Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Moldva Készpénztartalék-ráta
Árfolyam
A jelenlegi Készpénztartalék-ráta Moldva országban 33 %. A Készpénztartalék-ráta Moldva országban 2024. 06. 01. napján csökkent 33 %-re, miután 2024. 05. 01. napján még 33 % volt. 2006. 01. 01. és 2024. 07. 01. között az átlagos GDP Moldva országban 24,41 % volt. A az eddigi legmagasabb értéket 2018. 09. 01. napján érték el, melynek értéke 42,50 % volt, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 09. 01. napján regisztrálták, 8,00 %.
Készpénztartalék-ráta ·
Max
Készpénzarány | |
---|---|
2006. 01. 01. | 10,00 % |
2006. 02. 01. | 10,00 % |
2006. 03. 01. | 10,00 % |
2006. 04. 01. | 10,00 % |
2006. 05. 01. | 10,00 % |
2006. 06. 01. | 10,00 % |
2006. 07. 01. | 10,00 % |
2006. 08. 01. | 10,00 % |
2006. 09. 01. | 10,00 % |
2006. 10. 01. | 10,00 % |
2006. 11. 01. | 10,00 % |
2006. 12. 01. | 10,00 % |
2007. 01. 01. | 10,00 % |
2007. 02. 01. | 10,00 % |
2007. 03. 01. | 10,00 % |
2007. 04. 01. | 10,00 % |
2007. 05. 01. | 10,00 % |
2007. 06. 01. | 10,00 % |
2007. 07. 01. | 10,00 % |
2007. 08. 01. | 10,00 % |
2007. 09. 01. | 10,00 % |
2007. 10. 01. | 10,00 % |
2007. 11. 01. | 15,00 % |
2007. 12. 01. | 15,00 % |
2008. 01. 01. | 15,00 % |
2008. 02. 01. | 15,00 % |
2008. 03. 01. | 15,00 % |
2008. 04. 01. | 16,00 % |
2008. 05. 01. | 16,00 % |
2008. 06. 01. | 16,00 % |
2008. 07. 01. | 21,00 % |
2008. 08. 01. | 22,00 % |
2008. 09. 01. | 22,00 % |
2008. 10. 01. | 20,50 % |
2008. 11. 01. | 20,50 % |
2008. 12. 01. | 19,00 % |
2009. 01. 01. | 17,50 % |
2009. 02. 01. | 17,50 % |
2009. 03. 01. | 17,50 % |
2009. 04. 01. | 17,50 % |
2009. 05. 01. | 17,50 % |
2009. 06. 01. | 17,50 % |
2009. 07. 01. | 16,00 % |
2009. 08. 01. | 10,00 % |
2009. 09. 01. | 8,00 % |
2009. 10. 01. | 8,00 % |
2009. 11. 01. | 8,00 % |
2009. 12. 01. | 8,00 % |
2010. 01. 01. | 8,00 % |
2010. 02. 01. | 8,00 % |
2010. 03. 01. | 11,00 % |
2010. 04. 01. | 11,00 % |
2010. 05. 01. | 11,00 % |
2010. 06. 01. | 11,00 % |
2010. 07. 01. | 11,00 % |
2010. 08. 01. | 14,00 % |
2010. 09. 01. | 14,00 % |
2010. 10. 01. | 14,00 % |
2010. 11. 01. | 14,00 % |
2010. 12. 01. | 14,00 % |
2011. 01. 01. | 14,00 % |
2011. 02. 01. | 14,00 % |
2011. 03. 01. | 14,00 % |
2011. 04. 01. | 14,00 % |
2011. 05. 01. | 14,00 % |
2011. 06. 01. | 14,00 % |
2011. 07. 01. | 14,00 % |
2011. 08. 01. | 14,00 % |
2011. 09. 01. | 14,00 % |
2011. 10. 01. | 14,00 % |
2011. 11. 01. | 14,00 % |
2011. 12. 01. | 14,00 % |
