Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Fülöp-szigetek Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Fülöp-szigetek-ban 65,3 %. A Munkaerő-részvételi ráta Fülöp-szigetek-ban 2024. 03. 01.-án/én 65,3 %-ra emelkedett, miután 2024. 02. 01.-án/én 64,8 % volt. 1990. 03. 01. és 2024. 04. 01. között az átlagos GDP Fülöp-szigetek-ban 64,90 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 1993. 12. 01.-án/én volt 94,70 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án/én jegyezték fel 55,69 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1990. 03. 01. | 64,50 % |
1990. 06. 01. | 71,50 % |
1990. 09. 01. | 65,20 % |
1990. 12. 01. | 64,50 % |
1991. 03. 01. | 64,30 % |
1991. 06. 01. | 69,30 % |
1991. 09. 01. | 65,30 % |
1991. 12. 01. | 65,00 % |
1992. 03. 01. | 64,50 % |
1992. 06. 01. | 67,90 % |
1992. 09. 01. | 66,50 % |
1992. 12. 01. | 65,10 % |
1993. 03. 01. | 64,30 % |
1993. 06. 01. | 67,60 % |
1993. 09. 01. | 65,60 % |
1993. 12. 01. | 94,70 % |
1994. 03. 01. | 64,70 % |
1994. 06. 01. | 68,30 % |
1994. 09. 01. | 64,70 % |
1994. 12. 01. | 64,40 % |
1995. 03. 01. | 64,30 % |
1995. 06. 01. | 67,60 % |
1995. 09. 01. | 65,60 % |
1995. 12. 01. | 65,60 % |
1996. 03. 01. | 65,50 % |
1996. 06. 01. | 69,10 % |
1996. 09. 01. | 66,30 % |
1996. 12. 01. | 65,80 % |
1997. 03. 01. | 65,40 % |
1997. 06. 01. | 68,80 % |
1997. 09. 01. | 65,70 % |
1997. 12. 01. | 65,50 % |
1998. 03. 01. | 65,00 % |
1998. 06. 01. | 68,60 % |
1998. 09. 01. | 64,90 % |
1998. 12. 01. | 66,00 % |
1999. 03. 01. | 65,30 % |
1999. 06. 01. | 69,60 % |
1999. 09. 01. | 65,60 % |
1999. 12. 01. | 65,70 % |
2000. 03. 01. | 64,90 % |
2000. 06. 01. | 66,50 % |
2000. 09. 01. | 63,80 % |
2000. 12. 01. | 64,30 % |
2001. 03. 01. | 65,50 % |
2001. 06. 01. | 69,00 % |
2001. 09. 01. | 66,30 % |
2001. 12. 01. | 67,50 % |
2002. 03. 01. | 66,40 % |
2002. 06. 01. | 69,90 % |
2002. 09. 01. | 67,10 % |
2002. 12. 01. | 66,20 % |
2003. 03. 01. | 65,70 % |
2003. 06. 01. | 67,10 % |
2003. 09. 01. | 67,00 % |
2003. 12. 01. | 67,10 % |
2004. 03. 01. | 67,30 % |
2004. 06. 01. | 69,00 % |
2004. 09. 01. | 67,20 % |
2004. 12. 01. | 66,50 % |
2005. 03. 01. | 66,10 % |
2005. 06. 01. | 68,10 % |
2005. 09. 01. | 66,90 % |
2005. 12. 01. | 66,90 % |
2006. 03. 01. | 65,60 % |
2006. 06. 01. | 67,60 % |
2006. 09. 01. | 67,40 % |
2006. 12. 01. | 64,00 % |
2007. 03. 01. | 64,80 % |
2007. 06. 01. | 64,50 % |
2007. 09. 01. | 63,60 % |
2007. 12. 01. | 63,20 % |
2008. 03. 01. | 63,40 % |
2008. 06. 01. | 63,20 % |
2008. 09. 01. | 64,30 % |
2008. 12. 01. | 63,70 % |
2009. 03. 01. | 63,30 % |
2009. 06. 01. | 64,00 % |
2009. 09. 01. | 64,60 % |
2009. 12. 01. | 64,00 % |
2010. 03. 01. | 64,50 % |
2010. 06. 01. | 63,60 % |
2010. 09. 01. | 63,90 % |
2010. 12. 01. | 64,20 % |
2011. 03. 01. | 63,70 % |
2011. 06. 01. | 64,20 % |
2011. 09. 01. | 64,30 % |
