Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
Norvégia Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Norvégia jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 275,588 milliárd NOK. A Norvégia Kormányzati kiadások 2024. 12. 01.-re 275,588 milliárd NOK-ra növekedett, miután 2024. 09. 01. 274,837 milliárd NOK volt. 1978. 03. 01. és 2024. 12. 01. között a GDP átlaga Norvégia-ban 173,11 milliárd NOK volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2024. 12. 01. érték el, 275,59 milliárd NOK, míg a legalacsonyabb értéket 1978. 06. 01. mérték, 84,11 milliárd NOK.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1978. 03. 01. | 85,61 milliárd NOK |
1978. 06. 01. | 84,11 milliárd NOK |
1978. 09. 01. | 86,25 milliárd NOK |
1978. 12. 01. | 87,34 milliárd NOK |
1979. 03. 01. | 88,27 milliárd NOK |
1979. 06. 01. | 90,06 milliárd NOK |
1979. 09. 01. | 90,81 milliárd NOK |
1979. 12. 01. | 91,63 milliárd NOK |
1980. 03. 01. | 93,20 milliárd NOK |
1980. 06. 01. | 93,37 milliárd NOK |
1980. 09. 01. | 94,49 milliárd NOK |
1980. 12. 01. | 95,45 milliárd NOK |
1981. 03. 01. | 95,77 milliárd NOK |
1981. 06. 01. | 97,27 milliárd NOK |
1981. 09. 01. | 97,75 milliárd NOK |
1981. 12. 01. | 98,49 milliárd NOK |
1982. 03. 01. | 98,50 milliárd NOK |
1982. 06. 01. | 99,87 milliárd NOK |
1982. 09. 01. | 100,21 milliárd NOK |
1982. 12. 01. | 100,31 milliárd NOK |
1983. 03. 01. | 103,36 milliárd NOK |
1983. 06. 01. | 101,33 milliárd NOK |
1983. 09. 01. | 102,31 milliárd NOK |
1983. 12. 01. | 103,91 milliárd NOK |
1984. 03. 01. | 102,67 milliárd NOK |
1984. 06. 01. | 104,34 milliárd NOK |
1984. 09. 01. | 104,83 milliárd NOK |
1984. 12. 01. | 105,31 milliárd NOK |
1985. 03. 01. | 105,79 milliárd NOK |
1985. 06. 01. | 106,88 milliárd NOK |
1985. 09. 01. | 107,63 milliárd NOK |
1985. 12. 01. | 108,02 milliárd NOK |
1986. 03. 01. | 109,68 milliárd NOK |
1986. 06. 01. | 107,85 milliárd NOK |
1986. 09. 01. | 109,86 milliárd NOK |
1986. 12. 01. | 110,42 milliárd NOK |
1987. 03. 01. | 111,97 milliárd NOK |
1987. 06. 01. | 114,73 milliárd NOK |
1987. 09. 01. | 114,73 milliárd NOK |
1987. 12. 01. | 115,02 milliárd NOK |
1988. 03. 01. | 112,23 milliárd NOK |
1988. 06. 01. | 112,35 milliárd NOK |
1988. 09. 01. | 113,15 milliárd NOK |
1988. 12. 01. | 114,22 milliárd NOK |
1989. 03. 01. | 115,34 milliárd NOK |
1989. 06. 01. | 115,33 milliárd NOK |
1989. 09. 01. | 117,88 milliárd NOK |
1989. 12. 01. | 117,52 milliárd NOK |
1990. 03. 01. | 117,59 milliárd NOK |
1990. 06. 01. | 123,19 milliárd NOK |
1990. 09. 01. | 123,92 milliárd NOK |
1990. 12. 01. | 122,27 milliárd NOK |
1991. 03. 01. | 127,19 milliárd NOK |
1991. 06. 01. | 127,31 milliárd NOK |
1991. 09. 01. | 129,09 milliárd NOK |
1991. 12. 01. | 131,78 milliárd NOK |
1992. 03. 01. | 135,77 milliárd NOK |
1992. 06. 01. | 135,55 milliárd NOK |
1992. 09. 01. | 136,48 milliárd NOK |
1992. 12. 01. | 138,82 milliárd NOK |
1993. 03. 01. | 141,08 milliárd NOK |
1993. 06. 01. | 141,70 milliárd NOK |
1993. 09. 01. | 138,59 milliárd NOK |
1993. 12. 01. | 145,07 milliárd NOK |
1994. 03. 01. | 140,33 milliárd NOK |
1994. 06. 01. | 143,43 milliárd NOK |
1994. 09. 01. | 143,93 milliárd NOK |
1994. 12. 01. | 146,91 milliárd NOK |
