,18 % |
2022. 03. 01. | 82,41 % |
2021. 12. 01. | 82,6 % |
2021. 09. 01. | 81,87 % |
2021. 06. 01. | 79,52 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇹 Áramtermelés | 3846,975 Gigawatt-hour | 4674,047 Gigawatt-hour | Havi |
🇵🇹 Autógyártás | 26 675 Units | 26 193 Units | Havi |
🇵🇹 Bányászati termelés | -2,2 % | -11,6 % | Havi |
🇵🇹 Elektromos autók engedélyezései | 3820 Units | 3147 Units | Havi |
🇵🇹 Gyártási termelés | -1,4 % | -0,5 % | Havi |
🇵🇹 Ipari termelés | 0,9 % | 5,6 % | Havi |
🇵🇹 Ipari termelés hónapról hónapra | -3,2 % | -2,2 % | Havi |
🇵🇹 Járműbejegyzések | 20 193 Units | 19 850 Units | Havi |
🇵🇹 Készletváltozások | 64,3 Mió. EUR | 159,4 Mió. EUR | Negyedév |
🇵🇹 Korai jelző | 1,6 % | 1,8 % | Havi |
🇵🇹 Üzleti hangulat | 1,9 points | 1,9 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.