Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Norvégia Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Norvégia jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 78,4 %. A Norvégia Kapacitáskihasználtság értéke 2023. 09. 01.-kor 78,4 %-ra csökkent, miután 2023. 06. 01.-kor még 78,8 % volt. 1987. 03. 01. és 2023. 12. 01. között a GDP átlaga Norvégia esetében 80,30 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1987. 03. 01.-án érték el 85,50 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án regisztrálták, 76,00 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1987. 03. 01. | 85,50 % |
1987. 06. 01. | 85,20 % |
1987. 09. 01. | 84,80 % |
1987. 12. 01. | 84,50 % |
1988. 03. 01. | 84,20 % |
1988. 06. 01. | 83,20 % |
1988. 09. 01. | 82,00 % |
1988. 12. 01. | 81,40 % |
1989. 03. 01. | 81,30 % |
1989. 06. 01. | 81,70 % |
1989. 09. 01. | 82,10 % |
1989. 12. 01. | 82,10 % |
1990. 03. 01. | 81,80 % |
1990. 06. 01. | 81,70 % |
1990. 09. 01. | 81,90 % |
1990. 12. 01. | 82,10 % |
1991. 03. 01. | 81,90 % |
1991. 06. 01. | 81,40 % |
1991. 09. 01. | 80,60 % |
1991. 12. 01. | 80,50 % |
1992. 03. 01. | 80,90 % |
1992. 06. 01. | 81,10 % |
1992. 09. 01. | 81,00 % |
1992. 12. 01. | 80,50 % |
1993. 03. 01. | 79,80 % |
1993. 06. 01. | 79,80 % |
1993. 09. 01. | 80,00 % |
1993. 12. 01. | 80,60 % |
1994. 03. 01. | 81,70 % |
1994. 06. 01. | 82,20 % |
1994. 09. 01. | 82,30 % |
1994. 12. 01. | 82,80 % |
1995. 03. 01. | 82,90 % |
1995. 06. 01. | 82,70 % |
1995. 09. 01. | 82,80 % |
1995. 12. 01. | 82,20 % |
1996. 03. 01. | 81,40 % |
1996. 06. 01. | 81,50 % |
1996. 09. 01. | 81,90 % |
1996. 12. 01. | 82,20 % |
1997. 03. 01. | 82,60 % |
1997. 06. 01. | 82,90 % |
1997. 09. 01. | 83,00 % |
1997. 12. 01. | 82,70 % |
1998. 03. 01. | 82,70 % |
1998. 06. 01. | 82,70 % |
1998. 09. 01. | 81,90 % |
1998. 12. 01. | 81,00 % |
1999. 03. 01. | 80,60 % |
1999. 06. 01. | 80,10 % |
1999. 09. 01. | 79,90 % |
1999. 12. 01. | 80,10 % |
2000. 03. 01. | 79,90 % |
2000. 06. 01. | 79,50 % |
2000. 09. 01. | 79,90 % |
2000. 12. 01. | 80,20 % |
2001. 03. 01. | 80,10 % |
2001. 06. 01. | 79,80 % |
2001. 09. 01. | 79,20 % |
2001. 12. 01. | 79,00 % |
2002. 03. 01. | 79,30 % |
2002. 06. 01. | 79,40 % |
2002. 09. 01. | 78,70 % |
2002. 12. 01. | 77,80 % |
2003. 03. 01. | 76,90 % |
2003. 06. 01. | 76,90 % |
2003. 09. 01. | 77,70 % |
2003. 12. 01. | 78,10 % |
2004. 03. 01. | 78,10 % |
2004. 06. 01. | 78,70 % |
2004. 09. 01. | 79,20 % |
2004. 12. 01. | 79,90 % |
2005. 03. 01. | 80,80 % |
2005. 06. 01. | 81,20 % |
2005. 09. 01. | 81,40 % |
2005. 12. 01. | 82,00 % |
2006. 03. 01. | 82,70 % |
2006. 06. 01. | 82,90 % |
2006. 09. 01. | 83,40 % |
2006. 12. 01. | 84,30 % |
2007. 03. 01. | 85,00 % |
2007. 06. 01. | 84,80 % |
2007. 09. 01. | 84,40 % |
2007. 12. 01. | 84,00 % |
2008. 03. 01. | 83,70 % |