1995. 03. 01. | 144,67 milliárd NOK |
1995. 06. 01. | 142,25 milliárd NOK |
1995. 09. 01. | 144,29 milliárd NOK |
1995. 12. 01. | 145,35 milliárd NOK |
1996. 03. 01. | 147,26 milliárd NOK |
1996. 06. 01. | 146,62 milliárd NOK |
1996. 09. 01. | 149,24 milliárd NOK |
1996. 12. 01. | 149,69 milliárd NOK |
1997. 03. 01. | 147,22 milliárd NOK |
1997. 06. 01. | 155,78 milliárd NOK |
1997. 09. 01. | 152,47 milliárd NOK |
1997. 12. 01. | 154,59 milliárd NOK |
1998. 03. 01. | 155,86 milliárd NOK |
1998. 06. 01. | 157,85 milliárd NOK |
1998. 09. 01. | 158,35 milliárd NOK |
1998. 12. 01. | 159,63 milliárd NOK |
1999. 03. 01. | 161,26 milliárd NOK |
1999. 06. 01. | 162,86 milliárd NOK |
1999. 09. 01. | 163,18 milliárd NOK |
1999. 12. 01. | 164,28 milliárd NOK |
2000. 03. 01. | 166,88 milliárd NOK |
2000. 06. 01. | 165,40 milliárd NOK |
2000. 09. 01. | 166,28 milliárd NOK |
2000. 12. 01. | 166,75 milliárd NOK |
2001. 03. 01. | 173,05 milliárd NOK |
2001. 06. 01. | 171,45 milliárd NOK |
2001. 09. 01. | 173,03 milliárd NOK |
2001. 12. 01. | 174,41 milliárd NOK |
2002. 03. 01. | 176,23 milliárd NOK |
2002. 06. 01. | 180,06 milliárd NOK |
2002. 09. 01. | 181,32 milliárd NOK |
2002. 12. 01. | 179,35 milliárd NOK |
2003. 03. 01. | 181,34 milliárd NOK |
2003. 06. 01. | 181,50 milliárd NOK |
2003. 09. 01. | 182,31 milliárd NOK |
2003. 12. 01. | 180,53 milliárd NOK |
2004. 03. 01. | 181,58 milliárd NOK |
2004. 06. 01. | 183,29 milliárd NOK |
2004. 09. 01. | 183,68 milliárd NOK |
2004. 12. 01. | 185,95 milliárd NOK |
2005. 03. 01. | 184,79 milliárd NOK |
2005. 06. 01. | 190,32 milliárd NOK |
2005. 09. 01. | 184,35 milliárd NOK |
2005. 12. 01. | 189,36 milliárd NOK |
2006. 03. 01. | 191,12 milliárd NOK |
2006. 06. 01. | 190,43 milliárd NOK |
2006. 09. 01. | 191,46 milliárd NOK |
2006. 12. 01. | 192,32 milliárd NOK |
2007. 03. 01. | 192,63 milliárd NOK |
2007. 06. 01. | 194,29 milliárd NOK |
2007. 09. 01. | 196,83 milliárd NOK |
2007. 12. 01. | 197,01 milliárd NOK |
2008. 03. 01. | 196,71 milliárd NOK |
2008. 06. 01. | 200,74 milliárd NOK |
2008. 09. 01. | 201,60 milliárd NOK |
2008. 12. 01. | 201,71 milliárd NOK |
2009. 03. 01. | 206,74 milliárd NOK |
2009. 06. 01. | 209,03 milliárd NOK |
2009. 09. 01. | 209,52 milliárd NOK |
2009. 12. 01. | 209,44 milliárd NOK |
2010. 03. 01. | 214,51 milliárd NOK |
2010. 06. 01. | 213,23 milliárd NOK |
2010. 09. 01. | 213,14 milliárd NOK |
2010. 12. 01. | 212,15 milliárd NOK |
2011. 03. 01. | 215,07 milliárd NOK |
2011. 06. 01. | 215,37 milliárd NOK |
2011. 09. 01. | 216,98 milliárd NOK |
2011. 12. 01. | 214,93 milliárd NOK |
2012. 03. 01. | 217,39 milliárd NOK |
2012. 06. 01. | 218,88 milliárd NOK |
2012. 09. 01. | 219,94 milliárd NOK |
2012. 12. 01. | 219,28 milliárd NOK |
2013. 03. 01. | 219,84 milliárd NOK |
2013. 06. 01. | 219,89 milliárd NOK |
2013. 09. 01. | 221,29 milliárd NOK |
2013. 12. 01. | 222,94 milliárd NOK |
2014. 03. 01. | 224,22 milliárd NOK |
2014. 06. 01. | 226,20 milliárd NOK |
2014. 09. 01. | 227,80 milliárd NOK |
2014. 12. 01. | 229,53 milliárd NOK |
2015. 03. 01. | 231,20 milliárd NOK |
2015. 06. 01. | 233,15 milliárd NOK |
2015. 09. 01. | 233,36 milliárd NOK |
2015. 12. 01. | 231,80 milliárd NOK |