2012. 01. 01. | 14,00 % |
2012. 02. 01. | 14,00 % |
2012. 03. 01. | 14,00 % |
2012. 04. 01. | 14,00 % |
2012. 05. 01. | 14,00 % |
2012. 06. 01. | 14,00 % |
2012. 07. 01. | 14,00 % |
2012. 08. 01. | 14,00 % |
2012. 09. 01. | 14,00 % |
2012. 10. 01. | 14,00 % |
2012. 11. 01. | 14,00 % |
2012. 12. 01. | 14,00 % |
2013. 01. 01. | 14,00 % |
2013. 02. 01. | 14,00 % |
2013. 03. 01. | 14,00 % |
2013. 04. 01. | 14,00 % |
2013. 05. 01. | 14,00 % |
2013. 06. 01. | 14,00 % |
2013. 07. 01. | 14,00 % |
2013. 08. 01. | 14,00 % |
2013. 09. 01. | 14,00 % |
2013. 10. 01. | 14,00 % |
2013. 11. 01. | 14,00 % |
2013. 12. 01. | 14,00 % |
2014. 01. 01. | 14,00 % |
2014. 02. 01. | 14,00 % |
2014. 03. 01. | 14,00 % |
2014. 04. 01. | 14,00 % |
2014. 05. 01. | 14,00 % |
2014. 06. 01. | 14,00 % |
2014. 07. 01. | 14,00 % |
2014. 08. 01. | 14,00 % |
2014. 09. 01. | 14,00 % |
2014. 10. 01. | 14,00 % |
2014. 11. 01. | 14,00 % |
2014. 12. 01. | 14,00 % |
2015. 01. 01. | 16,00 % |
2015. 02. 01. | 16,00 % |
2015. 03. 01. | 18,00 % |
2015. 04. 01. | 20,00 % |
2015. 05. 01. | 22,00 % |
2015. 06. 01. | 26,00 % |
2015. 07. 01. | 32,00 % |
2015. 08. 01. | 32,00 % |
2015. 09. 01. | 32,00 % |
2015. 10. 01. | 35,00 % |
2015. 11. 01. | 35,00 % |
2015. 12. 01. | 35,00 % |
2016. 01. 01. | 35,00 % |
2016. 02. 01. | 35,00 % |
2016. 03. 01. | 35,00 % |
2016. 04. 01. | 35,00 % |
2016. 05. 01. | 35,00 % |
2016. 06. 01. | 35,00 % |
2016. 07. 01. | 35,00 % |
2016. 08. 01. | 35,00 % |
2016. 09. 01. | 35,00 % |
2016. 10. 01. | 35,00 % |
2016. 11. 01. | 35,00 % |
2016. 12. 01. | 35,00 % |
2017. 01. 01. | 35,00 % |
2017. 02. 01. | 35,00 % |
2017. 03. 01. | 37,00 % |
2017. 04. 01. | 40,00 % |
2017. 05. 01. | 40,00 % |
2017. 06. 01. | 40,00 % |
2017. 07. 01. | 40,00 % |
2017. 08. 01. | 40,00 % |
2017. 09. 01. | 40,00 % |
2017. 10. 01. | 40,00 % |
2017. 11. 01. | 40,00 % |
2017. 12. 01. | 40,00 % |
2018. 01. 01. | 40,00 % |
2018. 02. 01. | 40,00 % |
2018. 03. 01. | 40,00 % |
2018. 04. 01. | 40,00 % |
2018. 05. 01. | 40,00 % |
2018. 06. 01. | 40,00 % |
2018. 07. 01. | 40,00 % |
2018. 08. 01. | 40,00 % |
2018. 09. 01. | 42,50 % |
2018. 10. 01. | 42,50 % |
2018. 11. 01. | 42,50 % |
2018. 12. 01. | 42,50 % |
2019. 01. 01. | 42,50 % |
2019. 02. 01. | 42,50 % |
2019. 03. 01. | 42,50 % |
2019. 04. 01. | 42,50 % |
2019. 05. 01. | 42,50 % |
2019. 06. 01. | 42,50 % |
2019. 07. 01. | 42,50 % |
2019. 08. 01. | 42,50 % |
2019. 09. 01. | 42,50 % |
2019. 10. 01. | 42,50 % |