2008. 06. 01. | 83,00 % |
2008. 09. 01. | 81,40 % |
2008. 12. 01. | 78,90 % |
2009. 03. 01. | 76,90 % |
2009. 06. 01. | 76,20 % |
2009. 09. 01. | 76,50 % |
2009. 12. 01. | 77,00 % |
2010. 03. 01. | 77,20 % |
2010. 06. 01. | 77,80 % |
2010. 09. 01. | 78,50 % |
2010. 12. 01. | 79,10 % |
2011. 03. 01. | 79,60 % |
2011. 06. 01. | 79,90 % |
2011. 09. 01. | 79,70 % |
2011. 12. 01. | 79,60 % |
2012. 03. 01. | 79,70 % |
2012. 06. 01. | 79,70 % |
2012. 09. 01. | 79,80 % |
2012. 12. 01. | 79,90 % |
2013. 03. 01. | 79,60 % |
2013. 06. 01. | 79,40 % |
2013. 09. 01. | 79,50 % |
2013. 12. 01. | 79,90 % |
2014. 03. 01. | 80,40 % |
2014. 06. 01. | 80,30 % |
2014. 09. 01. | 79,80 % |
2014. 12. 01. | 79,20 % |
2015. 03. 01. | 78,80 % |
2015. 06. 01. | 78,00 % |
2015. 09. 01. | 77,00 % |
2015. 12. 01. | 76,40 % |
2016. 03. 01. | 76,90 % |
2016. 06. 01. | 77,30 % |
2016. 09. 01. | 77,50 % |
2016. 12. 01. | 76,80 % |
2017. 03. 01. | 77,00 % |
2017. 06. 01. | 77,70 % |
2017. 09. 01. | 77,90 % |
2017. 12. 01. | 77,90 % |
2018. 03. 01. | 78,00 % |
2018. 06. 01. | 78,90 % |
2018. 09. 01. | 79,20 % |
2018. 12. 01. | 79,60 % |
2019. 03. 01. | 79,30 % |
2019. 06. 01. | 79,30 % |
2019. 09. 01. | 79,40 % |
2019. 12. 01. | 79,40 % |
2020. 03. 01. | 77,30 % |
2020. 06. 01. | 76,00 % |
2020. 09. 01. | 76,80 % |
2020. 12. 01. | 77,90 % |
2021. 03. 01. | 79,00 % |
2021. 06. 01. | 79,80 % |
2021. 09. 01. | 80,00 % |
2021. 12. 01. | 80,40 % |
2022. 03. 01. | 81,50 % |
2022. 06. 01. | 80,90 % |
2022. 09. 01. | 80,60 % |
2022. 12. 01. | 79,80 % |
2023. 03. 01. | 79,20 % |
2023. 06. 01. | 78,80 % |
2023. 09. 01. | 78,40 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 78,4 % |
2023. 06. 01. | 78,8 % |
2023. 03. 01. | 79,2 % |
2022. 12. 01. | 79,8 % |
2022. 09. 01. | 80,6 % |
2022. 06. 01. | 80,9 % |
2022. 03. 01. | 81,5 % |
2021. 12. 01. | 80,4 % |
2021. 09. 01. | 80 % |
2021. 06. 01. | 79,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇴 Áramtermelés | 11 282,132 Gigawatt-hour | 11 752,627 Gigawatt-hour | Havi |
🇳🇴 Bányászati termelés | 2,5 % | 3,9 % | Havi |
🇳🇴 Cégek csődjei | 387 Companies and Individuals | 466 Companies and Individuals | Havi |
🇳🇴 Elektromos autók engedélyezései | 7893 Units | 10 051 Units | Havi |
🇳🇴 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 47,7 points | 51,7 points | Havi |
🇳🇴 Gyártási termelés | -1,6 % | 5,6 % | Havi |
🇳🇴 Gyártási termelés Hh. | 1,4 % | 1,8 % | Havi |
🇳🇴 Ipari termelés | 3,4 % | 4,6 % | Havi |
🇳🇴 Ipari termelés hónapról hónapra | -0,6 % | 3,6 % | Havi |
🇳🇴 Járműbejegyzések | 7400 Units | 9278 Units | Havi |
🇳🇴 Készletváltozások | 40,537 milliárd NOK | 16,518 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Korai jelző | -0,2 % | -0,3 % | Havi |
🇳🇴 Üzleti hangulat | 0 points | -4,3 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.