Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇲🇰

Észak-Macedónia Munkaerő-részvételi ráta

Árfolyam

52,2 %
Változás +/-
-0,2 %
Változás %
-0,38 %

A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Észak-Macedónia-ban 52,2 %. A Munkaerő-részvételi ráta Észak-Macedónia-ban 2023. 12. 01.-án/én 52,2 %-re csökkent, miután 2023. 09. 01.-án/én 52,4 % volt. 2004. 03. 01.-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Észak-Macedónia-ban 55,90 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2010. 12. 01.-án/én érte el, 57,80 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2004. 12. 01.-án/én rögzítették, 50,30 %-val/vel.

Forrás: State Statistical Office of the Republic of Macedonia

Munkaerő-részvételi ráta

  • Max

Munkavállalási arány

Munkaerő-részvételi ráta Története

DátumÉrték
2023. 12. 01.52,2 %
2023. 09. 01.52,4 %
2023. 06. 01.52,4 %
2023. 03. 01.52 %
2022. 12. 01.54,875 %
2022. 09. 01.55,217 %
2022. 06. 01.55,313 %
2022. 03. 01.55,307 %
2021. 12. 01.55,741 %
2021. 09. 01.56,195 %
1
2
3
4
5
...
8

Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇲🇰
Állásajánlatok
10 170 9518 Negyedév
🇲🇰
Bérek
62 032 MKD/Month61 703 MKD/MonthHavi
🇲🇰
Bérnövekedés
9,3 %11,5 %Havi
🇲🇰
Foglalkoztatási ráta
45,4 %45,4 %Negyedév
🇲🇰
Foglalkoztatottak
687 351 687 459 Negyedév
🇲🇰
Gyártási bérek
51 026 MKD/Month51 034 MKD/MonthHavi
🇲🇰
Hosszú távú munkanélküliségi ráta.
11,5 %12,5 %Évente
🇲🇰
Minimálbérek
33 352 MKD/Month29 739 MKD/MonthÉvente
🇲🇰
Munkanélküli személyek
101 558 102 980 Negyedév
🇲🇰
Munkanélküliségi ráta
12,9 %13 %Negyedév
🇲🇰
Népesség
1,83 Mió. 1,84 Mió. Évente

Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?

A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.