2019. 11. 01. | 42,50 % |
2019. 12. 01. | 42,50 % |
2020. 01. 01. | 42,00 % |
2020. 02. 01. | 41,50 % |
2020. 03. 01. | 41,00 % |
2020. 04. 01. | 34,00 % |
2020. 05. 01. | 34,00 % |
2020. 06. 01. | 34,00 % |
2020. 07. 01. | 34,00 % |
2020. 08. 01. | 32,00 % |
2020. 09. 01. | 32,00 % |
2020. 10. 01. | 32,00 % |
2020. 11. 01. | 32,00 % |
2020. 12. 01. | 32,00 % |
2021. 01. 01. | 32,00 % |
2021. 02. 01. | 32,00 % |
2021. 03. 01. | 30,00 % |
2021. 04. 01. | 28,00 % |
2021. 05. 01. | 26,00 % |
2021. 06. 01. | 26,00 % |
2021. 07. 01. | 26,00 % |
2021. 08. 01. | 26,00 % |
2021. 09. 01. | 26,00 % |
2021. 10. 01. | 26,00 % |
2021. 11. 01. | 26,00 % |
2021. 12. 01. | 26,00 % |
2022. 01. 01. | 26,00 % |
2022. 02. 01. | 28,00 % |
2022. 03. 01. | 28,00 % |
2022. 04. 01. | 28,00 % |
2022. 05. 01. | 30,00 % |
2022. 06. 01. | 32,00 % |
2022. 07. 01. | 34,00 % |
2022. 08. 01. | 37,00 % |
2022. 09. 01. | 40,00 % |
2022. 10. 01. | 40,00 % |
2022. 11. 01. | 40,00 % |
2022. 12. 01. | 40,00 % |
2023. 01. 01. | 37,00 % |
2023. 02. 01. | 34,00 % |
2023. 03. 01. | 34,00 % |
2023. 04. 01. | 34,00 % |
2023. 05. 01. | 34,00 % |
2023. 06. 01. | 34,00 % |
2023. 07. 01. | 34,00 % |
2023. 08. 01. | 34,00 % |
2023. 09. 01. | 34,00 % |
2023. 10. 01. | 34,00 % |
2023. 11. 01. | 34,00 % |
2023. 12. 01. | 33,00 % |
2024. 01. 01. | 33,00 % |
2024. 02. 01. | 33,00 % |
2024. 03. 01. | 33,00 % |
2024. 04. 01. | 33,00 % |
2024. 05. 01. | 33,00 % |
2024. 06. 01. | 33,00 % |
Készpénztartalék-ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 33 % |
2024. 05. 01. | 33 % |
2024. 04. 01. | 33 % |
2024. 03. 01. | 33 % |
2024. 02. 01. | 33 % |
2024. 01. 01. | 33 % |
2023. 12. 01. | 33 % |
2023. 11. 01. | 34 % |
2023. 10. 01. | 34 % |
2023. 09. 01. | 34 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Készpénztartalék-ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇩 Befizetési kamatláb | 1,6 % | 1,75 % | Havi |
🇲🇩 Devizatartalékok | 5,468 milliárd USD | 5,271 milliárd USD | Havi |
🇲🇩 Hitelkamatláb | 5,6 % | 5,6 % | Havi |
🇲🇩 Kamatláb | 3,6 % | 3,6 % | frequency_daily |
🇲🇩 Készpénzállomány M0 | 38,773 milliárd MDL | 38,487 milliárd MDL | Havi |
🇲🇩 Pénzmennyiség M1 | 88,444 milliárd MDL | 87,073 milliárd MDL | Havi |
🇲🇩 Pénzmennyiség M2 | 114,723 milliárd MDL | 113,017 milliárd MDL | Havi |
🇲🇩 Pénzmennyiség M3 | 157,785 milliárd MDL | 156,618 milliárd MDL | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Készpénztartalék-ráta?
