Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Új-Zéland Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Új-Zéland jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 88,7 %. A Új-Zéland Kapacitáskihasználtság értéke 2024. 06. 01.-kor 88,7 %-ra csökkent, miután 2024. 03. 01.-kor még 90,2 % volt. 2008. 06. 01. és 2024. 06. 01. között a GDP átlaga Új-Zéland esetében 91,55 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2022. 03. 01.-án érték el 97,10 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2023. 06. 01.-án regisztrálták, 81,70 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
2008. 06. 01. | 92,40 % |
2008. 09. 01. | 90,79 % |
2008. 12. 01. | 88,78 % |
2009. 03. 01. | 86,33 % |
2009. 06. 01. | 90,70 % |
2009. 09. 01. | 88,42 % |
2009. 12. 01. | 91,07 % |
2010. 03. 01. | 90,54 % |
2010. 06. 01. | 90,76 % |
2010. 09. 01. | 90,39 % |
2010. 12. 01. | 88,99 % |
2011. 03. 01. | 89,40 % |
2011. 06. 01. | 88,70 % |
2011. 09. 01. | 89,60 % |
2011. 12. 01. | 90,20 % |
2012. 03. 01. | 89,40 % |
2012. 06. 01. | 89,80 % |
2012. 09. 01. | 90,00 % |
2012. 12. 01. | 90,50 % |
2013. 03. 01. | 91,50 % |
2013. 06. 01. | 91,30 % |
2013. 09. 01. | 91,30 % |
2013. 12. 01. | 90,20 % |
2014. 03. 01. | 89,40 % |
2014. 06. 01. | 90,60 % |
2014. 09. 01. | 90,60 % |
2014. 12. 01. | 91,90 % |
2015. 03. 01. | 92,30 % |
2015. 06. 01. | 93,40 % |
2015. 09. 01. | 92,30 % |
2015. 12. 01. | 93,20 % |
2016. 03. 01. | 93,20 % |
2016. 06. 01. | 92,90 % |
2016. 09. 01. | 92,50 % |
2016. 12. 01. | 92,70 % |
2017. 03. 01. | 93,60 % |
2017. 06. 01. | 92,10 % |
2017. 09. 01. | 91,30 % |
2017. 12. 01. | 92,80 % |
2018. 03. 01. | 93,50 % |
2018. 06. 01. | 92,80 % |
2018. 09. 01. | 93,20 % |
2018. 12. 01. | 92,80 % |
2019. 03. 01. | 92,80 % |
2019. 06. 01. | 93,70 % |
2019. 09. 01. | 92,40 % |
2019. 12. 01. | 92,00 % |
2020. 03. 01. | 92,10 % |
2020. 06. 01. | 92,80 % |
2020. 09. 01. | 92,60 % |
2020. 12. 01. | 95,10 % |
2021. 03. 01. | 93,30 % |
2021. 06. 01. | 94,90 % |
2021. 09. 01. | 96,10 % |
2021. 12. 01. | 92,70 % |
2022. 03. 01. | 97,10 % |
2022. 06. 01. | 93,40 % |
2022. 09. 01. | 94,50 % |
2022. 12. 01. | 93,70 % |
2023. 03. 01. | 94,00 % |
2023. 06. 01. | 81,70 % |
2023. 09. 01. | 87,30 % |
2023. 12. 01. | 91,40 % |
2024. 03. 01. | 90,20 % |
2024. 06. 01. | 88,70 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 88,7 % |
2024. 03. 01. | 90,2 % |
2023. 12. 01. | 91,4 % |
2023. 09. 01. | 87,3 % |
2023. 06. 01. | 81,7 % |
2023. 03. 01. | 94 % |
2022. 12. 01. | 93,7 % |
2022. 09. 01. | 94,5 % |
2022. 06. 01. | 93,4 % |
2022. 03. 01. | 97,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇿 Cégek csődjei | 74 Individuals | 65 Individuals | Havi |
🇳🇿 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 47,2 points | 48,9 points | Havi |
🇳🇿 Gyártási értékesítések | -2,2 % | -3,4 % | Negyedév |
🇳🇿 Ipari termelés | -3,7 % | 0,2 % | Negyedév |
🇳🇿 Járműbejegyzések | 3612 Units | 4591 Units | Havi |
🇳🇿 Készletváltozások | -869 Mió. NZD | -1,375 milliárd NZD | Negyedév |
🇳🇿 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 44,7 points | 47,3 points | Havi |
🇳🇿 Szolgáltatások PMI | 43 points | 46,6 points | Havi |
🇳🇿 Üzleti hangulat | 27,1 points | 6,1 points | Havi |
Új-Zélandon a kapacitáskihasználtság a potenciális és a tényleges inputfelhasználás közötti különbséget jelenti. A kapacitáskihasználtság magas, amikor a tényleges kibocsátás közel van a potenciális kibocsátáshoz, mivel a munkaerő és a tőke maximális kihasználtsága valósul meg.
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.