Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Új-Zéland Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Új-Zéland-ban 71,9 %. A Munkaerő-részvételi ráta Új-Zéland-ban 2023. 12. 01.-án/én 71,9 %-re csökkent, miután 2023. 09. 01.-án/én 72 % volt. 1986. 03. 01.-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Új-Zéland-ban 67,21 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2023. 06. 01.-án/én érte el, 72,40 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1993. 03. 01.-án/én rögzítették, 63,00 %-val/vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1986. 03. 01. | 67,10 % |
1986. 06. 01. | 66,80 % |
1986. 09. 01. | 66,70 % |
1986. 12. 01. | 66,30 % |
1987. 03. 01. | 66,60 % |
1987. 06. 01. | 66,40 % |
1987. 09. 01. | 66,30 % |
1987. 12. 01. | 66,10 % |
1988. 03. 01. | 65,40 % |
1988. 06. 01. | 65,00 % |
1988. 09. 01. | 64,60 % |
1988. 12. 01. | 64,40 % |
1989. 03. 01. | 64,00 % |
1989. 06. 01. | 63,50 % |
1989. 09. 01. | 63,40 % |
1989. 12. 01. | 63,50 % |
1990. 03. 01. | 63,50 % |
1990. 06. 01. | 64,10 % |
1990. 09. 01. | 63,90 % |
1990. 12. 01. | 63,90 % |
1991. 03. 01. | 64,00 % |
1991. 06. 01. | 64,00 % |
1991. 09. 01. | 63,90 % |
1991. 12. 01. | 63,40 % |
1992. 03. 01. | 63,60 % |
1992. 06. 01. | 63,40 % |
1992. 09. 01. | 63,10 % |
1992. 12. 01. | 63,20 % |
1993. 03. 01. | 63,00 % |
1993. 06. 01. | 63,20 % |
1993. 09. 01. | 63,30 % |
1993. 12. 01. | 63,60 % |
1994. 03. 01. | 64,00 % |
1994. 06. 01. | 63,90 % |
1994. 09. 01. | 64,10 % |
1994. 12. 01. | 64,50 % |
1995. 03. 01. | 64,40 % |
1995. 06. 01. | 64,50 % |
1995. 09. 01. | 64,80 % |
1995. 12. 01. | 65,20 % |
1996. 03. 01. | 65,30 % |
1996. 06. 01. | 65,60 % |
1996. 09. 01. | 66,10 % |
1996. 12. 01. | 65,30 % |
1997. 03. 01. | 65,40 % |
1997. 06. 01. | 65,60 % |
1997. 09. 01. | 65,50 % |
1997. 12. 01. | 65,20 % |
1998. 03. 01. | 65,30 % |
1998. 06. 01. | 65,20 % |
1998. 09. 01. | 64,90 % |
1998. 12. 01. | 64,80 % |
1999. 03. 01. | 65,10 % |
1999. 06. 01. | 65,10 % |
1999. 09. 01. | 65,00 % |
1999. 12. 01. | 65,20 % |
2000. 03. 01. | 65,10 % |
2000. 06. 01. | 64,90 % |
2000. 09. 01. | 65,30 % |
2000. 12. 01. | 65,60 % |
2001. 03. 01. | 65,40 % |
2001. 06. 01. | 65,80 % |
2001. 09. 01. | 65,70 % |
2001. 12. 01. | 66,30 % |
2002. 03. 01. | 66,70 % |
2002. 06. 01. | 66,70 % |
2002. 09. 01. | 66,50 % |
2002. 12. 01. | 66,20 % |
2003. 03. 01. | 66,10 % |
2003. 06. 01. | 66,10 % |
2003. 09. 01. | 66,50 % |
2003. 12. 01. | 66,40 % |
2004. 03. 01. | 66,40 % |
2004. 06. 01. | 66,60 % |
2004. 09. 01. | 66,90 % |
2004. 12. 01. | 67,70 % |
2005. 03. 01. | 67,40 % |
2005. 06. 01. | 67,40 % |
2005. 09. 01. | 68,10 % |
2005. 12. 01. | 67,80 % |
2006. 03. 01. | 68,40 % |
2006. 06. 01. | 68,40 % |
2006. 09. 01. | 68,10 % |
2006. 12. 01. | 67,80 % |
2007. 03. 01. | 68,50 % |
2007. 06. 01. | 68,50 % |
2007. 09. 01. | 68,20 % |
2007. 12. 01. | 68,40 % |
2008. 03. 01. | 68,40 % |
2008. 06. 01. | 68,30 % |
2008. 09. 01. | 68,40 % |
2008. 12. 01. | 68,90 % |
2009. 03. 01. | 67,90 % |
2009. 06. 01. | 68,30 % |
2009. 09. 01. | 67,70 % |
2009. 12. 01. | 67,80 % |
2010. 03. 01. | 67,40 % |
2010. 06. 01. | 67,80 % |