A "Cash Reserve Ratio" (CRR), vagy magyarul a "Készpénztartalék Ráta" a központi bankok által előírt szabályozás, amely meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak mekkora összeget kell készpénzben tartaniuk az ügyfélbetéteik egy meghatározott százalékában. Ezen aránynak a célja, hogy biztosítsa a bankok likviditását és stabilitását, miközben szerepet játszik a pénzkínálat szabályozásában is. Eulerpool, mint profi makrogazdasági adatokkal foglalkozó weboldal, részletesen bemutatja ezt a kulcsfontosságú gazdasági mutatót. Elsőként, nézzük meg, mit is jelent pontosan a Cash Reserve Ratio. A CRR egy mechanizmus, amelynek révén a központi bankok, mint például a Magyar Nemzeti Bank (MNB), szabályozzák a pénzmennyiséget a gazdaságban. A központi bank meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak az ügyféltől gyűjtött betéteik mekkora hányadát kell készpénzben vagy központi banknál vezetett számlán tartaniuk. Ez az arány lehet állandó vagy időszakosan változó, az ország gazdasági helyzetétől és a központi bank aktuális monetáris politikájától függően. A CRR-nek több fontos szerepe van a makrogazdaságban. Először is, szabályozza a bankok likviditását. Egy magas CRR biztosítja, hogy a bankok mindig elegendő készpénzzel rendelkezzenek a napi tranzakcióik gördülékeny lebonyolításához. Ha a CRR túl alacsony, fennáll a veszélye annak, hogy a bankok kimerítik készpénztartalékaikat, ami stresszhelyzetet okozhat a pénzügyi rendszerben. Másodszor, a Cash Reserve Ratio fontos eszköz a központi bankok kezében a pénzkínálat szabályozására. Ha a központi bank meg kívánja szigorítani a monetáris politikát, megnövelheti a CRR-t, ezáltal csökkentve a bankok által nyújtható hitelek összegét. Ez alapvetően összehúzza a pénzkínálatot, ami magasabb kamatlábakat eredményez és visszafogja az inflációt. Ezzel szemben, ha a központi bank könnyíteni akar a monetáris politikán, csökkentheti a CRR-t, így több pénzt engedve a bankoknak a hitelezésre, ami ösztönzi a gazdasági növekedést. Ezen kívül, a CRR fontos szerepet játszik a pénzügyi stabilitás megőrzésében is. A gazdasági válságok során a központi bankok gyakran emelik a CRR-t, hogy biztosítsák a bankok megfelelő likviditását és csökkentsék a pénzügyi rendszer kockázatát. Továbbá, egy magasabb CRR arra kényszeríti a bankokat, hogy jobban figyeljenek a kockázatkezelésükre, mivel kevesebb szabad forrással gazdálkodhatnak. A CRR bevezetése és változtatása hatással van az egész pénzügyi rendszerre és a gazdaságra. Például, ha a központi bank drasztikusan növeli a CRR-t, az a banki hitelek költségének emelkedéséhez vezethet, mivel a bankoknak kevesebb pénzük marad a hitelezésre. Ez közvetlen hatással van a vállalati beruházásokra és a fogyasztói költésekre, ami befolyásolja a gazdasági növekedést. Magyarországon a CRR szabályozása a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. Az MNB időről időre módosítja a CRR-t a gazdasági környezet és a monetáris célok elérése érdekében. Az MNB hivatalos közleményeiben és gazdasági jelentéseiben rendszeresen beszámol a CRR változásairól és azok gazdasági hatásairól. Az Eulerpool weboldalon részletes adatokat és elemzéseket találhatunk a CRR-ről és annak változásairól Magyarországon és más országokban. Az adatok grafikonokon és táblázatokban jelennek meg, amelyek segítenek a felhasználóknak átlátni és megérteni a CRR dinamikáját és annak hatását a gazdaságra. Emellett az Eulerpool szakértői elemzéseket és kommentárokat biztosít, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a CRR szerepébe és jelentőségében a gazdasági politikában. Összefoglalva, a Cash Reserve Ratio (Készpénztartalék Ráta) egy kulcsfontosságú eszköz a központi bankok kezében a pénzügyi stabilitás és a makrogazdasági egyensúly fenntartásában. Míg elsődleges célja a bankok likviditásának biztosítása, a CRR hatékonyan alkalmazható a pénzkínálat szabályozására és a gazdasági ciklus kiegyenlítésére. A CRR változásai közvetlenül hatnak a pénzpiacokra, a hitelezési költségekre és a gazdasági növekedésre, így figyelemmel kísérése elengedhetetlen mind a pénzügyi szakemberek, mind a gazdaság iránt érdeklődők számára. Az Eulerpool weboldal átfogó és naprakész adatbázisa kiváló forrást nyújt mindazok számára, akik mélyebben szeretnék megérteni e lényeges makrogazdasági mutató működését és hatását.