2011. 12. 01. | 66,30 % |
2012. 03. 01. | 64,20 % |
2012. 06. 01. | 64,70 % |
2012. 09. 01. | 64,00 % |
2012. 12. 01. | 63,90 % |
2013. 03. 01. | 64,10 % |
2013. 06. 01. | 63,80 % |
2013. 09. 01. | 63,90 % |
2013. 12. 01. | 63,90 % |
2014. 03. 01. | 63,80 % |
2014. 06. 01. | 65,20 % |
2014. 09. 01. | 64,40 % |
2014. 12. 01. | 64,30 % |
2015. 03. 01. | 63,70 % |
2015. 06. 01. | 64,60 % |
2015. 09. 01. | 62,90 % |
2015. 12. 01. | 63,30 % |
2016. 03. 01. | 63,55 % |
2016. 06. 01. | 63,50 % |
2016. 09. 01. | 63,24 % |
2016. 12. 01. | 63,61 % |
2017. 03. 01. | 60,66 % |
2017. 06. 01. | 61,37 % |
2017. 09. 01. | 60,64 % |
2017. 12. 01. | 62,14 % |
2018. 03. 01. | 62,17 % |
2018. 06. 01. | 60,91 % |
2018. 09. 01. | 60,10 % |
2018. 12. 01. | 60,55 % |
2019. 03. 01. | 60,25 % |
2019. 06. 01. | 61,33 % |
2019. 09. 01. | 62,06 % |
2019. 12. 01. | 61,41 % |
2020. 03. 01. | 61,69 % |
2020. 06. 01. | 55,69 % |
2020. 09. 01. | 61,94 % |
2020. 12. 01. | 58,74 % |
2021. 01. 01. | 60,50 % |
2021. 02. 01. | 63,50 % |
2021. 03. 01. | 65,00 % |
2021. 04. 01. | 63,20 % |
2021. 05. 01. | 64,60 % |
2021. 06. 01. | 65,00 % |
2021. 07. 01. | 59,80 % |
2021. 08. 01. | 63,60 % |
2021. 09. 01. | 63,30 % |
2021. 10. 01. | 62,60 % |
2021. 11. 01. | 64,20 % |
2021. 12. 01. | 65,10 % |
2022. 01. 01. | 60,50 % |
2022. 02. 01. | 63,80 % |
2022. 03. 01. | 65,40 % |
2022. 04. 01. | 63,40 % |
2022. 05. 01. | 64,00 % |
2022. 06. 01. | 64,80 % |
2022. 07. 01. | 65,20 % |
2022. 08. 01. | 66,10 % |
2022. 09. 01. | 65,20 % |
2022. 10. 01. | 64,20 % |
2022. 11. 01. | 67,50 % |
2022. 12. 01. | 66,40 % |
2023. 01. 01. | 64,50 % |
2023. 02. 01. | 66,60 % |
2023. 03. 01. | 66,00 % |
2023. 04. 01. | 65,10 % |
2023. 05. 01. | 65,30 % |
2023. 06. 01. | 66,10 % |
2023. 07. 01. | 60,10 % |
2023. 08. 01. | 64,70 % |
2023. 09. 01. | 64,10 % |
2023. 10. 01. | 63,90 % |
2023. 11. 01. | 65,90 % |
2023. 12. 01. | 66,60 % |
2024. 01. 01. | 61,10 % |
2024. 02. 01. | 64,80 % |
2024. 03. 01. | 65,30 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 65,3 % |
2024. 02. 01. | 64,8 % |
2024. 01. 01. | 61,1 % |
2023. 12. 01. | 66,6 % |
2023. 11. 01. | 65,9 % |
2023. 10. 01. | 63,9 % |
2023. 09. 01. | 64,1 % |
2023. 08. 01. | 64,7 % |
2023. 07. 01. | 60,1 % |
2023. 06. 01. | 66,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇭 Foglalkoztatási ráta | 96 % | 96,1 % | Havi |
🇵🇭 Foglalkoztatottak | 45,943 Mió. | 47,801 Mió. | Negyedév |
🇵🇭 Minimálbérek | 610 PHP/day | 610 PHP/day | Évente |
🇵🇭 Munkanélküli személyek | 2,15 Mió. | 2,09 Mió. | Negyedév |
🇵🇭 Munkanélküliségi ráta | 4 % | 3,9 % | Havi |
🇵🇭 Népesség | 111,9 Mió. | 110,9 Mió. | Évente |
A munkaerő-piaci részvételi arány a foglalkoztatott és a munkát kereső munkanélküli személyek számának aránya a teljes munkaképes korú népességhez viszonyítva.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.