2016. 03. 01. | 235,00 milliárd NOK |
2016. 06. 01. | 236,69 milliárd NOK |
2016. 09. 01. | 239,41 milliárd NOK |
2016. 12. 01. | 240,06 milliárd NOK |
2017. 03. 01. | 240,28 milliárd NOK |
2017. 06. 01. | 242,25 milliárd NOK |
2017. 09. 01. | 242,94 milliárd NOK |
2017. 12. 01. | 243,69 milliárd NOK |
2018. 03. 01. | 243,57 milliárd NOK |
2018. 06. 01. | 243,56 milliárd NOK |
2018. 09. 01. | 243,37 milliárd NOK |
2018. 12. 01. | 244,44 milliárd NOK |
2019. 03. 01. | 245,78 milliárd NOK |
2019. 06. 01. | 246,08 milliárd NOK |
2019. 09. 01. | 246,66 milliárd NOK |
2019. 12. 01. | 247,36 milliárd NOK |
2020. 03. 01. | 247,93 milliárd NOK |
2020. 06. 01. | 236,06 milliárd NOK |
2020. 09. 01. | 246,88 milliárd NOK |
2020. 12. 01. | 249,88 milliárd NOK |
2021. 03. 01. | 249,15 milliárd NOK |
2021. 06. 01. | 252,68 milliárd NOK |
2021. 09. 01. | 257,38 milliárd NOK |
2021. 12. 01. | 256,88 milliárd NOK |
2022. 03. 01. | 255,99 milliárd NOK |
2022. 06. 01. | 257,64 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 258,98 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 261,92 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 263,66 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 266,32 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 268,54 milliárd NOK |
2023. 12. 01. | 270,75 milliárd NOK |
2024. 03. 01. | 271,93 milliárd NOK |
2024. 06. 01. | 273,13 milliárd NOK |
2024. 09. 01. | 274,84 milliárd NOK |
2024. 12. 01. | 275,59 milliárd NOK |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 12. 01. | 275,588 milliárd NOK |
2024. 09. 01. | 274,837 milliárd NOK |
2024. 06. 01. | 273,127 milliárd NOK |
2024. 03. 01. | 271,934 milliárd NOK |
2023. 12. 01. | 270,745 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 268,54 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 266,318 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 263,658 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 261,92 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 258,983 milliárd NOK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇴 Államadósság | 773,551 milliárd NOK | 874,524 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 államháztartás | 16,3 % of GDP | 25,6 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Állami bevételek | 585,066 milliárd NOK | 510,733 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Állami kiadások | 520,994 milliárd NOK | 442,298 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 44,3 % of GDP | 36,5 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Az államháztartás értéke | 64,072 milliárd NOK | 68,435 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 46,5 % of GDP | 38,3 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Katonai kiadások | 8,669 milliárd USD | 8,698 milliárd USD | Évente |
🇳🇴 Korrupciós index | 81 Points | 84 Points | Évente |
🇳🇴 Korrupciós rangsor | 5 | 4 | Évente |
🇳🇴 Menekültügyi kérelmek | 275 persons | 325 persons | Havi |
A kormányzati kiadások a GDP egyik fő összetevőjeként az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok kitűzése, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkaprogramok, rendkívül hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.