2010. 09. 01. | 67,80 % |
2010. 12. 01. | 67,50 % |
2011. 03. 01. | 67,90 % |
2011. 06. 01. | 67,90 % |
2011. 09. 01. | 67,90 % |
2011. 12. 01. | 67,80 % |
2012. 03. 01. | 68,10 % |
2012. 06. 01. | 68,00 % |
2012. 09. 01. | 67,90 % |
2012. 12. 01. | 67,50 % |
2013. 03. 01. | 67,20 % |
2013. 06. 01. | 67,50 % |
2013. 09. 01. | 68,10 % |
2013. 12. 01. | 68,30 % |
2014. 03. 01. | 68,60 % |
2014. 06. 01. | 68,30 % |
2014. 09. 01. | 68,60 % |
2014. 12. 01. | 69,30 % |
2015. 03. 01. | 69,40 % |
2015. 06. 01. | 69,10 % |
2015. 09. 01. | 68,40 % |
2015. 12. 01. | 68,30 % |
2016. 03. 01. | 69,00 % |
2016. 06. 01. | 70,00 % |
2016. 09. 01. | 70,10 % |
2016. 12. 01. | 70,70 % |
2017. 03. 01. | 70,90 % |
2017. 06. 01. | 70,40 % |
2017. 09. 01. | 71,20 % |
2017. 12. 01. | 71,20 % |
2018. 03. 01. | 71,10 % |
2018. 06. 01. | 71,20 % |
2018. 09. 01. | 71,00 % |
2018. 12. 01. | 70,90 % |
2019. 03. 01. | 70,60 % |
2019. 06. 01. | 70,60 % |
2019. 09. 01. | 70,60 % |
2019. 12. 01. | 70,40 % |
2020. 03. 01. | 70,70 % |
2020. 06. 01. | 70,00 % |
2020. 09. 01. | 70,00 % |
2020. 12. 01. | 70,20 % |
2021. 03. 01. | 70,40 % |
2021. 06. 01. | 70,60 % |
2021. 09. 01. | 71,10 % |
2021. 12. 01. | 71,00 % |
2022. 03. 01. | 70,90 % |
2022. 06. 01. | 70,90 % |
2022. 09. 01. | 71,60 % |
2022. 12. 01. | 71,80 % |
2023. 03. 01. | 72,10 % |
2023. 06. 01. | 72,40 % |
2023. 09. 01. | 72,00 % |
2023. 12. 01. | 71,90 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 71,9 % |
2023. 09. 01. | 72 % |
2023. 06. 01. | 72,4 % |
2023. 03. 01. | 72,1 % |
2022. 12. 01. | 71,8 % |
2022. 09. 01. | 71,6 % |
2022. 06. 01. | 70,9 % |
2022. 03. 01. | 70,9 % |
2021. 12. 01. | 71 % |
2021. 09. 01. | 71,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇿 Állásajánlatok | 172,546 index points | 185,4 index points | Negyedév |
🇳🇿 Bérek | 41,03 NZD/Hour | 40,9 NZD/Hour | Negyedév |
🇳🇿 Bérnövekedés | 3,8 % | 3,9 % | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatási ráta | 69 % | 69,2 % | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatottak | 2,939 Mió. | 2,927 Mió. | Negyedév |
🇳🇿 Foglalkoztatottsági változás | -0,2 % | 0,4 % | Negyedév |
🇳🇿 Gyártási bérek | 37,76 NZD/Hour | 38,24 NZD/Hour | Negyedév |
🇳🇿 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 12,4 % | 12,1 % | Negyedév |
🇳🇿 Minimálbérek | 23,15 NZD/Hour | 22,7 NZD/Hour | Évente |
🇳🇿 Munkaerőköltségek | 1373 points | 1360 points | Negyedév |
🇳🇿 Munkanélküli személyek | 122 000 | 119 000 | Negyedév |
🇳🇿 Munkanélküliségi ráta | 4,3 % | 4 % | Negyedév |
🇳🇿 Népesség | 5,306 Mió. | 5,161 Mió. | Évente |
🇳🇿 Női nyugdíjkorhatár | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇳🇿 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇳🇿 Részmunkaidő | 575 000 | 577 000 | Negyedév |
🇳🇿 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 2,365 Mió. | 2,348 Mió. | Negyedév |
🇳🇿 Termelékenység | 126,288 points | 126,807 points | Negyedév |
A munkaerő-piaci részvételi arány az alkalmazásban lévő és munkát kereső munkanélküli személyek összesített száma, osztva a munkaképes korú népesség teljes számával.
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.